A Süddeutsche Zeitung Merkel és Putyin látogatásáról

 

 

A Süddeutsche Zeitung Csodára várva címmel közölte Kathrin Kahlweit cikkét. Merkel hétfőn Budapestre utazik. Látogatása várakozásokat kelt – Orbán miniszterelnöknél éppen úgy, mint az ellenzéknél. Ám a kancellár asszony egészen más érdekeket követ.

A magyar parlament épülete előtt, a teljes körűen felújított és pedánsan rendbetett téren jelenleg egy fehér sátor áll, homokzsákokkal és kötelekkel megerősítve. A kis erődítmény zavarja a nagyon üres Kossuth tér esztétikáját. Ezen az enyhe, napsütéses téli napon két szakállas, idős úr álldogál a hajlék előtt. A miniszterelnök bukásáig akarnak maradni – közlik jókedvűen a tartósan ott táborozók. Röplapokat osztogatnak, mindjárt több nyelven is, mert a cél az, hogy a tiltakozásuk elérje Európát. „Ha te is torkig vagy az Orbán-rezsimmel” – kezdődik a dokumentum, és utána a „Polgári Kezdeményezés a Köztársaságért”, a demokratikus  Magyarországért  felhívása következik, megtűzdelve néhány apró retorikai gonoszsággal.

Ezeket azonban csak azok értik, akik ismerik Orbán Viktor legutóbbi beszédeit. A parlamenten kívüli kezdeményezés – az egyik a több tucat közül, amelyek most újra tüntetésekkel és akciókkal mennek át offenzívába – „liberális” köztársaságért száll síkra. Orbán ugyanis tavaly nyáron az „illiberális” rendszerek diadalmenetéről filozofált. És a mozgalom tiltakozik a „fél-Ázsia” ellen – ez utalás a Vlagyimir Putyinhoz fűződő baráti kapcsolatokra.

Maga a főnök állítja le a vitát a gyülekezési szabadságról

Gulyás Gergelynek naponta el kell mennie a sátortábor mellett, ha be akar jutni az irodájába. A fiatal, feltörekvő fideszes politikus egy törvényekkel foglalkozó új bizottság elnöke, amelynek az a feladata, hogy „javítsa a törvényhozás minőségét”. Gulyást a magyar sajtóban azzal idézik élvezkedve, hogy az ajtó előtt zajló hosszú távú tiltakozásra utalva követelte a gyülekezési szabadság korlátozását. A hírek szerint azonban – eléggé szokatlan módon – Orbán füttyentette vissza.

Jellemző – mondják a kormány ellenfelei: ez a kormány a tiltakozások ellen büntetőjogi eljárással vagy egyből a törvények átdolgozásával lép fel. Végtére is még most is számos vizsgálati eljárás folyik civil szervezetek ellen. Egy korrupció-ellenes platform, valamint vesztegetési eseteket feltáró egyes ellenzéki politikusok ellen rágalmazási pereket indítottak. Kevésbé megszokott azonban, hogy egy alapvető jog korlátozásáról szóló vita először egyet nem értésben zajlik, és aztán maga a főnök állítja le.

Minden egészen másként van, nyugtatgat Gulyás, és közben kissé szerencsétlennek tűnik. A gyülekezési szabadság korlátozására vonatkozó javaslat nem tőle származott, és kizárólag csakis arról a kérdésről volt szó, hogy tüntethet-e valaki köztéren időkorlát nélkül. Az alkotmánybíróság azonban világossá tette: tüntethet. Vagyis minden rendben van: a fékek és ellensúlyok működnek Magyarországon, noha az ellenzék folyton az ellenkezőjét állítja – mondja.

A várakozások nagyon eltérőek – attól függően, hogy kit kérdez az ember

A vita menete azonban, és eredménye még inkább, egy kivételes politikai helyzetnek tulajdonítható. Magyarország nacionalista, jobboldali populista kormánya a maga kétharmados többségével és rendkívül hatalomtudatos miniszterelnökével megkülönböztetett megfigyelés alatt áll – belülről és kívülről egyaránt. Budapest jelenleg népszerű úti cél külföldi vendégek számára. Éppen megérkezett Colleen Bradley, új amerikai nagykövet, aki korábban egy szappanopera producere volt Hollywoodban. Az Egyesült Államokban régóta élesen bírálják Orbán jobboldali kurzusát és azt, hogy fojtogatja az ellenzéket. Az új nagykövet asszonnyal a kapcsolatoknak most újra javulni kellene – mondják Budapesten.

Ennél sokkal fontosabb, hogy hétfőn a szövetségi kancellár asszony érkezik Budapestre. És két héttel később a következő sztárvendég: Vlagyimir Putyin. Budapesten a diplomáciailag rendkívül kényes két látogatáshoz magas, sőt, a legmagasabb elvárások kötődnek. Csak az okoz nehézséget, hogy a várakozások nagyon-nagyon különbözőek – attól függően, hogy kit kérdez az ember.

Az újra felébredt ellenzéki mozgalom külső segítséget vár. Merkel-Miracle – a Merkel-csoda: ez a szójáték magasba repíti a reményeiket. Orbán öt éve kormányoz, sokáig legyőzhetetlennek tűnt, de az utóbbi időben repedések tárultak fel hatalmi apparátusában. És sok tömegtüntetésen a viszonyok miatt új elégedetlenség mutatkozik. Reményt merítenek az interneten szervezett platformok, amelyek rendszeresen az utcára viszik a szimpatizánsaikat.

