A Standard Orbán oroszbarátságáról
- Részletek
- Szemle
- 2014. december 05. péntek, 04:56
- (hj)
A Der Standard című osztrák lap a Mások írták című rovatában Csekő Balázs cikkét közölte Putyin utat mutat Orbánnak címmel. Orbán Viktor, Magyarország mai miniszterelnöke gyújtó hangú beszédet mondott a hazájában lévő szovjet csapatok ellen. Ma a vitatott kormányfő önként Moszkva befolyása alá helyezi magát.
„Az oroszok már a spájzban vannak” – így hangzik a magyar filmtörténelem egyik legismertebb mondata. Noha az idézet a második világháborúra vonatkozik, Sinkovits Imre színművész ma, negyedszázaddal a vasfüggöny leomlása után sem tévedne a mondattal. Oroszország megint elbújt a magyar spájzban, ezúttal Budapest egyetértésével.
Moszkva offenzív külpolitikája nem áll meg Ukrajnánál, az orosz vezetés tovább tör Nyugat felé, és szeretné visszahódítani egykori gazdasági és politikai befolyási övezetének részeit. Kelet-Európa jelentős részeiben ellenállás van, de a Kreml évek óta erős támogatást kap Budapesttől. Az Orbán Viktor vezette kormánynak a Moszkvához való politikai és gazdasági közeledésre vonatkozó tervei Orbánnak az „illiberális állam” felépítéséről szóló nyári beszéde óta hivatalosan lelepleződtek.
A „keleti nyitásként” álcázott kül- és gazdaságpolitika célja, hogy Magyarországot olyan tekintélyelvű rendszerré alakítsa, amilyet ázsiai országokból ismerünk. A véleménynyilvánítási és sajtószabadság korlátozása, a civil társadalom elleni offenzíva, a jogállam kiüresítése, a demokratikus intézmények leépítése és az államilag irányított korrupció mind arra példa, hogy Magyarország olyan úton halad, amely ellentétes a nyugati értékekkel. „Azerbajdzsán példakép Magyarország számára” – mondta Orbán nemrég Ilham Aliyev azeri elnök budapesti látogatása alkalmával.
Orbán „érdemeiért” dicséretet kap Moszkvából: „Magyarország Oroszország egyik legfontosabb politikai és kereskedelmi partnere” – fejtette ki a minap Vlagyimir Putyin orosz elnök nagykövetek előtt Moszkvában. Ez után az értékelés után nem csoda, ha az ember nagyító alá veszi a kétoldalú kapcsolatok utóbbi időben bekövetkezett fejlődését. Az év elején a felek megállapodtak arról, hogy a paksi atomerőműben tízmilliárd euróért két új reaktor épül.
Szeptemberben Magyarország azzal sokkolta a Nyugatot, hogy Alekszej Miller Gazprom-elnök budapesti látogatása nyomán leállította az Ukrajnába irányuló gázszállításokat. Legutóbb a magyar törvényhozás olyan törvénnyel került reflektorfénybe, amely megkerüli az uniós eljárást, és amelynek a célja az volt, hogy lehetővé tegye az időközben ad acta tett Déli Áramlat gázvezeték építésének felgyorsítását. Energiapolitikai téren Magyarország már szilárdan Oroszország karjaiban van.
Az Orbán-kormány a gyanús „keleti nyitással” az EU- és NATO-tagállam Magyarországot a Kelet és Nyugat közötti legújabb összetűzés színterévé tette. A politikai helyzet ugyan nem annyira intenzív, mint a szomszédos Ukrajnában, de a magyar társadalom a Kelet–Nyugat-kérdésben máris mélyen megosztott. A mély politikai szakadék egyértelműen megmutatkozott az elmúlt hetek országos kormányellenes tüntetéseinél, amelyek során az EU zászlója a kormány ellenfeleinek központi jelképévé vált.
Orbán kormányfő, aki a széles nyilvánosság előtt 1989 júniusában, Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált ismertté, akkoriban még a szovjet csapatok kivonását követelte Magyarországról. Számos manőver és egy teljes fordulat után most úgy döntött, hogy szembefordul önmagával, és országát bármiféle konzultáció nélkül a Moszkvától való komplett politikai és gazdasági függőségbe vezeti. Aligha számított bárki is arra, hogy a Sinkovits-idézet 25 évvel a fordulat után újra érvényessé válik.
Csekő Balázs (28) Magyarországon született, Bécsben politológiát tanult, és az osztrák fővárosban él szabadúszó újságíróként.