Kanadai lap egy menedékjogot kérő magyar roma családról
- Részletek
- Szemle
- 2015. január 22. csütörtök, 06:42
- (hj)
A Montreal Gazette című kanadai lap Egy roma család retteg, hogy Magyarországra deportálják címmel közölte Marian Scott cikkét.
Szilágyi Anasztázia mindent szeret új, kanadai életében.
Szereti, hogy tízéves lánya, Mercedesz jól tanul a negyedik osztályban a Bedford iskolában Côte-des-Neiges-ben.
Szereti a munkáját, az idősek ápolását.
De legjobban azt szereti, hogy egyenrangúként kezelik, és nem kell félelemben élnie a megvetett magyarországi roma kisebbség tagjaként.
„Mindig azt mondják nekem: cigány szuka vagy. Menj vissza Indiába” mondja a 35 éves Szilágyi az üldöztetésről, amelyet el kellett viselni neki és a családjának, mielőtt 2011-ben elmenekültek Magyarországról.
Ám az új élet, amelyet férjével, a 47 éves Németh Dezsővel, és két gyerekükkel épített, visszavonhatatlanul véget fog érni január 28-án, hacsak a szövetségi bíróság az utolsó pillanatban be nem avatkozik.
Ez az az időpont, amelyre a menedékjog-kérelmük 2013-as elutasítása nyomán kitűzték a deportálásukat.
„Itt van jövőnk. Felépítünk egy életet. Megtanultunk egy nyelvet. A lányom jó tanuló. Megölik az egész jövőmet” – mondja Szilágyi.
Nem kétséges, hogy a magyarországi roma kisebbség széleskörű diszkrimináció, fokozódó erőszak célpontja, különösen mivel az utóbbi évben felemelkedőben vannak a neonáci csoportok.
„Az utóbbi öt évben Magyarországon árgus szemű csoportok berendezkedése és a romákkal, továbbá más kisebbségi csoportokkal szembeni gyűlölet-bűncselekmények jellemezték a fokozódó társadalmi és gazdasági kirekesztés klímáját” – áll a Harvard Közegészségügyi Egyetem (Harvard School of Public Health) magyarországi roma-ellenes erőszakról 2014-ben kiadott jelentésében.
Egy 2006-ban készült tanulmány kimutatta, hogy a magyar munkáltatók 80 százaléka ritkán hív interjúra vagy alkalmaz roma jelentkezőket, függetlenül a képesítésüktől.
Mindezek ellenére a kanadai szövetségi kormány 2012 óta – amikor a konzervatív kormány elfogadta a vonatkozó törvényt – deportálta a menedékjogért folyamadó romák többségét, akiket „álmenekülteknek” minősített.
A törvény értelmében a szövetségi kormány által „biztonságosnak” minősített országokból, köztük Magyarországról érkező embereknek rövidebb határidő áll rendelkezésükre kérvényük benyújtására, nem fellebbezhetik meg a rájuk vonatkozó menekültügyi döntéseket, és a kérelmük elutasítását követően csak három év elteltével kérelmezhetik az úgynevezett „Eltávolítás előtti Kockázatelemzést” (PRRA), ami azt jeleneti, hogy nagy valószínűséggel deportálják őket, mielőtt ezt kérelmezhetnék.
A törvény drasztikusan csökkentette azoknak a roma menekülteknek a számát, akik Magyarországról érkeztek: abból az országból, amely a menedékjogot kérők származási listáján az első helyen állt 2010-től 2012-ig.
Ám Szilágyi, akinek a családja három ízben volt erőszakos támadások célpontja, nem érti, miért utasították el a kérelmüket.
– 2010 szeptemberében Dezsőt, aki zongorista, bőrfejűek megverték egy buszmegállóban, amikor hazafelé tartott egy esküvői fellépéséről.
– 2011 áprilisában Dezső előző házasságból származó, most 21 éves Márk fiát és barátját az iskoláéból hazafelé vezető úton bőrfejűek összeverték, és megfenyegették, hogy megölik, ha még egyszer iskolába megy.
– 2011 augusztusában Szilágyit és egy barátját megverte és megfenyegette a szélsőjobboldali Magyar Gárda négy tagja. Feljelentetést tettek a támadást után a rendőrségen, de a vizsgálatot hat héttel később lezárták azzal, hogy a támadók nem lelhetők fel.
Szilágyi azt mondja, a harmadik támadás volt az utolsó csepp a pohárban. A család 2011 novemberében mindent eladott és elmenekült a Budapesttől nyugatra lévő sárhidai otthonából Montrealba. Sárhidán maradt Dezső bátyja.
„Itt érezni lehet a szabadságot. Az ember elölről kezdheti az életét, és nem kell félnie” – mondja az asszony.
Elmondja: amikor Márkot megverték az iskolából hazafelé menet, a fiú először nem akarta elmondani, hogy mi történt. „Csupa kék és fekete volt. Félt elmondani nekünk.”
Az igazság csak akkor derült ki, amikor erősen faggatta Márkot, hogy miért nem akar iskolába menni letenni az utolsó vizsgákat.
Miközben a Németh család kérelmét elutasították, Dezső két legnagyobb gyerekét, a 25 éves ifjabb Dezsőt és a 23 éves Patríciát, akik 2012-ben érkeztek Kanadába azt követően, hogy Magyarországon megdobálták kővel és megfenyegették őket, tavaly júniusban elfogadták menekültnek.
Leah Freedman, a Szolidaritás Határokon át elnevezésű szervezet szóvivője szerint az a tény, hogy a két gyereket elismerték menekültnek, mutatja, hogy valóság a romák elleni erőszak. A nonprofit szervezet segít Némethéknek.
„Világosan, hogy van erőszak és hogy hiányzik a védelem“ – tette hozzá Freedman.
Igazságtalan, hogy szétszakítják a Németh-családot azzal, hogy négy tagját deportálják, két tagja és az ő gyerekeik pedig maradhatnak, noha a történetük nagyon hasonló – mondta Freedman. Most Némethék utolsó esélye a deportálás elkerülésére egy meghallgatás a szövetségi bíróságon, amelyet az indulásuk előtti utolsó napra tűztek ki.
Sonia Lesage, a kanadai Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal szóvivője a Montreal Gazette kérdésére emailben azt válaszolta, hogy „az adatvédelmi törvények miatt nem tudunk részletekkel szolgálni egy egyedi ügyről”.
Hozzátette, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Bizottság, amely a menedékjogi kérelmeket vizsgálja, „tisztességes meghallgatást biztosít a menedékjogért folyamodóknak. A döntések az egyedi esetekben prezentált tények alapján, és a kanadai bevándorlási törvényekkel összhangban születnek meg”.
Lesage szerint a kormány származási országokkal kapcsolatos politikája lehetővé teszi a menedékjog-kérelmek gyorsabb feldolgozását, és hogy a vonatkozó listán szereplő országok, mint Magyarország „általában tiszteletben tartják az emberi jogokat, állami védelmet biztosítanak, és rendelkeznek a szükséges mechanizmusokkal a változtatáshoz, ha ez sérelmet szenved”.
A Toronto Star című lap kutatása 2011-ben kimutatta, hogy Anna Brychcy, a Bevándorlási és Menekültügyi Bizottságnak az a tagja, aki Némethék ügyét vizsgálta, az egyik legszigorúbb tag, aki 2010-ben az által vizsgált esetek mindössze 6 százalékában biztosított menedékjogot.
Értesítés küldése a cikkről saját levelezőprogrammal
