rss      tw      fb
Keres

Bécsi lap: Magyarország mélyen megosztott és elszigetelt




A Wiener Zeitung című bécsi lap Az EU-nak cselekednie kell Magyarországon – Ok van rá bőven címmel közölte Benedikt Lentsch politológus vendégkommentárját.


Magyarország kormánya Orbán Viktor kormányfő vitatott intézkedései miatt évek óta folyamatosan súlyos bírálatok össztüzében áll. Különösen a külföldi sajtóorgánumok ítélnek sokszor nagyon keményen: Magyarország úton van az autokrácia felé, belpolitikailag olyan mélyen megosztott, mint még soha, külpolitikailag annyira elszigetelt, mint előtte még soha egyetlen uniós tagállam sem. És Magyarország lakossága is egyre inkább a rendszer ellen fordul.


A kormányt ez meglehetősen hidegen hagyja. A Fidesz a kétharmados többségéből különös legitimitást vezetett le, és a szavazófülkék forradalmáról beszélt. Az ellenzék élesen bírálata azt, hogy a Fidesz a választási győzelmét a nemzeti együttműködésről szóló politikai deklarációban tette közhírré, amely deklarációt egy parlamenti határozat értelmében minden középületben ki kellett függeszteni. Ez egyebek között kimondja: „A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.”


A Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata nem tipikus elem a demokráciákban, mivel a nemzeti együttműködés rendszerével szemben nem tűrnek ellenvéleményt, és Orbán ezzel megpróbálja úgy bemutatni a jövendő intézkedéseket, mint amelyek kizárólagosan helyesek Magyarország számára. A nyilatkozat bizonyos mondatai emellett azt sugallják, mintha Magyarországon soha nem lett volna rendszerváltás, és az országot Orbán kormánya csak most váltotta volna meg a diktatúrától.


Fiatal Fidesz-hívek mondják: „Bárki része lehet ennek a rendszernek, aki egyetért a kormánnyal. Aki nem ért egyet vele, az nem lehet a része.” Az ellenzéki jogok kikapcsolásáról van szó, és arról, hogy nem tűrnek ellentmondást. A kormány azt állítja, mögötte áll a népakarat, hogy a köz javát képviselje. És eközben nem tűri az ellenzék ellentmondását, mert az per definitionem nem segíti elő az egész rendszer javát.


Ezenközben a kormány elfelejti, hogy Magyarországon az 1990-es szabad és tisztességes választások után szilárdan berendezkedett egy alkotmánybíróság, egy reprezentatív kormány és egy demokratikus ellenzék, vagyis egy igazi liberális demokrácia, amelyben a pártok választásokat nyertek meg és veszítettek el, a sajtóorgánumok bírálták a politikusokat, és a polgárok szabadságjogokat élveztek.


Most Orbán igyekszik átépíteni az országot, már öt éve. A kritikus pontok az alkotmánybíróság hiányzó függetlenségétől az alkotmányos rend átrendezésén át egészen a közszolgálati média hosszú távú befolyásolásáig terjednek.


A magyar lakosság tiltakozásai nem fogják megállítani a magyar állam átépítését Orbán kormánya javára, mert a Fidesz egyre tovább viszi előre az állami intézményekben a kulcspozíciók monopolizálását. Különösen az EU feladata lenne, hogy szankciókat vezessen be. Az a tény, hogy Kövér László parlamenti elnök a minap kivitette az ülésteremből az EU zászlaját, alighanem már éppen elég ok lenne arra, hogy az unió végre cselekedjen.