Bloomberg–Orbán: „A magyarok üdvözölték az illiberális demokráciát”
- Részletek
- Szemle
- 2014. december 16. kedd, 06:12
- (hj)
A Bloomberg hírügynökség közölte Simon Zoltán interjúját Orbán Viktorral: Magyarország úton van oda, hogy megszabaduljon a bóvli minősítéstől, és megvédje a forintot, mondja Orbán.
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondja, Magyarország úton van oda, hogy visszaszerezze befektetési minősítését, mert megállapodást ért el a bankszektorral az adókról és a hitelezésről, kivezeti a devizaalapú jelzáloghiteleket és csökkenti a nem forintban lévő államadósság arányát.
Orbán politikáról és külpolitikáról is beszélt a december 12-én, Budapesten készült interjúban.
Devizaadósságról, Magyarország szuverén adósságminősítéséről, monetáris politikáról:
„Olyan mértékben vagyunk eladósodva devizában, hogy ez kérdésessé tette az ország tényleges szuverenitását és függetlenségét. Minden kormány csökkenteni akarja ezt a kitettséget, és ez kevésnek sikerült, az enyém ezek egyike.”
„A devizahitelek kivezetése csökkenteni fogja ezt a kitettséget, miközben sikerült forintban finanszíroznunk az államadósság egy nagyobb részét. Ez a két hatás a magyar gazdaságot sokkal kevésbé kitetté és sérülékennyé tette.”
„Sőt, merem állítani, hogy ha fenntartjuk a gazdasági eredményeinket, ha van egy megállapodásunk a bankszektorral, és ha a kitettségünk csökken, akkor a magyar gazdaságot előbb-utóbb fel kell minősíteni. Ez bővíteni fogja a monetáris politika mozgásterét is.”
A spekulatív támadásokról:
„Vissza kellett vernünk egy nagyon súlyos spekulatív támadást 2011-ben, ami referenciapont a magyar politikacsinálóknak mind a kormányban, mind a központi bankban.”
„Mindig vannak (erre) jelek. Így mindig vizsgálnunk kell a horizontot, hogy lássuk, készül-e vihar. Ez a magyar gazdaságpolitika ösztöne, amit az ország nagysága, valamint az a tény indokol, hogy nem vagyunk az euróövezet része, és saját pénznemünk van.”
„A nagyságunk és az ebből eredő sérülékenység különösen óvatossá tesz minket, és boldog vagyok, ha a központi bank azon dolgozik, hogy szilárd monetáris hátteret biztosítson a kormánynak.”
A befektetésekről:
„A közvetlen külföldi befektetések dinamikáját kell néznünk, és ez évről évre javul.”
„Senkit nem akarunk kifacsarni, ágazati adókat azért vezettünk be, mert több bevételt akartunk, nem kevesebbet.”
„Magyarország az autógyártóknak az európai szabályok által megengedett maximális segítséget adja. Én dinamikusabb növekedésre számítottam az autóiparban, jobbra, mint ami most van. Természetesen nem vagyok csalódott, a számok így is impozánsak, de én több lehetőséget látok, mint amennyit a német japán, dél-koreai autógyártók és első körös beszállítók kihasználtak Magyarországon.”
„Én egy további nagy gyártó beleépéssére is számítottam ebben az ágazatban, de a Mercedesen kívül ez nem történt meg. A Mercedes persze remek, de más márkákra is szükségünk van.”
„Magyarország átlátható ország, világosan látható, hol vannak magasabb vagy alacsonyabb adók az európai kontextusban. Nem gondoljuk, hogy befektetők fognak jönni Magyarországra azokba a szektorokba, amelyekben nálunk magasak az adók. Adókedvezmények vannak ott, ahol több befektetést szeretnénk látni, nem csupán az autóiparban, de erősek vagyunk a vegyiparban, a gyógyszeriparban és az IT-befektetésekben is.”
A bankokról:
„Tárgyalásokban vagyunk a bankszektorral a bankadó mértékének a normalizálásáról, mert az rendkívül magas Magyarországon. Ez lehetséges lehet 2016-ban vagy 2017-ben, ha jó megállapodást tudunk kötni, aminek az esélyei jobbak, mint bármikor azóta, hogy 2010-ben hatalomra jutottunk.”
