Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. december 9.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. december 11. szombat, 03:23
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Önt figyelik. Tud róla?
Szanyi Tibor: - Attól tartok, nem vagyok ezzel egyedül.
- Legalábbis a Magyar Nemzet figyeli. Ha a média figyel, az önmagában nem baj. Még azt is észrevették viszont, hogy a Népszabadság internetes honlapján egy fórumban mit írt arról, hogy hol volna Gyurcsány Ferenc helye. Azért ez elég szokatlan. Minden lépését ilyen nagy érdeklődés kíséri?
- Nem hiszem. Sokkal inkább arról a megjegyzésről van szó, amit tettem – egyébként abszolút szó szerint nyomon követhető, mivel az internetes fórumok bejegyzései letörölhetetlenül ott maradnak a világhálón. Ha valaki nem elbulvárosítani akarja, hanem a vita mentén tekinti ezt a mondatot, akkor egészen másképp néz ki a dolog, nem úgy, mint amit Ön is a felvetésben mondott: Szanyi Tibor ismét nekiment Gyurcsány Ferencnek. Dehogy mentem én neki valakinek. Tettem egy – mondjuk így – maliciózus megjegyzést egy olyan vitában, ami a demokratikus koalíció mozgolódásával kapcsolatos hivatalos álláspontról szólt. Erre azt találtam mondani, hogy egyelőre nincs hivatalos álláspontunk, tehát erről nem tudok beszámolni. A személyes véleményem pedig az, hogy azokkal a gondolatokkal, felvetésekkel, valamint a politikai tevékenységgel, amit Gyurcsány Ferenc az elmúlt hetekben tett, egyetértek és minden elemét támogatni tudnám. Feltéve, hogy ezt egy másik párt színeiben teszi, amely párt – egyébként jogosan – lehetne az MSZP szövetségese. Ezzel én nem adtam senkinek semmilyen iránymutatást. Annyit mondtam ezzel a mondatommal, hogy amennyiben Gyurcsány Ferenc az MSZP-n belül képzeli el a politizálást, akkor nyilván neki is igazodnia kell azokhoz az irányvonalakhoz, amit a párt vezetőtestületei meghatároznak. Egyébként az alapszabály is így rendelkezik, minden normális pártban így van ez. Viszont ha ennyire markánsan, ennyire kitartóan más módon képzeli el a világot, akkor valószínűleg sokkal jobban tudnánk az együttműködést úgy szervezni, hogy ő is egy párt, mi is egy párt vagyunk és ennek a két pártnak szövetségesi viszonya van.
- Értem. Ha Ön Gyurcsány Ferenc minden szavával szinte maradéktalanul egyet tud érteni, akkor miért ne lehetne mindez az MSZP-n belül?
- Azért, mert az MSZP-ben, mint minden másik pártban – legalábbis remélem, hogy minden más pártban –, van egyféle kialakult rend, házirend, magatartás és a többi. A Magyar Szocialista Párt például ismeri azt a fogalmat, hogy platformok, amelyről egyébként úgy rendelkezik, hogy csak és kizárólag párttagok lehetnek tagjai. Ha ezzel szemben valaki szervez egy olyan platformot, amibe túlnyomó többségében nem párttagokat invitál, erre azt tudom mondani, hogy ez nem egyezik a párt szándékaival, vonalvezetésével, házirendjével, és a többi. Ha ő csinál magának egy másik pártot, ahol ezt megengedik, hurrá. Lelke rajta, semmi problémám nincsen vele. Az MSZP-n belül ezt nem lehet csinálni. Ráadásul nem lehet az MSZP-t tartósan kitenni annak, hogy folyamatosan izgalmi állapot van körülötte. Nem lehet állandóan belerángatni a bulvárdimenziókba, miközben nekünk, politikusoknak, pártképviselőknek, országgyűlési képviselőknek mégiscsak az lenne a dolgunk, hogy az emberek valódi problémáival foglalkozzunk. Azokkal, amiket egyébként Ön a műsor mai menetrendjében is felsorolt, hogy elképesztő, mit művel ez a kétharmados Fidesz-kormányzat.
- Erre akar egyfajta választ adni Gyurcsány Ferenc.
- Ezzel még nem foglalkozott.
- Lehet, hogy ebben burkolt kritika is van az MSZP vezetésével szemben, tudniillik, hogy nem nyit eléggé a párton kívüliek irányába. Lehet, hogy ez van benne. Akár így, akár úgy, akár igaza van Önnek, akár esetleg Gyurcsánynak van igaza, el kéne dönteniük a pártvezetésben, hogy megengedik-e a platformoknak párton kívüliek beszervezését vagy nem, és ezt közölni kéne Gyurcsány Ferenccel is. Aztán pedig ő dönt, ahogy dönt. Az, hogy fórumokon üzenget, nem biztos, hogy a jó megoldás és talán azon izgalmi állapot fenntartásához járul hozzá, melyről éppen Ön beszélt.
- Nem tudom, miért üzengetnék mindenféle fórumokon. Egyszerűen kifejtettem a véleményemet egy adott ügyről, ami már napok vagy hetek óta – még egyszer mondom – főképpen a bulvársajtó gondolatmenete mentén van életben tartva. Egyébként hozzáteszem, nem a Magyar Szocialista Párt vezetése volt, aki ezeket a belső problémákat a sajtó elé vitte. Tulajdonképpen ez a demokratikus koalíció köztudatba való bedobásának a terméke.
- Valamit csinálniuk kéne vele. Nem azt mondom, hogy szakításig kéne vinni a felszín alatti vitájukat Gyurcsánnyal, de akár egyezkedve vele, akár valamiféle demokratikus belső fórumon megvitatva el kéne dönteniük, hogyan tovább. Mert Önök is látják, hogy olyan óriási, nyomasztó problémák kerültek az ország elé, hogy az MSZP nincs abban a helyzetben, hogy magán belül vitatkozzék, hogy belső konfliktusokat gerjesszen saját magával szemben, hanem valamilyen módon az erejüket egyesítve kéne fellépniük azzal szemben, ami most történik. Tehát el kéne intézni ezt a dolgot, ahelyett, hogy – nem tudok jobb szót használni – üzengetnének egymásnak, nem igazán nyíltan felvetve a konfliktus alapvető kérdését.
- A konfliktus alapvető kérdése nyíltan fel lett vetve Gyurcsány Ferenc által. Tehát ez már a múlt, nem tudjuk visszadugni ezt a szellemet a palackba. Nem is feltétlen fontos. Nem vagyok annak híve, hogy egy párt sötét homályos szobákban vitassa meg a jövőbeli kérdéseket. Egyébként abban teljesen egyetértek Önnel – és gondolom, nagyon sokan vagyunk, akik egyetértünk Önnel –, hogy ez valóban egy teljesen méltatlan vita, ezt valahogyan nyugvópontra kéne vinni. Ilyen tekintetben tettem azt a megjegyzést, hogy szerintem ez egy viszonylag egyszerű helyzet. Vagy az van, hogy Gyurcsány Ferenc minden tehetségével lesz olyan kedves és támogatja a Magyar Szocialista Párt jelenlegi irányultságát, vonalvezetését – egyébként erre vonatkozóan még mindig pártvita alatt van egy, a jövőt boncolgató, Az építkezés ideje címet viselő dokumentum, ami szintén letölthető az internetről. Vagy, ha neki annyira eltérő, összeegyeztethetetlen nézetei vannak, akkor mégiscsak helyesebb az, ha ő csinál magának egy másik formációt, mintsem az, hogy a jelenlegi MSZP-ben állandóan fenntartja ezt a félig-meddig lázas állapotot. Habár hozzáteszem, ez csak a sajtófelületen látszik ilyen nagyon lázas történetnek, mert egyébként a párt belső életében ez egy töredéknyi probléma. Tehát ezt a problémát mi ott belül nem olyan intenzitással vizsgálgatjuk, nézegetjük. A párttagok döntő többsége abszolút tisztában van azzal, tudja nagyon jól, hogy mik a platformalakítás szabályai – egyébként ez is letölthető az internetről. Nyilván nem véletlenül alakultak ki ezek a szabályok, hosszú évek mérlegelése van benne. Tehát de facto, ha valaki kitartóan az alapszabály szellemével és betűjével ellentétesen gondolja a párt valamelyik részének szervezését, ott előbb-utóbb ez a kérdés előáll, hogy figyelj, most akkor velünk vagy, vagy valami mást szeretnél.
- Velünk vagy, vagy velünk. Mert az Ön megjegyzése is arról szólt, hogy maradéktalanul egyetértene az ő álláspontjával. Tehát el lehet képzelni egy olyasfajta ellenzéki felállást is, hogy van az MSZP és van egy abból kivált Gyurcsány-féle párt. A kérdés az, hogy a kettő együtt erősebb lenne, vagy éppen gyengébb, mint a jelenlegi egy párt.
- Ezt nem tudom megmondani, mert egyébként ez nem így van. Arról van szó, hogy általában, amikor egy vonal kiválik egy adott pártból, az a követőit igazából nem a régi pártból, hanem új területekről szerzi. Tehát példának okáért – ez már egy de facto megtörtént lépés – Szili Katinak is voltak különböző alternatív elgondolásai, erre épített is egy mozgalmat, amit az MSZP a maga módján nagyon támogatott. Mégis voltak olyan körülmények, amelyek azt mondatták, hogy na jó, a Szili Katalin úgy gondolta, hogy ő a párton kívül fogja folytatni ezt a mozgalomszervező munkáját. A Szili Katalin féle mozgalom tagsága nem az MSZP tagságából kerül ki, hanem azokból a plusz emberekből, akik korábban nem is politizáltak.
- Biztosan tudják, hogy ez így van?
- Nagyjából igen.
- Tehát nem indult meg kilépési hullám, még az ő szűkebb pátriájában sem.
- Persze sokan vannak, akik mondjuk az elmúlt években léptek ki a pártból, és most a Szili Katalin-féle mozgalomban találnak újra egymással egyféle közösséget. Ez nem azonos azzal, hogy a jelenlegi pártból hányan követték Szili Katalint vagy hányan nem. Tehát ugyanez vonatkozik minden más esetre is. Abban egyébként egészen biztos vagyok, ha úgy merülne fel a kérdés – és szerintem ezt mindenki nagyon jól tudja, aki az MSZP belső viszonyaiban valaha is eltöltött rövidebb időt –, hogy na, most akkor valaki leválik, hányan követik, nagyon kevesen fognak csatlakozni. Biztos vagyok abban, hogy senki – de még egyszer mondom, itt igazából nem a személyekről van szó, nem a két eddig említett, vagy azokon túli személyekről. Bárki, aki jelen pillanatban a Magyar Szocialista Pártból le akar csípni egy darabot, az nagyon picit fog tudni csak lecsípni. Mert ennek a pártnak az előzőekhez képest jelen pillanatban egy borzasztóan komoly egységvágya van. Ezt az egységet nem kéne feszegetni, hanem gyakorlatilag vagy azt kéne csinálni, hogy a jelenleg működő mindenféle értelemben legitimitással rendelkező pártvezetőség, megyei testületek, országos testületek, és a többi irányultságát kéne szolgálni valamilyen fokon, módon, vagy ha valakinek nagyon alternatív dolgai vannak, akkor a párton kívül kell megszervezni ezeket a különböző, ilyen-olyan mozgalmakat. Attól még egy szövetségi rendszer ezek között minden további nélkül kiépülhet. Tehát erre hoztam azt a hasonlatot, hogy attól, hogy én szeretem a szomszédomat és együttműködök vele sok minden dologban, még nem biztos, hogy társbérletet is vállalok vele.
- Gyurcsány Ferenc nem egyszerűen az Ön szomszédja volt, hanem az Ön miniszterelnöke, pártelnöke. Nyilván ebből egy sor vita és nézeteltérés is következik. A kérdés azért mégiscsak ezek szerint az egység fenntartása, vagy annak a lehetséges fenntartása. Nyilván látta a Magyar Nemzet cikkének címét, hogy „Szanyi másik pártba utalná Gyurcsányt”. Lehet, hogy véletlen, de bennem dolgozik az a gyanú, hogy talán szándékosan használták azt a szót, hogy utalná, mert nagyon könnyen lehet utálná-nak is olvasni.
- Nagyon ügyes.
- Lehet, hogy ez már újságírói-olvasói paranoia, de azért hátha vannak, akik éppen ezt feltételezik. Akár Önről, akár a szocialista párt más vezetőiről. Nem kéne eloszlatni ezt a fajta gyanút?
- Nézze, nekem semmi rálátásom nincs arra, hogy a Magyar Nemzet vagy más Fideszt támogató orgánum milyen címeket ad a különböző beszámolóinak és cikkeinek. Nemcsak a Fidesz által támogatott sajtóban, de a sajtó teljes területén semmi ráhatása nincs ma egy politikusnak arra, hogy milyen címeket adjanak. Nyilván ezek mindig a fogyasztói igényeket próbálják valamelyest eltalálni és kielégíteni. Egyébként erről az egész történetről csupán azt gondolom, hogy ez idő tájt – főleg amikor ilyen irgalmatlan nyomulást rendez a Fidesz, és amikor nemcsak arról van szó, hogy minket, szocialista politikusokat a földbe akarnak döngölni, hanem az embereket döngölik földbe –, az embereknek igenis igazolási pontokra van szükségük. Nyilvánvalóan az ellensúlyt jelentő párt ma megkérdőjelezhetetlenül a Magyar Szocialista Párt. Az a Magyar Szocialista Párt, amelyik állandóan – amúgy oktalan módon, mindenféle nem is túl értelmes dolgok körül – belső vitákat folytat, az emberek számára nem tűnhet olyan megbízható kapaszkodónak, ami számára a véleményformálásban, a magatartásainak meghatározásában irányadó lehet. Ezért mondtam azt, hogy nem lehet tovább állandó izgalmi állapotba hozni a Magyar Szocialista Pártot ilyen-olyan belső reformjavaslatokkal. Főleg nem úgy, hogy ezeket állandó jelleggel a nyilvánosság elé dobálják. Sokkal inkább az van, hogy valaki vagy be tud illeszkedni egy közösségbe – ez most a Magyar Szocialista Párt –, vagy, ha annyira bántja őt, hogy semmi nem úgy alakul, ahogy az ő szája szerint ízlene, akkor csináljon egy másik mozgalmat, azzal még akár baráti szövetségi viszonyba is lehet keveredni. De nem lehet azt csinálni, hogy még a vészpolitikák szintjén is állandóan ezzel a jelenséggel kell szembesülni. Mondok egy konkrét példát. Itt van ez az egész magánnyugdíjrendszeri történet. Az embereknek, főképpen a fiatal dolgozó generációknak a módszeres kifosztása zajlik, egyébként mézes-mázos fideszes szövegek közepette. Itt csak akkor tud az MSZP hatékonyan lépni, ha a belső szakpolitikák meghatározásában nincsenek azok az alapbéli különbségek, amik miatt egyébként ezek a különböző szerveződések vannak. Lehet, hogy ezt nagyon bonyolultan fogalmaztam meg, nem szeretnék sokkal egyértelműbben fogalmazni, mert akkor abból megint valami nagyon bulváros sztori kerekedne ki. Lényeg, hogy ez az egész lázas állapot, mint mikor az ember lázas, bénítja a pártot az egyéb tevékenységében. Tehát a szocialista párt az emberek dolgával akar foglalkozni és nem lehet kitenni annak, hogy valaki akár belülről, akár kívülről a pártot csiklandozza. Nem tudok mást mondani.
- Akkor én csak annyit mondanék, hogy kérdezze orvosát, gyógyszerészét.
