AP: Menedékkérők – Damaszkuszból gyalog Magyarországra
- Részletek
- Szemle
- 2014. december 21. vasárnap, 03:31
- (hj)
A Yahoo az AP hírügynökség tudósítója, Pablo Gorondin jelentését közölte Magyarország az új forró pont az EU-ba irányuló migrációs útvonalon címmel.
Ásotthalom, Magyarország – A Földközi-tenger túlságosan bizonytalanná válik, és a többi utat szögesdrótok zárják el, a bevándorolni akarók új utat választanak az EU-ba: Magyarországon át.
Hetente migránsok ezrei lépnek be az országba, olyan messziről, mint Afganisztán és Szíria, és olyan közelről, mint Koszovó és Albánia: menedékjogot kérnek, ezzel az Unióba irányuló tranzit forró pontjává változtatva az országot.
A migránsok számának növekedése felbátorította a szélsőjobboldali és iszlám-ellenes mozgalmakat egész Nyugat-Európában. Feszültségeket okoz az olyan távoli helyeken is, mint Ásotthalom, ez a magyar falu a szerb határ közelében, ahol a migránsok három évvel ezelőtti csordogálása áradattá változott.
A helyzet idén „gyakorlatilag elviselhetetlenné vált” – mondja Torockai László, a falu polgármestere.
Idén alakított egy polgárőr csapatot, amely ideje nagy részét azzal tölti, hogy felszedi a migránsokat, akiket elvisz egy szegedi rendőrőrsre, ahol legtöbben menedékjogért folyamodnak Magyarországon.
Aztán – akárcsak azok, akik Olaszországon át lépnek be az EU területére – folytatják az útjukat Németország, Svédország vagy valamely más nyugat-európai állam felé, ahol reményeik szerint új élete kezdhetnek vagy csatlakozhatnak a rokonokhoz, akiknek ez már sikerült.
„Sok ember jön, és azt akarják, hogy elfogják őket. Menedékjogért folyamodnak, nyitott fogadó központoknak nevezett helyekre kerülnek, és aztán a legtöbbjük egyszerűen eltűnik Nyugat-Európában” – mondja Kitty McKinsey, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Közép-Európai Regionális Képviseletének szóvivője.
Éberhardt Gábor alezredes, a határőrség szegedi vezetője elmondta, hogy a területén idén 61 országból több mint 26 ezer ember ellen indult eljárás tiltott határátlépés miatt. 2004-ben, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, ez a szám 34 volt.
Magyarországon idén eddig 35 ezren folyamodtak menedékjogért – a tavalyi 18 900 után –, és a migránsok áradata az utóbbi hónapokban nőtt meg nagyon: márciusban 683 ember kért menedékjogot, novemberben 9125, decemberben 12 500 emberre számítanak.
A menedékjogért folyamodók mintegy fele a magyar-szerb határtól délre elterülő Koszovóból érkezett.
„Azért jöttem el, mert talpra akarok állni az életben” – mondta a 22 éves Albana Shabani, aki Koszovóból menekült a férjével. Mindketten munkanélküliek voltak, és úgy érezték, kilátás sincs arra, hogy Koszovóban, Európa egyik legszegényebb országában találjanak munkát.
Busszal elmentek az Észak-Szerbiában lévő Suboticára (Újvidék). Aztán a mobiltelefonjuk GPS-ének vezetésével három óra alatt elgyalogoltak Magyarországra, és Ásotthalmon fogták el őket az őrök.
Mint sok más koszovói, ők is Németországba, Európa egyik leggazdagabb gazdaságába tartanak. Koszovói migránsok már születtek is ott, vagy ott éltek háborús menekültekként, de őket deportálták 2010 után, amikor úgy ítélték meg, hogy biztonságos visszatérniük Koszovóba.
A Magyarországon menedéket kérők idei második legnagyobb csoportja, 7400 ember Afganisztánból érkezett, a harmadik legnagyobb csoportot a háború dúlta Szíriából érkező 6600 ember alkotta.
Az AP hírügynökség riporterei a héten a határon tett látogatáson sok migránst láttak. Egy férfi, aki szíriai palesztinként mutatkozott be, tört angolsággal elmondta, hogy augusztusban hagyta el Damaszkuszt, és az út legnagyobb részét gyalog tette meg. Egy afganisztáni fiúnak, aki nem látszott többnek 12 évesnél, a szegedi rendőrségen a lábát kötözték be éppen.
A menekültügyi tisztségviselők szerint a Magyarországra tartó migránsok gyakran embercsempész szervezeteket használnak fel arra, hogy átjussanak Törökországon és a Balkánon. Ha egyszer eljutnak Magyarországra, amely az EU Schengenként ismert szabad utazási övezetéhez tartozik, onnan határok nélkül utazhatnak a 28 tagállamot tömörítő tömb legtöbb országába.
A Frontex, az EU határügynöksége azt mondja, a nyugat-balkáni út Magyarországra vonzóbbá vált, amióta a görög hatóságok két évvel ezelőtt nagy mértékben fokozták éberségüket a Törökországból oda vezető Evros szárazföldi átkelőhelyen. Bulgária idén szintén 33 kilométeres szögesdrótkerítést épített ki a Törökországgal közös határán, és ezzel leszorította az illegális határátlépések számát.
A nyugat-balkáni út „fontosabbá lett, különösen mivel az emberek tudatában vannak azoknak a veszélyeknek, amelyekkel a mediterrán térségen való átkelés jár” – mondta Pardavi Márta, a menedékjogot kérőknek ingyenes jogi segítséget biztosító Magyar Helsinki Bizottság munkatársa.
A UNHCR becslései szerint idén 3400 migráns vesztette életét, amikor megpróbált átkelni a Földközi-tengeren, közben pedig a migránsok számának növekedése az embercsempészeket felbátorítja arra, hogy még kevésbé alkalmas hajókat használjanak, Líbiában pedig a törvényen kívüli állapotok teszik lehetővé az emberkereskedelem virágzását.
A szegedi határőrség, tekintettel a menekültek számának ilyen elsöprő növekedésére, polgárőröktől és önkéntesektől kapott segítséget, akik őrizetben tartják a migránsokat mindaddig, amíg el nem viszik őket egy hevenyészett őrzőközpontba. Ott a migránsoktól, akiknél ritkán vannak személyi iratok, ujjlenyomatot vesznek, orvosi vizsgálatban részesítik és ha szükséges, kezelik őket, ételt és hálóhelyet adnak nekik. Azokat, akik menedékjogért folyamodnak – Éberhardt szerint mintegy 95 százalék –, elküldik a migrációs hivatalba, amely később dönt a sorsukról.
A helybeliek a szemétre panaszkodnak, amelyeket a menekültek hátrahagynak a település körüli erdőkben, ahol arra várnak, hogy az embercsempészek összeszedjék őket – fogkeféket, nedves ruhákat, szétment cipőket –, és a tüzekre, amelyeket az erdőkben raknak.
A Magyarországon 2013-ban benyújtott 18 900 menedékjogi kérelem közül 11 ezret annyiban hagytak, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy a legtöbb migráns továbbmegy más célországok felé.
„Sok ember a családjához akar csatlakozni Nyugat-Európában, de sokan maradnának Magyarországon, ha jobbak lennének a kilátások az integrálódásra… ha munkát tudnának kapni” – mondta McKinsey, és sürgette a kormányt, hogy többet segítsen azoknak, akik új élete akarnak kezdeni az országban.
Ez aligha fog megtörténni. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, „ellenzi a liberális migrációs politikát”.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa elmondta, hogy az olyan menekültprogramok, mint amilyeneket Helsinki Bizottság szervez, erősen függenek az uniós támogatásoktól, és kevés pénzt kapnak Magyarországtól. Szerinte Orbán kormánya szándékosan azon dolgozik, hogy Magyarország „ne olyan ország legyen, amely bármi olyasmit kínál, ami vonzó lenne a migránsok vagy a menedékjogot kérők számára”.
Kint a határon Szalma Vince ásotthalmi önkéntes őr arra számít, hogy éppen karácsonyra sok menekült érkezik majd.
Mint mondja, koszovói migránsok elmondták neki, hogy „az egész falujuk, 2500-3000 ember úton van” Magyarország felé.
