Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. december 10.

• Nyomtatás

Részletek

2010. december 12. vasárnap, 02:55

Megbeszéljük

Bolgár György kérdései a 2010. december 10-ei műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy teljesen szétveri a közszolgálati médiát a kormány. A négy intézményben egyenként csak negyvenkilencen maradhatnak – talán azért, hogy ne kelljen üzemi tanácsot alakítani az intézményekben –, a többiek egy műsorszolgáltató alaphoz kerülnek, Szalai Annamária fennhatósága alá, de állítólag közben ezer embert elbocsátanak. Spórolás vagy kivégzés?

Ehhez kapcsolódik az Index vizsgálata, amely szerint a Magyar Televízióban abszolút nem érvényesül a kiegyensúlyozott tájékoztatás a politikai műsorokban, legalább kétharmados fölénye van a kormánynak. Csak nem?

Következő témánk, hogy hamarosan levelet kapnak Orbán Viktortól a magánnyugdíjpénztári tagok, és ebben a miniszterelnök elmagyarázza kormánya politikáját, szándékait. Minden külön értesítés helyett? Nem inkább vitát kellett volna indítani nyugdíjügyben? Beszéljük meg, hogy miután vádat emeltek Szilvásy György volt titokminiszter ellen, az ügyészségen meggyanúsították Keller László egykori közpénzügyi államtitkárt is, mert még 2004-ben jogosulatlan adatgyűjtést folytatott egy Somogy megyei vadászat ügyében. Nem jelzi a közlemény, hogy pontosan miről és kiről van szó, de emlékeim szerint annak idején Keller László azt firtatta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész jogosulatlanul tett szert vadásztrófeákra, és ezeket nem tüntette föl vagyonnyilatkozatában. Lehet, hogy ennek van most folytatása 2010. végén?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy Budapesten januárban tizenöt százalékkal emelkedhetnek a közműdíjak? Még mindig Demszky a hibás?

Mi a véleményük továbbá arról – bár ezt az előző hírhez kellett volna hozzátennem –, hogy Semjén Zsoltot választotta elnökévé az Országos Magyar Vadászati Végyedlet? A kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes, aki évek óta vadászik, megnyugtató és biztató székfoglaló beszédet tartott a társaság honlapja szerint. Meg lehetünk nyugodva?

És végül beszéljük meg a Népszava mai riportját, amely szerint ma is lakás nélkül nyomorog a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság áldozatainak családja? A világ teljesen elfelejtkezett róluk, nem törődnek velük. Jól van ez így?

Erről jut eszembe, hogy az Olaszliszkán néhány éve meglincselt Szögi Lajos családjának nem szavazott meg 46 millió forintos kártérítést – szocialista javaslat volt – az Országgyűlés fideszes többsége. A szocialisták csak rosszat javasolhatnak?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Tegnap személyes adattal, méghozzá különleges személyes adattal való visszaéléssel és egyéb bűncselekményekkel vádolta meg Önt a Központi Nyomozó Főügyészség. Milyen különleges személyes adattal élt Ön vissza?

Szilvásy György: - Semmilyennel! Azt gondolom, hogy most már a bíróság előtt lesz módom bizonyítani, hogy az ügyészség vádjai megalapozatlanok, és véleményem szerint politikai alapokon nyugszanak. De a vádat nem ismerem, mert még nem kaptam meg, tehát sem hivatalosan, sem más formában nem ismerem.

- Mi ennek a módja egyébként, kiadják a közleményt az ügyészségen, hogy Szilvásy György ellen vádat emeltünk, de Önt nem értesítik ezzel egyidejűleg, hogy tessék, itt a vádirat, elküldjük mondjuk e-mailben, vagy postázzuk, és utána adjuk ki a közleményt?

- Nem vagyok gyakorlott az ilyen ügyekben szerencsére, meg nem is szeretnék, de úgy tudom, hogy nem, tehát protokoll szerint az ügyészség most itt nem követett el a terhére írható cselekményt, leszámítva azt, hogy a Magyar Nemzet már két hete megírta, hogy vádat emeltek ellenem. Az történik ilyenkor, hogy az ügyészség a bíróságnak küldi meg a vádiratot, és a bíróság küldi ki az érintetteknek. Most erre várok még, ezt, gondolom, meg fogom kapni a napokban, akkor fog kiderülni számomra is, hogy mivel vádoltak meg. A gyanúsítás, amit másfél évvel ezelőtt közöltek, tulajdonképpen egy politikai papír másolata, a Fidesz akkori jogi kabinetjének az UD Zrt.-ügy kapcsán keletkezett beadványa...

-… Répássy Róbert volt a vezetője, aki most igazságügyi államtitkár?

- Igen. És hemzseg az olyan állításoktól vagy mondatoktól, amelyek – azt mondják az ügyvédek – büntetőeljárásba nem valók, beleértve azokat a kérdéseket is, amiket azt követően kaptam az ügyészségtől. Tehát igazából nem tudom, hogy mivel fognak megvádolni.

- De maga az ügy azért mégiscsak ismerős a nagy nyilvánosság számára is. Ön még miniszter volt, amikor bejelentette, hogy egy úgynevezett árnyék-titkosszolgálat működését sikerült leleplezni, ezek kormányzati informatikai gerinchálózat elleni támadásra is készültek, és az ügyben lehallgatott telefonbeszélgetések is nyilvánosságra kerültek. Nem Ön hozta ezeket nyilvánosságra, de ezzel összefüggésben végül is a nyilvánosság elé juttatták el őket.

- Igen. Ugye azt állítja az ügyészség, hogy az UD Zrt-ügyben keletkezett hangfelvételek egy részét, azokat, amelyek fideszes politikusokat is érintettek, én jogtalanul adtam át a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak, és ezzel nyilvánosságra hoztam a hangfelvételeket vagy az adatokat, amivel sértem az érintettek érdekeit.

- De ugye a nemzetbiztonsági bizottság a parlamentben nem a nyilvánosság!

- Igen, de azt a kérdést már nem tette föl tovább az ügyészség senkinek se. Én ugyan megkérdeztem többször is, de nem kaptam rá választ. Ha mondjuk az baj lett volna, hogy én ott kiosztom az egyébként C típusú vizsgálaton átment képviselőknek a nem nyilvános jelzetű felvételeket, és szóban is fölhívom a figyelmet arra, hogy nem nyilvános, akkor ezek hogy tudnak átkerülni a Fidesz valamelyik politikusához – azt hiszem, éppen Répássy Róbert volt az illető –, aki nem tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak? És fölteszik az internetre, illetve sajtótájékoztatón ismertetik ezeket a hangfelvételeket, tudomásom szerint nem mindenkitől kérve a beleegyezést, mert a sajátjaiktól nyilván megkérték, de a hangfelvételek nemcsak őket érintették, hanem másokat is!

- De hát ezek a hangfelvételek eljutottak Dávid Ibolya MDF-elnökhöz is, akire állítólag vadásztak, vagy megpróbálták őt figyelni, és valaki eljuttatta hozzá!

- Igen. Most az én ügyem – itt mondom még egyszer, a vádat nem ismerem – az iratismertetés szerint ettől teljesen elkülönül, nincs köze egymáshoz, jóllehet a közvéleménynek ezzel az ügyegyesítéssel azt sugallják, mintha lenne. Tudniillik azzal az ügyegyesítéssel, hogy a Dávid Ibolyáék ügyében folytatott nyomozást és az ellenem folytatott nyomozást összekapcsolták és egységes ügyként kezelik, ma a közvélemény azt gondolja, hogy ez a kettő szorosan összefügg egymással. Még egyszer mondom, az iratismertetés alapján semmi köze a kettőnek egymáshoz, illetve a valósághoz!

- Vagyis Önt az ügyészség eddig nem gyanúsította azzal, hogy ezeket a hangfelvételeket eljuttatta Dávid Ibolyának, csak azzal, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésén kiosztotta az egyébként ezzel foglalkozó és nem a nyilvánosság előtt megszólaló képviselőknek ezt a bizonyos hanganyagot. És nem kérte őket, hogy hozzák ezt nyilvánosságra, sőt – feltételezem, talán van jegyzőkönyv is a nemzetbiztonsági bizottság üléséről –, megkérte őket, hogy ne adják ki, vagy ilyenkor mit szokott mondani a miniszter, hogy itt van ez az anyag, kezeljék bizalmasan?

- Egyrészt rá van írva, másrészt ezek az emberek tudják ezt, harmadrészt valóban szóban is fölhívtam a figyelmet, hogy ezek az adatok nem nyilvánosak. Ez egyébként az iratismertetésből kiderült, a tanúvallomásokban is benne van, tehát többen állították, hogy ez így volt, nemcsak én mondom.

- De akkor hogy lehet Önt azzal vádolni, hogy különleges adatokkal visszaélt, ha arra feljogosított és a Nemzetbiztonsági Hivatal és a szolgálatok működését ellenőrző képviselőknek eljuttatta ezt az anyagot, közben azt mondta, hogy ez bizalmas, nem a nyilvánosságra tartozik, akkor hogyan élt vissza velük?

- Innentől kezdve, azt gondolom, ez egy jogi pályán lévő valami, majd az ügyészség, az ügyvédek itt vitatkozni fognak, meg hát én is, és a bíróságon az összes érvet ismertetni fogják. De azért azt önmagában nonszensznek tartom, hogy Magyarországon – persze nem csodálkozom – egy volt miniszter vagy egy hivatalban lévő ember ellen eljárást indítanak azért, mert az őt ellenőrző szervezet tagjainak az ő fölkérésükre átad olyan anyagokat, amelyek megismeréséhez egyébként joguk van. De ez az én politikai vagy civil logikám, úgy tűnik, hogy a jogászi logika egy picit más. Persze még amit az elején mondtam, hozzá kell tennem, hogy én azt gondolom, ebben az ügyben nagyon egyértelműen látszik a politikai nyomásgyakorlás, ez a nyomozás másfél éve alatt nagyon sok apró részletben megmutatkozik, illetve a kommunikációban is érzékelhető volt. Például azt említem, hogy a Magyar Nemzet vagy valamelyik jobboldali sajtótermék nálam mindig sokkal hamarabb tudott olyan nyomozati cselekményről, amely engem érintett, és nem lett volna szabad, hogy tudjon róla!

- Mert ők jó oknyomozók és tényfeltárók, ellentétben a miniszterrel!

- Hát igen. De még ezer dolgot tudok mondani. Majd a bíróság előtt ezeket elmondom, mert a hallgatókat nyilván ez már nem fogja érdekelni, nagyrészük azt gondolja, hogy persze, minden gyanúsított ezt mondja, vagy minden vádlott ezt mondja. De azért én mégis kérem a belátásukat. És egy másik összefüggésre felhívnám azért a figyelmet az UD Zrt. ügyében, amit most már lassan kezdünk elfelejteni, illetve az agyunkban kezd átállni. Akkor, amikor az egész ügy kirobbant, ez ugye a Fidesz elevenébe vágott, hihetetlenül érzékenyen és mélyen érintette őket.

- Igen. Hadd emlékeztessem a hallgatókat. Például a felvételek szerint Demeter Ervin és Kövér László többször beszélt az ebbe az ügybe belekeveredett biztonsági cég vezetőjével, ugye?

- Az önmagába nem lett volna baj, de mondjuk Demeter Ervin esetében az volt...

-… Amit beszélt.

- Igen. Na jó, ebbe most nem akarok belebonyolódni, mert még egyszer be fognak perelni és még hatásosabb lesz!

- Nem, ezt csak most csak rögzítsük, hogy miért lehetett kínos esetleg a Fidesznek, mert vezető politikusokról is voltak hallhatók dolgok.

- Tehát azért ott nagyon sok ügyről volt szó. Na most az ezzel foglalkozó szakemberek ezt sugallják most, hogy lezárták az ügyet, és nem létezik semmi. Miközben vádat is emeltek több kérdésben az UD Zrt.-hez köthetően, amely vádemelések azért bizonyítják a jelentés megítélésem szerinti jogosságát, és így tovább, és így tovább. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a Fidesz szerintem nem egy demokratikus párthoz illő választ adott erre a kihívásra, hanem azonnal beindította a kommunikációs és egyéb gőzhengert, aminek az volt a vége, a lényege, hogy teljesen átmossák az agyát az embereknek, hogy egy kis idő múlva már senki ne emlékezzen arra, ami valóban volt. Ellenben arról legyenek meggyőződve, hogy az mind hazugság volt, akármi is volt. Másrészt az MSZP itt árnyék-titkosszolgálatokat működtetett, az UD Zrt. nem létezett, ezek a kapcsolatok nem voltak meg, sőt a hangfelvételeket is nem tudom én milyen ördögi technikával készítették ezek a régi NBH-sok.

- Egy beszervezett hackerrel meg ugye jogtalanul hallgatták le, szóval gyakorlatilag mintha átfordult volna az egész ügy az ellenkezőjébe.

- Igen, ez így van.

- De hogy tudták átfordítani? Ez a számomra a legérdekesebb és egyelőre legmegmagyarázhatatlanabb!

- Ez egy kétéves folyamat. Hogy tudtak átfordítani egy csomó minden mást hazugsággá az igazságból, hogy tudott 2006-ban az MSZP úgy kormányozni – az SZDSZ-szel egy darabig – hogy bármit tett, annak az azonnali reakciója az volt, hogy ez mind hazugság, az mind hamisság, azzal minddel szándékosan akarnak rosszat az embereknek. És ezt egy idő után elhiszik az emberek, mert ezt hallják. Tehát ez az UD Zrt. ügy nem vonatkoztatható el a többi ügytől, amilyen ügyekben Ön is szokott beszélgetni itt hallgatókkal vagy szakértőkkel az elmúlt négy év kormányzását illetően. Ez egy plasztikus példája annak, amit a Fidesz kommunikációja elvégzett az elmúlt években, és persze ez a felelőtlenség is párosul hozzá, amivel a Fidesz kezeli ezeket a társadalomra rendkívül kényes dolgokat, titkosszolgálati, rendőrségi dolgokat.

- Én tegnap ezt a hírt, hogy vádat emeltek Ön ellen, úgy vezettem be talán, hogy ez az első eset, hogy a Gyurcsány-kormány egyik volt tagja ellen vádat emeltek. Gondolja, vagy rosszul gondolom én, hogy itt azért a Gyurcsány-kormány ellen folyik egy eljárássorozat és nem specifikusan vagy nem kifejezetten Ön ellen? Vagy nemcsak az UD Zrt.-ügyben, hanem itt arról is szó van, hogy a Gyurcsány-kormány több tagja ellen, esetleg a volt miniszterelnök ellen kell különböző büntetőjogi eljárásokat indítani, és ez csak egy politikai megközelítése ennek, ami történik?

- Pontosan a politikai megközelítés, mert a lényeget érinti. Itt leszámolási kampány van, nem egyszerűen csak számonkérés, ami az elmúlt évek eseményeit illeti. Teljesen mindegy, hogy a sapka fönt van-e, vagy nincs fönt. És a célpontok is egyértelműek, valóban az előző kormány, elsősorban a Gyurcsány-kormány lejáratása és annak igazolása folyik, hogy ők négy éven keresztül folyamatosan hazudtak. Ez egy fontos mozzanat a mai Fidesz-kormányzásban, amikor a reálszférában az ígéreteik nem tudnak teljesülni, amikor a reálszféra nem úgy alakul, ahogy azt gondolják, hogy majd irányítani lehet a folyamatokat és így tovább. Tehát ebben a környezetben ez a politikai hisztériakeltés, a leszámolási kampány folytatása nagyon fontos fegyver ahhoz, hogy az emberekkel elfeledtessék a jelent, és azt gondolják, hogy a múltban tényleg ezek a mi ellenünkre dolgoztak és szándékosan ártani akartak nekünk, és megérdemlik a büntetést, amit ezért kapnak. Ez egy fontos kelléke a mostani kormányzásnak!

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Kapuvári Gábor: - Miért, mire számítasz?

- Sajnos olyan igeidő nincs a magyar nyelvben, amellyel most el tudnám mondani, hogy még van, de már nem lesz, ami volt. Ha igaz, amit a mai Népszabadság és a tegnapi Hírszerző ír, akkor nem lesz hosszú életű ez a testület sem, mert ha a Magyar Televízióban is negyvenkilencen maradnak, akkor nem kell üzemi tanácsot alakítani.

- Nem kell üzemi tanácsot alakítani a negyvenkilenc fős Magyar Televízióban. Másutt kell!

- Azt mondod, hogy majd annál a bizonyos Műsorszolgáltató Alapnál kell, ahova állítólag átkerülne a televízió, rádió?

- Miért ne lenne ott üzemi tanács?

- Nem tudom. A Műsorszolgáltatási Támogató és Vagyonkezelő Alap egyáltalán milyen intézmény, mi vonatkozik rá, ezt már megvizsgáltátok?

- Nem, nagyon sok a kérdőjel, mi írogatjuk azokat a kérdéseket, amelyekre egyelőre nincs válasz. Ezeket nyilvánvalóan föl kell tenni, és valakinek meg kell válaszolnia.

- Mit tudtok egyáltalán? Mert az, ami nyilvánosságra került, bizonyos értelemben teljesen új és váratlan. Lehetett tudni, hogy komoly dolgokra készülnek, de ebből csak a központi hírgyár létesítése volt az, ami eddig nyilvánosságot kapott, amire a figyelmet összpontosítani lehetett. Abban viszont gyanútlanok voltunk, hogy mindent meg akarnak szüntetni, és egy olyan intézménybe akarják átvinni az embereket, amelyről eddig senki sem gondolta volna, hogy az lesz a műsorszolgáltató – pedig benne van a nevében. Csak a kis megrendelő szervezeteket akarják meghagyni az egykori közszolgálati médiumokban. Közben, a munkatársak egyharmadát el is akarják bocsátani. Na, ez így együtt kicsit váratlan és sok!

- Te is sok mindent hallasz, mi is sokat hallunk. Éppen ma ült össze a négy közmédium négy üzemi tanácselnöke, és kicseréltük a nézeteinket, ismereteinket. Kétségtelenül túl nagy a homály, és ezért alakultunk ilyen kis nyomozati testületté, ezért próbálunk híreket szerezni.

- Te például elmentél a Magyar Televízió új vezérigazgatójához, korábbi ügyvezető alelnökéhez, megkérdezni, hogy kedves Balázs, kedves vezérigazgató úr, mi az igazság?

- Pontosan ezekkel a szavakkal kezdtem a levelet, amit írtam neki. Azt tudom, egy vezetőtársa kikotyogta, hogy 15-ikéig – ez már módosult 13-ára – teljes információs tilalmat rendeltek el, sőt az új vezetőknek fogadalmat is kellett tenniük, hogy a titkokat megtartják. Ez a titoktartás is furcsa nekem, de úgy látszik, az átalakulásnak különböző módszerei és taktikái vannak.

- A demokrácia gyakorlásához a titoktartás is hozzátartozik, nem?

- Azt nem hiszem el, hogy meg lenne tiltva egy vezetőnek, hogy szóba álljon azokkal az emberekkel, akiknek a sorsát rá bízták. Ez nyilván hosszú távon nem tartható, és nem is akarják tartani. A közelmúltban viszonylag hosszan beszéltem Heltai Péterrel.

- Aki állítólag kidolgozta ezt az egész átszervezést.

- Igen, aki ezt a parádét vezényli. Ezért az átlagnál többet tudok erről az ötvenfős televízióról meg a többi közintézményről, ami megrendelőként működik majd. Ha ezt a logikát tovább folytatjuk, akkor egy idő után minden a műsorszolgáltatóban koncentrálódik, ugye? Akkor ezekre az ötven főkre mi szükség van? Nem arról van szó, hogy létrejön egy Magyar Rádió és Televízió – amit most még Műsorszolgáltatási Alapnak hívunk?

- Ha lúd, legyen kövér. Akkor miért hagyják tovább élni ezeket?

- Akkor mi szükség lesz rájuk? Ha minden produkció a műsorszolgáltatónál készül, akkor hívjuk azt Magyar Rádió és Televíziónak, és ezeket a kis műholdakat egyszerűen szüntessük meg!

- Igen, mert például ezzel spórolni lehetne, a vezérigazgatókkal együtt négyszer negyvenkilenc embert. Még olyat is olvastam – nem tudom, igaz-e –, hogy ők lesznek a megrendelők, a Műsorszolgáltatási Alap elkészíti a tévéműsort, majd valaki a tévé negyvenkilenc fős stábjából ezt átveszi. Kvázi ő lesz a – nem használok csúnya szavakat – szerkesztő?

- Igen, ő lesz a megrendelő szerkesztő.

- Akkor ahhoz sok komoly szakértő, tapasztalt, a mindennapi munkában nagyon járatos embernek kell lennie a negyvenkilenc ember között. Gyakorlatilag a teljes műsorszolgáltatás irányításának ott kell megtörténnie, mert aki átvesz, megrendel, az a főnök. Neki kell tudnia, hogy mit akar.

- Pontosan. Egy csomó kérdés van itt. Például, ki látta a műsorszolgáltató és mondjuk a Magyar Televízió közötti szerződést? Mit tartalmaz, kié a felelősség? Most az MTI készíti majd a híradókat meg a rádiókrónikát is, ha téved, kié a felelősség? Aki készítette, aki adásba küldte, vagy aki sugározta? Egy csomó kérdés nyitott még. Remélem, ez a nagy titoktartás nem azt jelenti, hogy ezek a kérdések nincsenek megválaszolva!

- Heltai Péter, akivel ezek szerint mélyebben beszélgettél, mit mondott?

- Nem beszélgettünk olyan túl mélyen. A tihanyi konferencián sikerült elcsípni őt, és ezeket a kérdéseket gyorsan – amennyire a folyosón ácsorogva lehetett –, végigtárgyaltuk. Ugyan várom a hívását, megígérte, hogy hívni fog, csak közben mindenféle magánéleti gondjai támadtak. Azt mondta, hogy ő a BBC-modellt tartja üdvözítőnek, ami Angliába mintaadó modellé vált. Kétségtelen, jó lenne, ha Magyarországon lenne egy BBC, ahol van egy hírgyár, tudományos műhely és a többi. Csak két dolgot mondanék ehhez: az egyik az, hogy a BBC-ben huszonkétezer ember dolgozik. A másik az, hogy készítettem egy előadást különböző európai köztelevíziókról, és amikor a költségvetésről készítettem a grafikont, az y tengelyre logaritmikus léptékben kellett fölvennem a finanszírozási tételeket, mert a BBC kiverte volna a plafont. Tehát nemhogy a papírra nem fért volna rá az a grafikon, hanem a szobából is kiszökött volna! Ez a két megjegyzésem van a BBC-modellhez.

- Akkor ez még csak a konkrét, fizikailag megfogható része a különbségeknek. Van egyéb is: ehhez a BBC-modellhez nem tartozik egy állami hírügynökség, már csak azért sem, mert Angliában nincs olyan. Tehát ilyen módon ez a hírgyártási majdnem monopólium, de legalábbis hegemónia ott a BBC-től abszolút nem jön létre.

- Annyira nem, hogy a BBC-ben hírverseny van!

- Így van. Ez az egyik. A másik, hogy természetesen a BBC-nek egészen más szerepe van az angol társadalomban. Nem a kormánytól függ. Meg lehet nézni és hallgatni, hogy a BBC televízió- és rádióhíradóiban minden nap milyen nagyon keményen bírálják a híradóműsorokban is a kormányt. Nem kell hozzá kommentátornak lenni, a politikai tudósítók úgy kezdik tudósításaikat, hogy keményen belevágnak a kormányba, ha éppen úgy ítélik meg, hogy a kormány ezt vagy azt rosszul csinálta. Tehát egészen más a hangnem, mások a körülmények, a szokások.

- Pontosan ezért zene füleimnek Heltai Péter gondolata, hogy be akarja vezetni itt a BBC-modellt. Ha így van, akkor, nosza!

- Akkor tessék, rajta, le lehet másolni!

- Ebben mi nagyon is partnerek vagyunk!

- Komolyabbra fordítva a szót – mert attól tartok, hogy ez nem egészen komoly; nagyon jól hangzik, csak éppen tartalmilag hibádzik –, mit fog csinálni például a Magyar Televízió üzemi tanácsa, mire jutottatok a másik három intézmény vezetőivel?

- Az lesz, hogy hétfőn minden intézményben, ugyanabban az időben kapunk egy tájékoztatást az átalakulásról. Lehet, hogy ez a beszélgetés jobb lett volna hétfőn, mert akkor – mint mindenki más – én is jobban informált leszek. Ezután mindenki rohan a maga jogászához, megnézzük, hogy, ez az átalakulás jogilag hogyan néz ki. Négy közszolgálati intézményt Magyarországon még soha nem toltak egybe, tehát nincs erre nézvést gyakorlat. Úgyhogy kedden újra összedugjuk a fejünket.

- Lehet, hogy kedden még többet fogsz tudni, és akkor beszélhetünk is.

- Könnyen lehet. Aztán nincs sok időnk, mert a dolgozók nagyobb csoportját érintő változást a megelőző tíz-tizenöt napon belül közölni kell az üzemi tanáccsal, és bizony lassan nincs már tizenöt munkanap az évből.

- Egyáltalán milyen jogaitok vannak? Mondhattok nemet?

- Mondhatunk. Nagyon szorosan együttműködünk a szakszervezetekkel. A szakszervezetek pedig még álljt is mondhatnak. A Magyar Televízió Üzemi Tanácsa nincsen benne, de figyeljük. A Magyar Televízióban nem oszlott fel a sztrájkbizottság.

- Ha már a BBC-t említettük példaként, ha ott a közszolgálati rádióból, televízióból a munkatársak nagyjából egyharmadát el akarnák bocsátani, valószínűleg azonnal teljes sztrájkba lépne a BBC.

- Hogy a velünk egysorsú országokat nevezzük meg, azért ez Prágában is megtörtént.

- Akkor lehetne talán a cseh közszolgálati médiát is tanulmányozni.

- Van egy amerikai menedzser közmondás: "Look at the problems as opportunities." [Úgy nézz a problémákra, hogy azok tulajdonképpen lehetőségek.]

- Igen, bárcsak ilyen optimistán tudnánk nézni a dolgokat. Egyébként egyetértek vele.

- Nem tudok semmit, tehát akár még jó is lehet.

- Akkor kedden meglátjuk, jó? Ha jutottatok valamire, akkor szívesen hallgatlak.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >