Le Monde: A francia-német kezdeményezés – az utolsó esély az ukrajnai konfliktus megoldására
- Részletek
- Szemle
- 2015. február 06. péntek, 02:47
- (mzs)
A francia liberális napilap újságírója, Yves-Michel Riols tudósítása François Hollande csütörtöki sajtótájékoztatójáról, amelyen bejelentette, hogy még aznap Kijevbe utazik Angela Merkellel.
François Hollande elnök meglepetést okozott február 5-én, az Elysée palotában tartott sajtókonferenciáján, amikor bejelentette, hogy még aznap Kijevbe, másnap pedig Moszkvába utazik a német kancellárral, hogy megkíséreljék az ukrajnai konfliktus rendezését.
Ez a kancellárral közös erőfeszítés példátlan, és igencsak az utolsó esélyre emlékeztet. Hollande elnök sohasem vázolt fel olyan riasztó képet a helyzetről: „Igen, Ukrajnában háború folyik”, hangsúlyozta.
Hollande elnök beszélt arról is, hogy a Franciaország és Németország által az orosz elnöknél hónapok óta kezdeményezett számos közvetítési kísérlet kudarcot vallott. A 2014. júniusi normandiai találkozótól a szeptemberi minszki megállapodásig egyre szaporodtak a megbeszélések, de ősztől kezdve minden „kudarcot vallott”, mondta Hollande. „Néhány hónap alatt a nézetkülönbségtől eljutottunk a konfliktusig, a háborúig.” Olyannyira, hogy „háborúban állunk, olyan háborúban, amely totálissá válhat.”
Ezzel a helyzettel magyarázta François Hollande kijevi és moszkvai utazását Merkellel. „Nem azért megyünk, hogy vitatkozzunk, hanem hogy találjunk olyan szöveget, amely minden fél számára elfogadható”, hangsúlyozta Hollande. Ő például kezet nyújtott Oroszországnak, amelyet Franciaország „barátjának” nevezett, azaz megnyugtatni akarta Moszkvát, egyben arra is emlékeztette, hogy Franciaország ellenzi Ukrajna bármiféle csatlakozását a NATO-hoz.*
A sajtókonferencia – mais-comment.fr
Semmi sem garantálja, hogy ez a francia-német kezdeményezés eredményesebb lesz, mint a korábbi diplomáciai erőfeszítések. „Ha kudarcot vallunk”, mondta Hollande, elmondhatjuk, hogy Franciaország és Németország, „Ukrajna és Oroszország barátai minden tőlük telhetőt megtettek”. De egyidejűleg elutasította azt a gondolatot, hogy katonai segítséget nyújtsanak Ukrajnának, noha az oroszbarát szeparatistákat nyíltan Oroszország látja el fegyverrel. „Franciaország nem megy bele abba a vitába sem, hogy szállítsunk-e fegyvert Ukrajnának”, közölte. Merkel ugyanezt az álláspontot képviselte hétfőn magyarországi látogatásán: „Németország nem fogja fegyverekkel segíteni Ukrajnát. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy találjunk békés megoldást.”
Franciaország szállít nem halált okozó felszereléseket Ukrajnának (golyóálló mellény, gyógyszerek stb.), de ennél többre nem hajlandó. „Ha fegyvereket szállítanánk Ukrajnának, ez azt jelentené, hogy elfogadjuk Oroszország módszereit, és mi nem akarjuk háborúval fokozni a háborút” – ezt már egy francia diplomáciai forrás közölte. Már csak azért sem, mert „az ukránoknak nem fog sikerülni katonai eszközökkel visszafoglalni Donbaszt, ez eleve kudarcra ítélt stratégia”.
Hollande és Merkel álláspontja e tekintetben élesen szemben áll az Egyesült Államok hangvételével. Washingtonban a vitát már elindította egy hétfőn kiadott jelentés – amelyet az amerikai kormányzat nyolc, korábban felelős beosztást betöltő tagja írt, s amely a „védelmi” fegyverek szállítása mellett foglalt állást –, illetve az a tény, hogy megszaporodtak azok a hivatalos állásfoglalások, amelyek azt erősítik, hogy Barack Obama hajlandó ezt a lehetőséget megvizsgálni. Mindezt megerősítette Ashton Carter amerikai védelmi miniszter is, aki szerdán kijelentette, hogy az ukrajnai fegyverszállítás mellett van, az oroszbarát szeparatisták ellensúlyozására. Szenátusi bizottsági meghallgatásán azt mondta, „erősen hajlok arra, hogy ebbe az irányba induljunk el, mivel úgy gondolom, hogy segítenünk kell Ukrajna önvédelmét”.
A kérdést egészen biztosan érintik csütörtökön, amikor John Kerry amerikai külügyminiszter Kijevben tárgyal Petrosenko ukrán elnökkel. Közös sajtókonferencián Kerry felszólította Oroszországot, hogy kössön tűzszüneti megállapodást Ukrajna keleti részén. „Szükség van azonnali elköteleződésre egy valódi tűzszünet mellett, amely nemcsak üres szavakat tartalmazó papírfecni, hanem konkrét tettek követik.”
* Merkel ugyanígy. Tavaly novemberben Ausztráliában is beszélt arról, hogy 2008-ban személyesen akadályozta meg, hogy Ukrajna megtegye az első lépést a NATO-csatlakozás felé, és az ukrán NATO-tagság kérdésében nem változott a véleménye. Azt viszont „nem lehet megtiltani egy országnak”, hogy szabadkereskedelmi megállapodást vagy társulási szerződést kössön az EU-val.
***
MTI–Süddeutsche Zeitung: Átfogó béketervet javasol Merkel és Hollande
A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint átfogó ukrajnai béketervet terjeszt elő kijevi és moszkvai tárgyalásain Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök. A német kormány csütörtök este cáfolta a lap jelentését.
Az újság úgy tudja, a béketerv értelmében azonnali fegyvernyugvásról állapodnának meg és arról, hogy az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok autonómiát kapnának a korábban tervezettnél jóval nagyobb területen. A lap szerint Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter már csütörtöki rigai és varsói tárgyalásain is ehhez a tervhez próbált támogatást szerezni. A tavaly szeptemberi minszki megállapodásoknak a nehézfegyverek kivonására és a fogolycserére vonatkozó része az új tervben is szerepel. A harcoló felek között akkor kijelölt elválasztó vonal azonban ma már nem tartható. A szeparatisták azóta közel 1500 négyzetkilométernyi területet foglaltak el, s ennek egy részét a béketerv figyelembe venné. A lap szerint Petro Porosenko ukrán államfő számára egyértelművé akarják tenni, hogy ez az „utolsó esély” arra, hogy Ukrajnát megmentsék egy drámai katonai vereségtől és a gazdasági összeomlástól. Vlagyimir Putyin orosz elnököt ugyanakkor azzal fogják megfenyegetni, hogy a jövő héten újabb szankciókat léptetnek életbe Oroszországgal szemben. A német kormány szóvivője szerint azonban „ez a lapjelentés téves”.
***
Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő csütörtök esti tévéinterjújában arról beszélt, hogy Moszkva valószínűleg a kelet-ukrajnai konfliktus „befagyasztását” szeretné, a Donyec-medencét olyan képződménnyé változtatva, amely fékezi Ukrajna reformtörekvéseit és közeledését Európához. „Azok a megbeszélések, amelyeket most folytatunk, azon alapulnak, hogy a Donyec-medence különleges helyzete csakis úgy valósulhat meg, hogy az ukrán vezetés kontroll alatt tartja az ottani folyamatokat, valamint megmarad ellenőrzése az orosz-ukrán határ fölött.” Az viszont, hogy milyen szintű decentralizáció menjen végre Ukrajnában, azt az ukrán parlamentben és a vezetésben vitatják majd meg. A szóvivő szerint a béketerv kimondja: Ukrajna kész bizonyos szintű önigazgatási jogot biztosítani a régióknak, beleértve a Donyec-medencét is. „Nem kérdőjelezhető meg viszont Ukrajna területi épségének és a központi vezetés az ország egész területe fölötti feltétel nélküli ellenőrzési jogának alapelve.”
Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal