Euronews: Magyarország kényes helyzetben van

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2014. november 13. csütörtök, 05:26

(hj)

A 13 nyelven, köztük magyarul működő Euronews műsorszóró Doloresz Katanich írását közölte honlapján: Kelet és Nyugat között egyensúlyozva – Magyarország kezd kifogyni a megoldásokból. Magyarország, a NATO és az EU tagja, az ukrajnai válság idején politikai kötélen egyensúlyozott, amikor megpróbálta magát a kelet-nyugati kerítés mindkét oldalán pozicionálni. Az Egyesült Államok kormányának meggyőződése, hogy Magyarország mgengedhetetlenül közel került Vlagyimir Putyin Oroszországához. Ugyanakkor a magyar belpolitika szemet szúr az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak is.

Miután több tömegtüntetés rábírta a kormányt, hogy jegelje az úgynevezett internetadót, vasárnap megint tízezer ember vonult az utcára. A kormány ellen tüntettek azt követően, hogy az Egyesült Államok az ország adóhatóságának vezetőjét és hat további más tisztségviselőt korrupcióval vádolt meg, és beutazási tilalmat rótt ki rájuk. Washington azt mondja, bizonyítékokkal rendelkezik bűntettekről, miközben a magyar kormány tagadja, hogy tudomása lenne ilyen listáról. Vida Ildikó, az ország adóhatóságának elnöke beismerte, hogy egyike azoknak, akik a listán szerepelnek. Hozzátette, hogy nincs semmi rejtegetnivalója, tagadta, hogy bármit elkövetett volna, és azt mondta, nem áll szándékában lemondani.

Az Egyesült Államok szerint a korrupció annak a jele, hogy gyengülnek az ország demokratikus intézményei. André Goodfriend ügyvivő azt mondta: „A helyzet egy bizonyos ponton olyan mértékben elromlik, hogy lehetetlenné válik szövetségesként együttműködni”.

A beutazási tilalom elrendelése olyan időpontban következett be, amikor általánosságban megromlottak Magyarország kapcsolatai az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal amiatt, amit Orbán Viktor miniszterelnök fokozódó mértékben tekintélyelvű kormányzásának tartanak.

Amerikai szemszögből Magyarországnak, NATO-tagként, szövetségesnek kellene lennie, de úgy tűnik, hogy az ország orosz érdekeket támogat. Budapest egyidejűleg függ az Európai Uniótól és Oroszországtól – míg a Kreml létfontosságú az energia szempontjából, Magyarország jelentős támogatásokat kap Brüsszeltől is.

Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és Barack Obama elnök korábban is bírálta már az Orbán-kormány néhány lépését azzal, hogy ezek a lépések sérthetik a demokratikus értékeket. Az Egyesült Államok rossz néven vette azt a megállapodást, amelyet Magyarország kötött Oroszországgal a paksi nukleáris erőmű bővítéséről, és azt a tényt, hogy Magyarország támogatja a Déli Áramlat elnevezésű új orosz gázvezetéket. Ugyanakkor Magyarország bírálta az EU Oroszország elleni szankcióit, és felfüggesztette a gázszállításokat Ukrajnának, gyengítve ezzel az EU tárgyalási pozícióit.

Mi több, Orbán júliusban egyik beszédében bejelentette, hogy „nemzeti alapokon álló, illiberális államot” akar építeni. „Az új állam, amelyet ma építünk Magyarországon, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi meg alapvető elemévé…. Nem hiszem, hogy az Európai Unióban való tagságunk eleve kizárja azt, hogy nemzeti alapokon álló, illiberális új államot építsünk” – mondta.

Orbánt 2010-ben választották meg kétharmados többséggel. Ez nagyobb hatalmat biztosított számára, mint amilyennel elődei bármelyike rendelkezett a vasfüggönyt 1989-es leomlása óta. Szorosan az ellenőrzése alá vonta a bíróságokat, az igazságszolgáltatást és a médiát. Ráadásul megváltoztatta a választási szabályokat, hogy ez segítse őt a parlamenti többség megtartásában.

Beavatkozik a gazdaságba is. A kormány megnehezítette a multinacionális cégek és a bankok számára, hogy nyereséget termeljenek, aztán résztulajdont vásárolt energiacégekben és bankokban. Magyarország lépéseket tett annak érdekében is, hogy szorosabbra fonja gazdasági kapcsolatait a keleti országokkal, különösen Oroszországgal – ezt nevezik a keleti nyitás politikájának.

Új adók bevezetésével nem csupán a multinacionális cégek haragját vonta magára – amelyek emiatt veszteségeket szenvedtek el –, hanem szövetségeseit is felbosszantotta, köztük olyan üzletembereket, akik hosszú időn át támogatták.

Magyarország kényes helyzetben van. De úgy tűnik, a magyar politika nem változik.

Orbán Viktor miniszterelnök a belső és külső problémák ellenére még mindig szokásos vonalát követi, és a napokban Münchenben azzal válaszolt a legutóbbi amerikai vádakra, hogy azt mondta: „Az Egyesült Államok nyomást gyakorol Magyarországra a Déli Áramlat és a magyar atomerőműről kötött megállapodás miatt, amelyet Oroszország fog kibővíteni és fejleszteni”.

Orbán nyomatékosan hangsúlyozta: „A magyar politika nem oroszbarát, hanem magyarbarát.”