„Ez egy két részből álló csomag. Az egyik része a bakszektor terheinek a csökkentése, a másik a hitelezési kapacitás növelése. Ha van hitelezés, az adó csökkenhet. Ez nem fog megtörténni 2015-ben, de 2015 után el tudom képzelni.”
„Az utolsó akadályt is le fogjuk küzdeni, és a politikai establishment és a bankszektor hosszú távú megállapodásra juthat”, ha egyszer kivezetjük a devizaalapú hiteleket „2015 közepére.”
„A szlovéniai példa értékes és veszélyes tapasztalat. Ezért vagyunk óvatosak. Különválasztjuk azokat a pénzintézeteket, amelyeket folyamatosan állami tulajdonban akarunk tartani – ilyen az MFB fejlesztési bank, az Eximbank és valamiféle állami tulajdont a takarékbankokban – és azokat, amelyeknél nincs szükségünk hosszú távol állami tulajdonra.”
„A Budapest Bank nem marad véglegesen állami tulajdonban. És azért vásároltuk meg az MKB-t, hogy megtisztítsuk, és 100 százalékos állami garanciát teszünk a betétei és kötvényei mögé.”
„Vannak kisebb bankok, amelyek el akarják hagyni Magyarországot vagy meg akarják változtatni működési struktúrájukat, és csak bizonyos üzletágakat akarnak megtartani. Készek vagyunk ezekkel együttműködni, úgyhogy optimálisan működhetnek Magyarországon, készek vagyunk megvásárolni őket.”
„De két-három év elteltével az állam nem akarja megtartani azokat a bankokat, amelyeknél nincs szükség arra, hogy köztulajdonban legyenek, ezeket meg akarjuk tisztítani, és vissza akarjuk adni magántulajdonba. A módszert a megfelelő időpontban fogjuk kiválasztani: ott van tőzsde, jól működnek a tőkepiacok, és van tapasztalatunk a privatizálásában is.”
A költségvetésről:
„A gazdasági növekedés még nem elegendő ahhoz, hogy kivezessen minket a költségvetési deficitből. Én azt tartom ideális költségvetésnek, amelyben többlet van, vagy amely legrosszabb esetben kiegyensúlyozott. Mindaddig, amíg a költségvetés nem kiegyensúlyozott, a magyar költségvetésnek szüksége van minden fillérre.”
„A magyar államadósság finanszírozásának a költsége folyamatosan csökken. Tehát van lehetőség arra, hogy adót csökkentsünk az adósság-finanszírozás csökkenésével párhuzamosan, és hogy hozzáférhetővé tegyünk eszközöket a gazdasági növekedés számára. Tehát nem reménytelen, hogy lesz kiegyensúlyozott költségvetés.”
„Vannak bizonytalanságok a magyar költségvetésben, és ez az oka annak, hogy a magyar költségvetésben sokkal nagyobbak a tartalékok, mint az Európában szokásos.”
A gazdaságpolitikáról:
„Az első és legfontosabb forradalmi változás az alkotmányban az adósságfék bevezetése volt, amely kimondja, hogy az adósságszint nem mehet 50 százalék fölé. Mindaddig, amíg nem érjük el ezt a szintet, nem hagyhatunk jóvá olyan költségvetést, amely nem visz minket közelebb ehhez a szinthez.”
„A második legfontosabb gazdasági változás az volt, amit munkaalapú társadalomnak nevezünk, és ami azt jelenti, hogy a lehető legtöbb szociális juttatásból élő embert átsegítsünk az alkalmazás világába. Ez munkaalapú társadalmat jelent a jóléti társadalom helyett.”
„És a harmadik fontos változtatás az adóteher igazságos elosztása. Ez magába foglal egy Európában ismeretlen adórendszert: az egykulcsos jövedelemadó és a családi adózás rendszerének kombinációját. A gyerekek után járó adókedvezményeket kombináltuk az egykulcsos adóval, ami azt jelentette, hogy magas áfára volt szükségünk, ami nem csupán értelmes, hanem szerintünk igazságos is. És ehhez adjuk hozzá az iparági adókat, és egy akciótervet a foglalkoztatásra kirótt adók csökkentésére.”
„Mi ezt a magyar modellnek nevezzük, és olyan, mint egy dongó. A tudósok azt mondják, a dongó a testsúlya és a szárnya fesztávolsága alapján nem lehetne alkalmas a repülésre. És mégis repül. A magyar modell egy ilyen dongó.”