A kancellár asszony látogatása megér egy mosolyoffenzívát

Ők most azt remélik, hogy a kancellár asszony pártbarátját, Orbánt nyilvánosan megbírálja a kisebbségi és emberi jogi politikája, a civil szervezetek üldözése, a véleménynyilvánítási és a sajtószabadság korlátozása miatt. Hosszú a siralom, és hosszú a lista. A Merkel érkezése előtti napon a tervek szerint újra tüntetés lesz, de legkevésbé sem „a kancellár látogatása ellen, csupán a látogatás alkalmából” – mondja Gulyás Balázs, a Százezren az internetadó ellen” elnevezésű platform alapítója. Fel akarják használni a látogatást arra, hogy megmutassák, Magyarország ostromállapotban van – Orbán és a politikája ostromgyűrűben tartja, és fenyegeti. A szervezőknek politikai programjuk nincs, azt mondják, az még túl korai lenne. Egyelőre hangot akarnak adni a nép elégedetlenségének az adóemelések és a Fidesz mindenhatósága miatt.

Még nem jelentenek valós fenyegetést az Orbán-kormányra nézve a viszályban álló csoportok, amelyek közül néhány kerekasztalt tervez, amelyen mások nem akarnak részt venni, miközben a baloldali ellenzéki pártok teljességgel eltűntek a képernyőről. Valamivel jobban fáj a nemzetközi bírálat, a washingtoni és brüsszeli nyomás, az emberi jogi bizottságok elé idézés, és az EU-Bizottság kötelezettségszegési eljárásainak sora. Kovács Zoltán, a nemzetközi ügyekben illetékes kormányszóvivő, egy figyelemre méltó retorikai tehetséggel bíró spin-doktor panaszkodik: „Miért folyton Magyarország van napirenden? Azokat, akik beidéznek minket, nem is a magyar kormány hivatalos álláspontjai érdeklik. A véleményük mindig már előzőleg kialakult.”

Február 2-án ki akarják használni az esélyt. A kormányoldalon éppen ezért Angela Merkel látogatását valóságos mosolyoffenzíva előzi meg. A kancellár asszony ugyan mindössze öt órát tölt majd Budapesten, ez idő alatt találkozik a kormányfővel, átvesz egy díszdoktori kalapot, beszél a zsidó hitközségek vezetőivel, és beszédet mond az Andrássy egyetemen. A látogatást ennek ellenére annak bizonyítékaként értékelik, hogy Magyarország Európában nem elszigetelt. Ha még a nagyhatalmú Angela Merkel is eljön a nagyhatalmú Németországból, akkor ennek fel kellene, sőt, fel kell értékelnie a Brüsszel által gyakran bírált Orbán-kormányt.


Az Oroszországhoz való közelség egy függőség eredménye

Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke ezért azt hangsúlyozza, hogy Magyarország magától értetődően támogatni fogja az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását, amennyiben erről születik határozat a közeljövőben. És az új közelség Oroszországhoz nem közelség, hanem az „energiakérdésekben fennálló stratégiai függőség eredménye”. Ezt, úgymond, nem szabad tévesen interpretálni.

Ugyanakkor az elmúlt napokban tisztáztak néhány álláspontot, amelyek erőteljes bírálatot hoztak Orbánnak Németországból. Ott van a megszállási emlékmű, amelyet néhány hónappal ezelőtt széleskörű tiltakozás ellenére állítottak fel, és amely a náci Németország megszállására hivatott emlékeztetni. A mai napig ott állnak előtte az aktivisták, mint például Berczi Péter, akik az ellen tiltakoznak, hogy „itt eljelentéktelenítik Magyarország holokausztban betöltött szerepét”. Orbán most hétfőn egy emlékrendezvényen első ízben elismerte a „cinkosságot”: túl sok magyar szánta el magát szégyenletes tettekre, mondta.


Magyarország nem akarja elrontani a Moszkvához fűződő kapcsolatait

Az RTL Klub kereskedelmi tévéadóval is kompromisszumért birkóznak jelenleg: a Bertelsmann leánycégére 40 százalékos reklámadót vetettek ki, amit nem csupán a tévéadó tekintett kísérletnek arra, hogy egy külföldi sajtóorgánumot kiszorítsanak az országból. Az RTL Klub politikai tájékoztatásának jelentős bővítésével válaszolt. Ebben például Szabó Máté, a TASZ emberjogi szervezet egyik vezető koponyája fontos okát látja annak, hogy a Fideszt legutóbb otthagyta mintegy egymillió szavazója.

A tervek szerint most, még a Merkel-látogatás előtt véget akarnak vetni a reklámadó körüli viszálynak. Így vagy úgy: egyébként is abból kell kiindulni, hogy a kancellár asszony a magyar belpolitikát illető bírálatban visszafogott lesz. Berlinből mindenesetre azt hallani, hogy mindenekelőtt az ukrajnai válságra, a közös európai energiapolitikára és egyéb külpolitikai kérdésekre akar összpontosítani.

Merkel után február 17-én Vlagyimir Putyin orosz államfőt várják. Kovács kormányszóvivő ezt „viszontlátogatásként” igyekszik jelentéktelen színben feltüntetni, elvégre Orbán Viktor egy éve járt Moszkvában. Akkor a magyar politikus szerződést írt alá két atomreaktor építéséről, amelyhez Oroszország milliárdos hitellel nyújt támogatást. Teljesen nyilvánvaló, hogy Magyarország a jelenlegi válságban sem akarja elrontani a Moszkvához fűződő kapcsolatait. Emellett szól az is, hogy Kovács aztán mégis intéz még egy heves támadást az Egyesült Államok ellen: nem helytálló, hogy a kormány korrupt tisztségviselőket véd, akik ellen bizonyítékokat terjesztettek be az Egyesült Államokból – mondja. Tehát az amerikai diplomata hazudik, aki hangot adott ezeknek a vádaknak?” „Mondjuk úgy: nem az igazat mondja.”

 

 

Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal