Spiegel: Amit a Déli Áramlatról tudni kell
- Részletek
- Szemle
- 2014. december 03. szerda, 06:35
- (hj)
A Der Spiegel című német hetilap online kiadásában A Déli Áramlat vége – Ezen a számon vezeték nem kapcsolható címmel közölt összeállítást hírügynökségi jelentések alapján. A Déli Áramlat milliárdos gázvezetékprojekt leállításával Oroszország nagy feltűnést keltett. Kit érint a leállítás, hogyan került rá sor, és vajon végleges-e a lemondás? Válaszok a legfontosabb kérdésekre.
Az orosz kormány mostanában rendszeresen gondoskodik szalagcímekről, de ez a bejelentés valóságos dobütés: leállítják a Déli Áramlat gázvezeték építését. Nem sokkal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este arról beszélt, hogy a projektet egyelőre leállítják, a Gazprom energiakonszern főnöke jóval világosabban fogalmazott: „A projekt lekerült az asztalról. Ennyi volt” – mondta Alekszej Miller.
Hogyan következett be az, hogy lemondtak a milliárdos projektről, kit sújt ez, és melyek az alternatívák? Az áttekintés:
Hogyan kellett volna a tervek szerint működnie a Déli Áramlatnak? A terv szerint a vezeték orosz gázt szállított volna Ukrajna elkerülésével Európába. A tervezett nyomvonal összesen 2380 kilométer hosszú lett volna, és az oroszországi Anapa városától a Fekete-tengeren át Tarvisio olasz határállomásig ért volna. Ezen a vezetéken évente 63 milliárd köbméter gázt szállítottak volna mintegy 38 millió háztartás számára Európába. A tervezet költségeit 16 milliárd euróra becsülték, Oroszország a hírek szerint eddig már négymilliárd eurót fektetett be.
Ki finanszírozta a vezetéket?
A South Stream Transport elnevezésű, hollandiai székhelyű cég tulajdonosai 50 százalékban az orosz Gazprom, 20 százalékban a részben állami olasz ENI energiaszolgáltató konszern. A Wintershall – a német BASF leányvállalata – és a többségi állami tulajdonban lévő EDF francia energiakonszern 15-15 százalékos tulajdonrészt tart. Emellett a Gazprom az egyes országokon átvezető részszakaszokra vállalatokat alapított a nemzeti energiaszolgáltatókkal.
Mivel indokolják a projekt leállítását?
Putyin orosz elnök az Európai Unió tette felelőssé a leállításért. „Látjuk, hogy akadályokat gördítenek a vezeték útjába” – mondta a Recep Tayyip Ertdogan török államfővel tartott találkozón. Tény, hogy az EU Bizottsága határozottan bírálta a tervezett vezetéket, egyebek mellett azért, mert sérti az uniós jogot az építési megrendelések kiadásánál. Ám a Déli Áramlat záloggá lett az ukrajnai válságban is. Günther Oettinger volt uniós energiaügyi biztos ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy el fogja odázni a Déli Áramlat munkálatait.
Brüsszeli nyomásra Bulgária aztán júniusban egyelőre leállította a projekt munkálatait. Szófiai támogatás nélkül azonban a Déli Áramlat nem vihető tovább. A vezeték fő része ugyanis a Fekete-tenger alatt átmenő, 925 kilométer hosszú szakasz lett volna, amely az orosz mellett bolgár és török felségvizeken is áthaladt volna. A bulgáriai Várna mellett ért volna partot, és onnan a tervek szerint 1455 kilométer hosszan Szerbián, Magyarországon és Szlovénián át ért volna Észak-Olaszországba.
Tény azonban az is, hogy Oroszország most jelentősen meggyengült, mert nagyon lement a kőolaj ára, és a konjunktúra az Ukrajna miatt meghirdetett nyugati szankciók miatt gyengélkedik. Megfigyelők nem zárják ki, hogy ez is hozzájárult a projekt leállításáról szóló döntéshez. Emellett az Európai Befektetési Bank alig néhány órával Putyin bejelentése előtt 150 millió eurós hitelt adott a meglévő ukrajnai vezetékek korszerűsítésére. „Ezzel a költségek 20 százalékkal csökkennek majd” – mondta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő.
Mi az alternatíva?
Putyin az Erdogan-találkozóján szállításokat ígért Törökországnak egy gázelosztó segítségével, amelynek építésében részt vehetne Oroszország. Mindkét ország dolgozik az erről szóló megállapodáson. Ezen felül lehetséges a Törökországnak szállított orosz gáz árának 6 százalékos csökkentése, valamint az Oroszországból a Fekete-tengeren át Törökországba vezető Kék Áramlat (Blue Stream) vezeték kiépítése. Az európaiakat Putyin egyúttal azzal fenyegette, hogy Oroszország átorientálódik energiaügyi kérdésekben. „Oroszország a világ más régióiba fogja szállítani a forrásait. Más piacokat fogunk feltárni, és Európa ezeket a mennyiségeket nem fogja megkapni – legalábbis nem Oroszországtól” – mondta az elnök.
Végleges-e a lemondás a vezetékről?
Mindeddig csak Putyin és Miller kijelentései állnak rendelkezésre, hivatalos döntés még nincs. Ezt a Déli Áramlat felügyelő bizottságának kellene meghozni, amelyben Oroszország többségi tulajdonosként van jelen.
Putyin Millertől eltérően még nem nyilvánította végképp kudarcba fulladtnak a projektet, a vélemény megváltozása elméletileg tehát lehetséges. Mindazonáltal eddig nincsenek erre utaló jelek. „Az elnök személyesen döntött a projekt leállításáról” – mondta Alekszandr Novak energiaügyi miniszter a TASZSZ orosz hírügynökségnek.