„A közgazdászok azt mondják, be tudják bizonyítani, hogy azon az alapon, amit teszünk, nem tudunk ennyi célt elérni, nem tudunk prosperáló, növekvő gazdaságot csinálni, amely munkahelyeket teremt. A valóság viszont az, hogy tudunk. Az európai átlagot felülmúló gazdasági növekedést tudunk elkönyvelni; ez csökkentheti a foglalkoztatást [!]; és ezzel egyidejűleg csökkenteni tudja az adósságot, és ellenőrzés alatt tudja tartani a költségvetési hiányt.”
„A kérdés az, hogy milyen fajta adókat tudunk csökkenteni. A mi döntésünk az, hogy egyfelől fizetésemelésekre van szükségünk, másfelől adócsökkentésekre. Ebben benne vannak olyan, több évre elnyújtott béremelések, amelyek nem veszélyeztetik a gazdasági versenyképességet. Ebben benne van a béremelés a tanárok számára, a rendvédelmi dolgozók számára, és aztán a kormánynak dolgozók számára. Az adókat a gyerekes családoknak nyújtott adókedvezmények útján fogjuk csökkenteni.”
A szegénységről:
„Nem értünk egyet azokkal az állításokkal, amelyek szegénységi tendenciákról szólnak. Úgy látjuk, hogy épp az ellenkezője igaz, a szegénység Magyarországon minden dimenzióban csökkent 2013-ban, és ez folytatódott 2014-ben. Nem lehet másként, hiszen a szegények jelentős része, százezrek, szociális juttatásokból éltek. És a szociális segély kevesebb mint a fele annak, amit ma közmunkás bérként fizetünk.”
„Az ilyen nemzetközi statisztikák nem veszik figyelembe a természetbeni juttatásokat, amelyek a magyar szociális rendszer erősségét adják, mint például az ingyen érkezések az iskolákban és az ingyen tankönyvek.”
„A tendencia jó. Gyorsítanunk kell az átállást a szociális segélyről a fizetésre. Senki sem elégedett a jelenlegi helyzettel. És azon vitatkozni, hogy mit lehet jobban tenni, a legértelmesebb vita.”
Az adócsökkentések időzítéséről:
„El fog jönni az ideje. Folyamatos vita tárgya, hogy elérkeztünk-e már oda, hogy megtegyük-e már jövő év közepén vagy 2016-ban. De mi is várjuk ezt a pillanatot, keressük, és meg fogjuk tenni. A kérdés csak az, hogy mely adókat csökkentsünk.”
A gazdasági növekedés kilátásairól:
„A környezet a magyar gazdaság körül bizonytalanságot okoz. A konzervatív forgatókönyvet kell követnünk, amely azt mondja, hogy az európai környezet stagnálást fog jelenteni Magyarországnak, így ez hatással lesz Magyarországra.”
„Magyarország elvesztette az Oroszországba irányuló exportjának 17 százalékát a szankciók és az ukrajnai helyzet miatt. És senki nem tudja megmondani, hogy lesz-e ez még rosszabb is.”
„A jövő évre szóló, 2,5 százalékos növekedési prognózis konzervatív előrejelzés.”
A beszerzésekről:
„Magyarország legnagyobb vállalata a Mol, amelynek 25 százalékos részét visszavásároltuk az oroszoktól. Az E.ON révén megvásároltuk a jogot, hogy tárgyaljunk Magyarország gázszerződéséről, amelyről azelőtt a németek és az oroszok tárgyaltak. Megvásároltuk a gáztárolókat, amelyek nélkülözhetetlenek Magyarország energiafüggetlenségéhez.”
„Visszavásároltuk a budapesti nagy gázelosztó rendszert, ahogy a vízműveket is. Visszavásároltuk a szemétbegyűjtéshez szükséges vállalatokat. Mindezt azért tettük, hogy garantáljuk a közszolgáltatások biztonságát.”
„Voltak olyan beszerzések, amelyek az állami vagyont növelték a piacon, így a tőzsdén visszavásároltuk a Rábát, és voltak vásárlások a bankszektorban is.”
„Az utóbbiakat nem tekintem végleges akvizícióknak. Ezeket a vagyonelemeket később mobilizálni lehet, de a közüzemi szolgáltatások végleg állami tulajdonban maradnak.”
A külpolitikáról:
„Magyarország külpolitikája beleillik az EU külpolitikájába, ez azt jelenti, hogy szilárd nemzetközi támogatással rendelkezik.”
„Mindnyájunk számára új kihívás, hogy milyen gyorsan foglalta el a kereskedelmi, befektetési, pénzügyi érdekek és emberi jogi megfontolások vezérelte külpolitika helyét a geopolitikán alapuló külpolitika. Ez komoly intellektuális kihívás Európa számára.”
„A magyar külpolitikai doktrína három pilléren nyugszik: az amerikai doktrínán, az EU-doktrínán és az orosz doktrínán. Az amerikai doktrínát úgy lehet összefoglalni, hogy katonai szövetség, gazdasági együttműködés és politikai szuverenitás; az európai doktrína politikai, gazdasági és katonai szövetség. Az orosz doktrína pedig a nemzetközi jog tiszteletben tartása, és közben a gazdasági együttműködés lehetőségeinek nyitva tartása.”
„Magyarország Oroszországhoz fűződő nemzeti érdeke, hogy ragaszkodnunk kell a nemzetközi jog elveihez, és a gazdasági szankciókat a helyzettől függően kell alakítanunk. Nem kell kidobni a szankciókat az eszköztárból, de az EU-nak egyidejűleg tárgyalásokat kellene kezdeni az eurázsiai országokkal.”
„Magyarországtól elvárható, hogy annyira lojális legyen Európa közös külpolitikája iránt, amennyire csak tud, és hogy ne károsítsa ennek a hatékonyságát.”
„Az Egyesült Államok a geopolitikai helyzetre adott válaszként akciótervet dolgozott ki, amelyet nemrég nyilvánosan is bejelentett, és ez két tucat országra vonatkozik. Ez lényegében arról szól, hogy megpróbálják befolyásolni az állítólagos korrupciót ebben a két tucatnyi országban.”
„Ez a szabadságharcosok országa. És Magyarországon olyan a közérzet, hogy ebben is szuverenitási problémát lát. Úgy érzi, hogy ez kísérlet arra, hogy kívülről befolyásolják egy szabadon választott parlament szuverén döntéseit.”
Az energiáról:
„Lezártuk a Déli Áramlat dossziét. Gyorsan irányt kell változtatnunk. Gázvezetékre van szükségünk, amely stabilizálja a Nyugat-Balkánt, és egyben szolgálja Magyarország nemzeti érdekét és Magyarország energiaiparát. Szerbián át Magyarországra vezető gázvezetéket szeretnénk. Olyan megoldást akarunk, amely megoldja a szerb és boszniai problémákat, és fontos, hogy a másik végén is uniós tagállam legyen, azaz Görögország.”
A belpolitikáról:
„A fékeknek és ellensúlyoknak csak az Egyesült Államokban van jelentőségük, vagy olyan elnöki rendszerekben, ahol két azonos súlyú szuverén van, a megválasztott elnök és a törvényhozás. Európában nem ez a helyzet, ott csak egy szuverén van, nincs hol ’fékezni vagy ellensúlyozni’, mert minden hatalmat a parlament delegál. Ezeknél az instanciáknál sokkal helyesebb együttműködésről beszélni, mint fékekről és ellensúlyokról. A fékek és ellensúlyok rendszere amerikai találmány, amelyet Európa valamiféle intellektuális kisszerűségből elfogadott és használ az európai politikában.”
„De most nincs mit tenni, ez így marad, amíg csak itt vagyunk. Így tehát csak rábólinthatok arra, hogy amikor az irodáimat a parlamentből átköltöztetem egy volt kolostorba, akkor ez a fékek és ellensúlyok erősítését jelenti majd.”
„Az európai demokráciában vannak fékek és vannak ellensúlyok, de az egész rendszer nem erre épül, hanem arra, hogy a parlament osztja el a népszuverenitást.”
„A magyarok üdvözölték az illiberális demokráciát, és az a tény, hogy ez angolul valami mást jelent, nem az én problémám. A magyar szövegösszefüggésben a liberális szó negatív töltést kapott. A liberális demokráciának nincs vagy csak nagyon csekély támogatása van Magyarországon. Amit mondani akarok: nem igaz, hogy a demokrácia csak liberális lehet. Magyarországon demokrácia van, pont. Nincs szükség semmiféle módosító jelzőre.”
