Welt am Sonntag: Merkel látogatást tervez „Putyin kisöccsénél”
- Részletek
- Szemle
- 2014. december 01. hétfő, 04:09
- (hj)
A Die Welt am Sonntag című jobboldali konzervatív német lapban jelent meg Robin Alexander Merkel látogatást tervez „Putyin kisöccsénél” című írása. Bár a magyar kormányfő egyre inkább elhatárolódik Európától, Angela Merkel februárban látogatást akar tenni nála. A szövetségi kancellár ezzel felértékeli Orbánt – és ennek oka van.
Nem sok minden létezik, amivel meglepetést lehet okozni a tapasztalt diplomata Frank-Walter Steinmeiernek (SPD). De arra mégiscsak felkapta a fejét, amit új hivatali kollégája, Szijjártó Péter mondott neki Berlinben, egy bizalmas, négyszemközti megbeszélésen: ne aggódjon az Oroszország ellen meghirdetett uniós szankciók miatt. Magyarország ugyan bírálja őket, és ezt fogja tenni a következő hónapokban is – de a magát szívesen erőteljes EU-kritikusnak mutató Orbán Viktor miniszterelnök végül bizonyosan „a fősodorral fog majd úszni”.
Ez figyelemre méltó. Mindeddig ugyanis a magyar miniszterelnök számított a fő akadálynak a szankciók meghosszabbításának útjában. „Nem áll szándékomban Ukrajna miatt kockára tenni a magyar érdekeket” – jelentette ki Orbán a nyáron ellentmondást nem tűrően.
Az uniós szankciók – amelyekről azt követően született döntés, hogy Oroszország a nemzetközi jog megsértésével annektálta a Krímet – jövőre automatikusan kifutnak. Meghosszabbításuk, Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár Oroszország megfékezését szolgáló politikájának egyik lényegi eleme, csak egyhangú határozattal lehetséges. Orbánnak tehát hatalmában állna, hogy kiszabadítsa Vlagyimir Putyint, Oroszország elnökét jelenlegi helyzetéből.
Orbán „keleti nyitáson” dolgozik
És erre megvannak az okai. Kormánya az úgynevezett „keleti nyitás politikáját” folytatja, amelynek célja a nyugati szervezetektől való részleges elszakadás és helyette a Moszkvától való új függőségek vállalása. Orbán már 2010-ben elzavarta az országból a Nemzetközi Valutaalapot, és különadót vetett ki a külföldi vállalatokra és bankokra. Orbán idén januárban tízmilliárd eurós, titkos megállapodást kötött Putyinnal a Paksi Atomerőmű bővítéséről.
Miközben Európa a Krím annektálását követően hektikusan hozzálátott, hogy terveket kovácsoljon, miként lehet Moszkvától függetlenebbé válni a földgáz-ellátásban, Orbán májusban megállapodott a Kreml Gazprom konszernjével a Déli Áramlat gázvezeték építkezésének gyorsításáról. Ám az uniós jog tiltja, hogy egy gázvezeték építése és üzemeltetése egyazon kézben legyen, hogy Európa a szállító számára ne váljon zsarolhatóvá. A Gazprom azonban éppen erre törekszik a Déli Áramlattal – így a magyar parlament haladéktalanul hozott egy törvényt az EU-jog megkerülésére.
Júliusban aztán Orbán egy programadó beszédben kijelentette: „A liberális demokrácia kimúlt. A magyar állam a továbbiakban nem fogja magát a liberális értékekhez tartani”. Ehelyett „Kínától, Szingapúrtól, Törökországtól és Oroszországtól” kell tanulni. Az Osteuropamagazin című tekintélyes német folyóirat Ara-Kovács Attila volt magyar diplomatát idézi azzal az értékeléssel, hogy Orbán „Putyin ügynöke az EU-ban”. Orbánt Budapesten az ellenzékiek „Putyin kisöccsének” nevezik.
Hivatalosan cáfolják az összefüggést a szankciókkal
De vajon Orbán most miért tett újabb fordulatot, és miért akarja mégis támogatni a nagy testvére elleni nyugati szankciókat? A válasz Berlinben található. Csak nem Steinmeier külügyminisztériumában, hanem a kancellári hivatalban, Angela Merkelnél. A kancellár Orbán felértékelését tervezi. A Welt am Sonntag információja szerint februárban Budapestre akar utazni, hogy személyesen találkozzon Orbánnal.
Két évvel ezelőtt – a lap illusztrációja
Az időpont nem véletlen. Márciusban esedékes a szankciók első meghosszabbítása. A kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban cáfolják, hogy fennállna ilyen összefüggés. Ám sok minden szól emellett. A berlini magyar nagykövetség hónapokon át hiba fáradozott Merkel látogatásáért. Merkel hiányzott a vasfüggöny magyar megnyitásának – amelyet a német újraegyesülés egyik kiváltójának tekintenek – 25. évfordulóján is, noha öt évvel korábban, a 20. évfordulóra még egészen magától értetődően elment Magyarországra.
Amikor a magyar parlament – amelyben Orbán kétharmados többséggel rendelkezik – tavaly márciusban megfosztotta az alkotmányt demokratikus jellegétől, Merkel ezt bírálta. Orbán akkoriban éppen az Alkotmánybíróság felhatalmazásait nyirbálta meg, és növelte kormánya befolyását az igazságszolgáltatásra és a főiskolákra. Előzőleg már felszámolta a központi bank függetlenségét, és kiadott egy nemzetközileg élesen vitatott médiatörvényt.
Jeges hangulat Orbán Hitler-hasonlata után
Tavaly Merkel és Orbán aztán végül személyesen is összeütközésbe került. Egy Peer Steinbrückkel, az SPD kancellárjelöltjével folytatott vitában Steinbrück Merkelt azzal vádolta, hogy túlságosan engedékeny magatartást tanúsít Orbánnal szemben, mire Merkel azt mondta: „Mindent el fogunk követni, hogy Magyarországot a jó útra tereljük, de nem fogjuk azonnal kivezényelni a lovasságot.”
Orbán erre frontális támadást intézett Merkel ellen: a németek küldtek már lovasságot Magyarországra, tankok formájában jöttek, ne küldjenek, az a kérésünk. Nem volt jó ötlet, nem vált be. Merkel és a hitleri módszerek? A szövetségi kormány kikérte magának a „kisiklást”, és már meg is kezdődött a diplomáciai jégkorszak.
A nagykoalíció aztán még tovább hűtötte a hőmérsékletet. Különösen Michael Roth (SPD), Steinmeier külügyi államminisztere járt élen az egyértelmű kritikában. Ám Budapest úgy érezte, hogy ő ül a hosszabb emelőkarnál. „Orbán az együttműködéséért nagy árat kérhet Merkeltől. Gyakorlatilag ultimátum elé állíthatja, azzal a követeléssel, hogy csökkentése az európai intézmények nyomását a kormányára” – írta a Népszava című ellenzéki lap már májusban. Most első ízben úgy néz ki, mintha Merkel engedett volna.
