Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. december 8.

• Nyomtatás

Részletek

Bolgár György - Megbeszéljük

2010. december 10. péntek, 04:36

Megbeszéljük

Márton Roland: - A harminchárom fős testületben tíz MSZP-s képviselő volt csak, tehát az előző közgyűlésben nem volt az MSZP többségben.

- Most maradt Ön egyedül?

- Nem, ketten vagyunk a huszonegy fős testületben.

- Ez akkor is dráma. Ami dráma, az dráma. Tízből kettő, mindez Székesfehérváron, ahol hosszú évekig szocialista polgármester volt. Szóval, hogy történhetett ez éppen Székesfehérváron? Nem erről akarom Önt kérdezni, de mégis, ha már elkezdjük a beszélgetést, mondjon nekem erről valamit

- Tizenkét éven keresztül Warvasovszky Tihamér MSZP-s támogatással töltötte be a polgármesteri funkciót, remekül dolgozott együtt az MSZP-vel, nagyon sok szép értékes évet töltöttünk együtt a város vezetésében. Azt gondolom, hogy a városnak és lakóinak az elismerését ez kivívta.

- Az elmúlt másfél évtizedben ez egy nagyon dinamikusan fejlődő város volt.

- Nagyon. Aki most eljön Székesfehérvárra, és mondjuk csak a kilencvenes években járt erre, az nem fog ráismerni, hiszen a városkép is annyira átalakult. Az előző ciklusban, 2006-ban már úgy volt, hogy Warvasovszky Tihamér a támogatásunkkal nyerni tudott ugyan, de a közgyűlésben az MSZP-nek már nem volt többsége. Egyfajta paritásos helyzet alakult ki, de inkább a Cser-Palkovics András vezette Fidesz-Jobbik-koalíciónak volt meghatározó ereje a közgyűlésben.

- A polgármester többször velük egyezett ki bizonyos ügyekben.

- Így van, a polgármester úrral egyébként ezért is romlott meg kicsit a viszonyunk. A ciklus közepétől fogva aztán már – ez a sajtót is bejárta – többször is látták a Videoton díszpáholyában: Orbán Viktorral együtt nézte a mérkőzéseket. A Fidesszel egyre szorosabb kapcsolata épült ki, aminek az önkormányzati választások előtt nem sokkal meg is tapasztaltuk a gyümölcsét, hiszen az ÁSZ alelnökévé választotta a Fidesz kétharmada az országgyűlésben.

- Meglepetést okozott Székesfehérváron az, hogy a polgármester az Állami Számvevőszék elnökhelyettese lesz, Fidesz-kormány alatt? Vagy addigra a városi közvélemény ezt már nagyjából nyugtázta?

- A városi közlemény addigra már sok mindent nyugtázott abból, hogy a Fidesz és Warvasovszky egyfajta titkolt kapcsolata napvilágot látott. Ettől függetlenül ez a döntés nagyon nagy meglepetést okozott, csakúgy, mint Warvasovszky úr első nyilatkozata, amiben azon korábbi kollegáinak vagy éppen frakciótársainak vizsgálatát ígérte, akik korábban MSZP-s polgármesterként megyei jogú városokat irányítottak.

- Amiről azonban én elsősorban kérdezni akartam, az egy frissebb, de bizonyos szempontból régi, székesfehérvári ügy. A Hírszerző című internetes portál tegnap egy nagyobb cikket közölt, Itt a bizonyíték: Navracsics hazudott a Grupo Milton ügyben címmel. Az egész azzal kezdődött, hogy egy LMP-s képviselő a parlamentben azt vetette fel, hogy a székesfehérvári önkormányzat vállalta egy százhúsz hektáros terület belterületbe vonását. Ezzel, miután felértékelődik ez a terület, több milliárdos hasznot hajt a terület tulajdonosának, egy spanyol érdekeltségű cégnek, a Grupo Miltonnak. Mikor ezt az LMP-s képviselő előadta, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszolt neki a parlamentben, és közölte, hogy ez nem a mostani önkormányzat bűne, hanem 2008-ban - az ezek szerint akkor sem többségben lévő - szocialisták idején határozták el ezt, ez nem mostani döntés. Tehát, ha Grupo Milton ebből hasznot húzott, akkor 2008 volt az a nevezetes dátum, amikor ez eldőlt. A hírszerző viszont előkotorta a dokumentumot – lehet, hogy némi segítséggel –, amely szerint nem volt ilyen 2008-as határozat az önkormányzati képviselő testületben, nem vállaltak kötelezettséget arra, hogy belterületbe vonják ezt a százhúsz hektárt, hanem ezt a mostani, masszív Fideszes többség határozta el. Akkor miért határozták el most? Mit tud Ön erről?

- Nagyon szövevényes az ügy, de azért annyira nem bonyolult. Ez egy százhúsz hektáros rét, Alsóváros Székesfehérvár egyik területe.

- Úgy is hívják, hogy Alsóvárosi rét. Nem?

- Alsóvárosi rétnek hívják, ez egy kirándulóhelye a székesfehérváriaknak, és egy családi házas övezet veszi körbe. Ezt a 2000-es években a Grupo Milton az ottani kistulajdonosoktól egyébként fillérekért felvásárolta, hiszen ez legelőként volt hasznosítva. Majd 2008-ban kezdeményezte a városnál, hogy ez legyen belterületbe vonva. Igazából a városnak ilyen terve nem volt, mégis tárgyalt a befektetővel, hiszen a Grupo Milton azt ígérte, hogy itt a Toyota és a Tatra kíván egy közép-európai logisztikai központot környezetkímélő módon megvalósítani. Ez két-háromezer új munkahely és évente több százmillió forint iparűzési adóbevételhez tudná juttatni a várost. Ez nyilván egy nyomós közérdek volt, ekkora beruházóra és egy ilyen magas technológiai szintet képviselő befektetőre egy százezres város nem mondhat nemet. Tehát megkezdődtek a tárgyalások, és kialakult egy együttműködési megállapodás, amelyben a város, különböző feltételek esetén, leírta azt, hogy esetleg belterületbe fogja vonni ezt a területet. Ezt követően azonban, lehet, hogy éppen a gazdasági válságnak köszönhetően – ez már utólag nem fog kiderülni –, ezek a befektetők nem jelentkeztek Székesfehérváron, hogy ez a logisztikai központ megvalósulna. Egyébként az együttműködési megállapodásban a földtulajdonos által vállalt egyéb ígérvények sem valósultak meg. Tehát az a közérdek, ami a belterületbe vonást indokolta volna, meghiúsult. Nem is foglalkozott ezzel senki az elmúlt időszakban a városban, teljesen elfelejtődött ez a történet, és derült égből villámcsapásként hatott, hogy most három héttel az önkormányzati választások után Cser-Palkovics András ezzel kezdi a polgármesteri pályafutását.

- Mivel indokolta?

- Ketten vagyunk szocialisták, kvázi az ellenzék ebben a testületben. Mi felhoztuk az észérveket, hogy a közérdek meghiúsult, csak a befektető, a telektulajdonos magánérdeke létezik – ez a magánérdek hatalmas, hiszen a belterület bevonásával egyidejűleg hatalmas négyzetméter-áremelkedés állt be: százhúsz hektár esetén, körülbelül tízmilliárd forintos vagyonnövekedésről beszélünk. Óriási pénz. Ezenkívül semmilyen más érdek nem maradt, tehát nem értjük, hogy mi indokolja ezt a lépést. Ő már akkor azzal indokolta, hogy 2008-ban erre kötelezettségvállalás történt. Akkor is elő lett kotorva már ez az együttműködési megállapodás, ami a Hírszerzőn is megjelent, és abban ilyen nincsen. Akkor ezt lesöpörték. Én magam egyébként kezdeményeztem egy paritásos munkabizottság felállítását, amely a döntést megelőzően megvizsgálhatta volna ezt az ügyet. Ezt lesöpörte a Fideszes többség, megszavazták az Alsóvárosi rét belterületbe vonását. Majd felállt egy nyolctagú munkabizottság: hat olyan képviselő, aki megszavazta ezt a belterületbe vonást, és kettő, aki nem. Tehát paritásról nem beszélhetünk. Egyébként az elmúlt hat hétben egyetlenegyszer ült össze ez a bizottság, és a munkarendjében már el is döntötte, hogy nem is igazán az Alsóvárosi réttel, hanem egyéb önkormányzati ügyekkel kíván foglalkozni, úgyhogy ez is kútba esett.

- Vannak információi arról, hogy mit akar a tulajdonos ezzel a most már sokkal értékesebb területtel csinálni?

– Semmit.

- Csinálhat vele bármit, rosszul nem jár.

- Ipari övezet besorolással lett ez belterületté nyilvánítva, jelenleg ipari tevékenységet lehet ott végezni. Tehát valamiféle ipari parkként lehet működtetni. Ezzel csak az a probléma, hogy a városban vannak kiváló iparterületek – igazából 2008-ban is mást preferált volna a város, de a Toyota épp ekkora, százhektáros területet képzelt el logisztikai központnak, ezért csak itt lehetett volna megvalósítani. Más ipari parkokban nem. Mondom, ennek meghiúsulása után viszont lényegében nincs értelme ezt a kirándulóhelyet – egyébként egy védett ökológiai folyosóról beszélünk –, belterületbe vonni. Ha használatba is érdemes vonni, akkor egészen más hasznosítás lenne indokolt. Akkor esetleg lakóövezetként lehet elképzelni, ha már egyszer a belterületbe vonás megtörtént.

- Akkor szintén értékes terület marad, sőt.

- Ez egyértelmű. Ez már a vagyonnövekményen nem változtat.

- Végezetül, hogy visszakanyarodjak beszélgetésünk elejére, most, hogy az Orbán-kormány nagyon vitatható és nagy visszhangot kiváltó döntések sorozatát hozta, magánnyugdíjpénztáraktól kezdve sok minden másig, Székesfehérvárott mi érezhető ebből? Vannak-e olyanok, egyre többen esetleg, akik a maradék két szocialista képviselőhöz fordulnak, hogy csináljanak, mondjanak vagy szervezzenek már valamit? Vagy Székesfehérváron azért a többség elégedett azzal, hogy masszív Fidesz vezetés van, és a kormánnyal is változatlanul elégedettek?

- Rengeteg változás van e tekintetben az elmúlt hetekben, hónapokban. Kiszámoltuk MSZP-s munkatársaimmal, hogy a magánnyugdíjpénztárak megszüntetése, vagyis a dolgozó emberek erőszakos átterelése az állami nyugdíjba a fehérváriak esetében ötvenmilliárd forintos megtakarításokat érinti. A fehérváriaknak körülbelül ekkora összege van a magánnyugdíjpénztárakban elhelyezve. Azt is tudjuk, hogy Székesfehérváron rengeteg az ipari munkás, hiszen ipari várossá alakult az elmúlt évtizedekben, és jövőre, mint a múlt héten kiderült, az emberek legfeljebb száz-százötven forintos nettó növekményre számíthatnak, hiszen az adóátrendeződés nem igazán a kiskeresetű dolgozó emberek a javát szolgálja. Holnap van viszont Székesfehérváron közgyűlés, ahol a Fideszes többség nyolc-tíz százalékos közműdíj-emeléseket kíván megszavaztatni. Ez szinte kigazdálkodhatatlan lesz a fehérváriak nagy többségének. Tehát minket rengetegen keresnek, hogy tegyünk valamit. Egy ekkora többséggel szemben nagyon nehéz, de a demagógiát elkerülve azért próbálunk épkézláb, építő javaslatokkal élni a közgyűlésben, és csak bízni tudunk abban, hogy a fideszes többség józan eszére hatni tudunk.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >