Bolgár politológus: A Déli Áramlattal Putyinnak nem sikerült megosztania az EU-t
- Részletek
- Szemle
- 2014. december 14. vasárnap, 04:38
- (hj)
A Deutsche Welle elnevezésű, külföldre irányuló német műsorszóró Ivan Krastev bolgár politológussal készült interjút közölt Krasztev: a Déli Áramlatot az EU megosztására használták fel címmel. A tervezett Déli Áramlat gázvezeték építésének leállítása az orosz válasz a megváltozott európai geopolitikai helyzetre mondja Ivan Krasztev bolgár politológus.
Deutsche Welle: – A Déli Áramlatot leállították – Krasztev úr, ez jó, vagy rossz hír?
Ivan Krasztev: – Ez így nem hír. A tulajdonképpeni hír abban áll, hogy Vlagyimir Putyin éppen Törökországban jelentette be a leállítást.
– Miért nem építik meg a Déli Áramlatot?
– Ez nem titok. A szankciók, a zuhanó olajárak és a rubel árfolyamának a romlása oda vezetett, hogy Oroszország egyszerűen nem rendelkezik a szükséges pénzzel. A nyugati befektetők pedig inkább kivárni szeretnének. Olaszország már bejelentette, hogy a Déli Áramlat a továbbiakban nem súlypont, Ausztria is eltávolodott. A válság meggyengítette a Gazprom pozícióit Oroszországban. És az ukrajnai válság megváltoztatta a geopolitikai konjunktúrát, amelyben a projekt keletkezett. Moszkva számára a Déli Áramlat kísérlet volt arra, hogy gyengítse Ukrajna stratégiai helyzetét, amelyet tranzitállamként töltött be. Ugyanakkor kísérlet is volt, hogy rábírják Janukovicsot arra, hogy eladja a Gazpromnak a vezetékrendszer 50 százalékát vagy az egészét. Ma Ukrajna nyilván egyszerűen semmit sem fog akarni eladni a Gazpromnak. Ellenkezőleg: a vezetékrendszer 50 százalékát európai és amerikai cégeknek adják el. Más szóval: abban a pillanatban, amikor a Krímben felbukkantak a különleges erők „udvarias” emberei, a Déli Áramlat Oroszország és a Nyugat konfliktusának áldozataként elesett. Az ukrajnai válságig a vezető európai politikusok többsége azt hitte, hogy az Oroszország és az EU közötti gazdasági téren erősödő kölcsönös függőség lehetetlenné teszi a háborút Európában. A Krím annektálása után azonban időközben arra a véleményre jutottak, hogy az Oroszországtól való függés az energia terén veszélyt jelent az európai biztonságra nézve.
– Miért éppen most játszotta ki Putyin a „török kártyát”?
– Törökország az orosz gáz nagy vásárlói közé tartozik. Ugyanakkor a NATO egyetlen olyan tagállama, amely nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat. Ebben az értelemben Moszkva döntése logikusnak tűnik. Ugyanakkor az elmúlt két évben a Moszkva és Ankara közötti kapcsolatokat nem lehetett éppen barátinak nevezni. Törökország élesen reagált a Krím annektálására, és a szíriai polgárháborúban is ellentétes állásponton van a két ország. További példa Egyiptom, ahol Moszkva a katonákat támogatja, Ankara pedig a Muzulmán Testvériséget. Összefoglalva: Oroszország és Törökország geopolitikai ellenfelek. Felmérések szerint a törökök 80 százaléka negatívan viszonyul Oroszországhoz. És végül a legfontosabb: az Oroszországtól való energiafüggést célzó európai stratégiában Törökország volt a kulcsország. Ugyanis Törökországon keresztül vezet a déli folyosó, amely Európának nem orosz gázt szállíthat.
– És Putyin most éppen Törökországot választja ki arra, hogy az Európába szállított orosz gáz tranzitországa legyen?
– Egyszerűen nincs más választása. Kudarcot vallott a Kreml kísérlete, hogy a Déli Áramlatot eszközként használja fel Európa megosztására. A Krím annektálásával Moszkva nemcsak Ukrajnát, hanem Németországot is „elvesztette”. Berlin feladta a Nyugat és Moszkva között betöltött közvetítő szerepét, és a Moszkvával szembeni kemény kurzus vezérszónokává lett. Emlékeztetek arra, hogy a Déli Áramlat-országok egyike sem élt a vétójogával az Oroszországgal szembeni szankciók ellen. Bulgária, Olaszország, Magyarország és Ausztria benne akart lenni a projektben, és ezzel keresni akart, de nem volt kész ezért azt kockáztatni, hogy konfliktusba keveredjen Brüsszellel vagy Berlinnel. A Krím annektálása Oroszországnak ugyan a világ sok részén sok tetszésnyilvánítást hozott, ugyanakkor Putyin világméretekben veszített a befolyásából. Sok országban lehet a lapokban és az online médiában Putyin dicséretét olvasni, még a haiti tiltakozók és hozzá fordulnak segítségért, de a népszerűség nem azonos a befolyással. Az elmúlt évben drámai mértékben csökkent Oroszország világpolitikai befolyása.
– Miért tette meg Putyin éppen Bulgáriát a fő bűnösnek a Déli Áramlat leállítása ügyében?
– Első pillantásra a leállítás veszteség Bulgária – és éppen úgy Szerbia és Magyarország – számára. A Putyin által kimondott vád azonban paradox módon azonnal az egyetlen nyertessé tette az országot. A vesztesek ma az olyan országok, mint Szerbia és Magyarország, amelyek harcoltak a projektért. Mert nem kapnak gázt, viszont elveszették az EU bizalmát. Bulgária ugyan szintén nem kap gázt, de kiharcolta magának az EU bizalmát. És egyszerre csak újra jönnek az uniós pénzek, miután egy éven át jegelve voltak. Az uniós alapokból ugyanis Bulgária sokkal többet profitál, mint a Déli Áramlatból. Az EU Bulgária legnagyobb kereskedelmi partnere, az EU a legnagyobb befektető Bulgáriában, sok bolgár keres munkát vagy tanulási lehetőséget az uniós tagállamokban. Az elterjedt klisé ugyan azt mondja, hogy Bulgária és Oroszország történelmileg és kulturálisan szorosan kötődik egymáshoz, valójában azonban csökken az orosz befolyás Bulgáriában. Ez is az egyik oka annak, hogy Putyin csalódott Bulgáriában.
Ivan Krasztev a szófiai Liberális Stratégiák Központjának elnöke, és a bécsi Embertudományok Intézetének állandó kutató ösztöndíjasa.
