rss      tw      fb
Keres

A Merkel-látogatás a svédországi médiában: „a kommunisták is azt mondták magukról, hogy demokraták”

 

 

A Svenska Dagbladet, az Aftonbladet, a Göteborgs Posten ugyanazt a szöveget közölte (a forrás, amint az Aftonbladetnél látható, a svédországi hírügynökség, a TT): Merkel megkísérelt nyomást gyakorolni Orbánra.

A német szövetségi kancellár, Angela Merkel egynapos magyarországi látogatáson kísérelte meg nyomás alá helyezni Orbán Viktort azt követően, hogy a külvilág bírálta Orbánt, amiért az országot autoriter irányba vezeti. „Felhívtam a figyelmet arra, hogy még akkor is, ha széles többséged van, mint amilyen a magyar miniszterelnöknek, fontos értékelni az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét”, mondja Merkel.

Az ellenzék egyebek között azért bírálta Orbánt, mert nyomást gyakorol független bírákra, a híveivel töltötte fel az államapparátust, és leigázta az állami tulajdonban levő médiát. Orbán tagad minden ilyen vádat. Merkel mindazonáltal kitért az elől, hogy újságírók előtt bírálja Orbánnak az Oroszországgal fennálló jó kapcsolatait.

***

A Rádió egyik ma reggeli műsorában csaknem 12 percen át foglalkozott Magyarországgal, az anyag a Németország meg akarja állítani Magyarország flörtölését Oroszországgal címet kapta. A műsorvezető beszélgetőtársa az évek óta Budapesten élő, államtudománnyal foglalkozó Sara Svensson, valamint a Dagens Nyheter brüsszeli tudósítója, Annika Ström-Melin voltak, mindketten a magyarországi viszonyok ismerői.

A műsorvezető szerint az EU-tagállam Magyarország válaszút előtt áll, Orbán az országot mindinkább autoriter irányba viszi el, mind gyakrabban tekint Oroszországra, de a hétvégén magyarok ezrei tüntettek a kormány ellen, Európa mellett. Tegnap Merkel járt Budapesten, hogy nyomást gyakoroljon Orbánra, ám két hét múlva Putyin érkezik látogatóba – kérdés, melyikükre hallgat a leginkább Orbán.

Sara Svenssontól először azt kérdezte a műsorvezető, mit tudni [Magyarországon] a hétfői Merkel-Orbán találkozóról (00,41). A válasz szerint a találkozó a nagy lapok, a tévék és internetportálok uralkodó témája. Leginkább három területtel foglalkoznak a tudósítások: az Oroszországhoz való viszonnyal, a demokrácia kérdésével és a magyarországi német vállalatokkal. A tájékoztatás erősen függ a politikai irányultságtól: a kormánybarát média hangsúlyozza az egyetértést Ukrajnával kapcsolatban (nem erőszak alkalmazására, hanem békés eszközökre van szükség a megoldáshoz), az ellenzékiek a demokráciával foglalkoznak, Orbán ismételt kijelentésével arról, hogy nem liberális demokráciát képvisel, és kiemelik Merkel arckifejezését, amikor Orbán ezt a közös sajtótájékoztatón elmondta (1,41). De kiemelik azt is, hogy Merkel szerint a demokrácia liberális. A mostani demonstrációkra vonatkozó kérdésre Sara Svensson így válaszolt: a tüntetők ki akarják használni annak jelképértéket, hogy Merkel és Putyin egymás után jönnek: itt választás következik, Európával akar menni és lenni Magyarország, vagy Kelet felé fordul. De a tüntetők a kormány általános bírálatának folytatására is akarják használni a lehetőséget, azaz ez esetben a bel- és a külpolitikai kormányellenesség keveredik egymással.

Mit mond ez a hangulat a jelenlegi magyarországi politikai helyzetről? – kérdezte a műsorvezető. Sara Svensson hangsúlyozta a meglevő EU-ellenességet: sokan nehezményezik, hogy Brüsszel dönt, de az alternatívát nem a Kelet felé fordulásban látják. Szerinte lehet, hogy az egész egyszerűen lecseng, elvégre kevesen, vasárnap ezrek, hétfőn már csak százak mentek ki tüntetni, azaz egyelőre nem tömegdemonstrációkról van szó, eddig legalábbis.

A műsorvezető Annika Ström-Melinnel beszélgetve felidézte, hogy Magyarország és Orbán sokszor provokálta az EU-t az utóbbi években, ezért aztán volt olyan spekuláció is, hogy Merkel azért érkezik Budapestre, hogy Orbánt komolyan fülön fogja (3,27-nél). Annika Ström-Melin válasza: a sajtótájékoztató meglepően kritikus volt. Merkel megjegyzést fűzött Orbán „illiberális demokrácia”-fogalmához, szerinte a két kifejezés nem köthető egymáshoz. Annika Ström-Melin arról is beszélt, milyen hosszúra nyúlt a zsinagógában tett látogatás, s hogy Merkel a nyitott társadalom és a szabad sajtó fontosságát hangsúlyozta stb. – ez szerinte csak Orbán bírálataként értelmezhető. Elmondta, hogy Merkel Orbán győzelme óta, azaz öt éve nem jött el Budapestre. A műsorvezető kérésére, idézné fel kissé Magyarország és az EU konfliktusait, Annika Ström-Melin az előző öt évből először a magyar társadalom hihetetlenül gyors és mélyreható átalakítását említette, valamint az irányítás módjának megváltoztatását új alkotmánnyal, új médiatörvénnyel, a jogszolgáltatás központilag irányított rendjével stb. Ezeken a területeken a magyar kormány sok megsemmisítő bírálatot kapott minden létező nemzetközi intézménytől, még az EU-tól is, noha korlátozottabban. Az EU Bizottsága néhány alkalommal beavatkozott, a magyar kormány néhány ponton meghátrált, és az EU Bírósága is legalább egy fontos alkalommal elítélte Magyarországot, idézte fel az általa konfliktusokkal teli éveknek minősített időszak néhány elemét Annika Ström-Melin.

Miközben az EU mind élesebb hangot üt meg Oroszországgal szemben, Orbán Oroszországhoz közeledik – miként válaszol erre Brüsszel? – hangzott a következő kérdés. A válasz: Magyarország mindig az éles oroszellenes szankciók ellen volt, most, az ukrajnai helyzet rosszabbodásával az állásfoglalás a lojalitás kérdése: kihez tartozol? Ström-Melin szerint ez a következő EU-s csúcstalálkozón is felmerül, amelyen további oroszellenes szankciókról is szó lesz, és valamiképp Orbánnak is meg kell majd válaszolnia a kérdést, kivel tart. A műsorvezető közbevetésére (6,50-től), hogy Magyarország a Nemzeti Fronthoz és a Szirizához hasonlóan jóval barátságosabb Moszkvával, mint az EU-val, és hogy vajon mit lép erre Brüsszel, Annika Ström-Melin azt mondta: az EU-nak csak akkor van külpolitikája, ha minden tagország egyetért, azaz egyetlen ország is képes a vétóra, ám Magyarország a végszavazásnál mindig beállt a sorba.

Sara Svensson arra a kérdésre (7,43-tól), hogy mi oly csábító Oroszországban a magyar kormány számára, így felelt: Orbán alternatív bevételi forrást és támogatást lát benne, bár ez a tényező mostanában, az olajár esésével és az orosz gazdaság meggyengülésével kevésbé csábító. A másik, hogy mostanában némelyek úgy tartják, bizonyos kevésbé demokratikus országok olyan eredményeket érnek el, amelyeket a nyugati országok nem, azaz van valami csábítása az autoriter politikának. A műsorvezető közbevetésére – Orbánt putyinizációval vádolják – Sara Svensson egyetértőleg folytatta: egy kicsi az erős vezetőből, egy kicsi a kevesebb médiaszabadságból stb., autoriter irányítás, a liberális demokrácia elutasítása, mint ezt Orbán hétfőn is tette. „Igen”, nevette el magát a műsorvezető, „illiberális demokrácia. Hogy magyarázná meg ezt az ember?” (8,44-től) Svensson is nevet, ez nagyon fura, mondja, mivel Orbán a liberális demokráciát a liberalizmushoz köti, és azt mondja, nem vagyunk liberálisok, tehát nem vagyunk liberális demokraták, „de”, folytatta, „amikor az ember liberális demokráciát mond, akkor az egyéni szabadságokra gondol, és hogy ez roppant fontos része a demokráciának, garancia a kisebbségek számára stb.”, és hát arról van szó, hogy Orbán mindezt elutasítja. A kifejezés [az illiberális demokrácia – NG] igen erős, a demokráciák különbözőségéről folytatott vita igen fura, történetileg nézve talán a kommunista időkre megy vissza, hiszen a kommunisták is azt mondták magukról, hogy demokraták.

Az Orbán népszerűségére vonatkozó műsorvezetői kérdésre a válasz: a népszerűség csökkent, Orbán EU-ellenes politikájának van támogatása, ám Svensson nem hiszi, hogy az Oroszországhoz fűződő viszony javításának nagy támogatottsága volna.

Beleegyeznek-e más EU-tagállamok a demokrácia különféleképp való meghatározásába? – hangzott az Annika Ström-Melinnek feltett következő kérdés. A DN brüsszeli tudósítója arra a paradoxonra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ba belépni szándékozó országoknak igen magas követelményeknek kell megfelelniük a véleménynyilvánítás szabadságát, a jogrendszer függetlenségét stb. illetően, ám ha már belül vannak, ha tagok, nincs erre vonatkozó részletes szabályozás. Sokan gondolják ezért, hogy Magyarország ezekben az években eltávolodott azoktól a vezérelvektől, amelyekről a háború utáni Európában közmegegyezés volt, Nyugat-Európában mindenesetre. Ez olyan kérdés, amely bizonyosan ismét előkerül, nem létezik ugyanis egyértelmű döntés arról, mit jelent a liberális demokrácia EU-s értelemben.

Az utolsó kérdést Sara Svensson kapta Putyin közelgő budapesti fogadásáról. A válasz rövidségére vonatkozó igénynek eleget téve Sara Svensson megjegyezte: a fogadtatásának lehet üzenetértéke, az azonban biztos, hogy nem lehet majd mozogni a városban, legalább annyira le lesz zárva, mint amennyire hétfőn, amikor neki több kilométernyi külön útba került, hogy eljusson a munkahelyére.

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal