Svájci lap: Magyarország újabb kötődése az oroszokhoz az INA-részvényekkel a Déli Áramlattal
- Részletek
- Szemle
- 2014. november 03. hétfő, 05:04
- (hj)
A Handelszeitung című svájci gazdasági lap Az Egyesült Államok Magyarország és Oroszország gázszövetségétől tart címmel közölt cikket. A washingtoni kormány attól tart, hogy szorosabbá válik a politikai és gazdasági együttműködés Magyarország és Oroszország között. Konkrétan egy magyar konszern tervezett Gazprom-megállapodásáról van szó.
Magyarország Oroszországhoz való közeledése miatti aggodalmában az Egyesült Államok nyugati diplomaták szerint megpróbál megakadályozni a kelet-európai energiaszektorban egy stratégiai fontosságú eladást. Eszerint a washingtoni kormány attól tart, hogy a Mol magyar energiakonszern a horvát ágazatvezető INA-ban tartott tulajdonrészét esetleg egy orosz cégnek adhatja el.
Washington ellenállását mindenekelőtt az a lehetőség váltotta ki, hogy esetleg a Gazprom veheti át az uniós tagállam Horvátországban a vállalatot, és így az orosz állami gázmonopólium megvethetné a lábát a közösségen belül.
Az EU máris a legnagyobb vásárlója a Gazprom-konszernnek, amely nyugati diplomaták szerint különösen közel áll a moszkvai kormányhoz, és így fontos szerepet játszik az ukrajnai konfliktusban. A magyar Mol közel 25 százalékban az állam tulajdonában van, és 49 százalékban tulajdonosa a horvátországi INA cégnek, amelyre amerikai adatok szerint a Gazprom szemet vetett.
Amerikai kormánykörök szerint az Egyesült Államok most több szinten diplomáciai offenzívát indított az üzlet megkötésének megakadályozására. Egyebek mellett Amos Hochstein, az amerikai külügyminisztérium munkatársa nemrég Washingtonban beszélt Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel a kérdésről.
Vitatott Déli Áramlat
Hochstein a hírek szerint elküldte Horvátországba Chris Murphy amerikai szenátort, hogy eltanácsolja a horvát felet az eladástól. Emellett az amerikai kormány beutazási tilalommal sújtott magyarokat, ami egy EU- és NATO-tagállammal való kapcsolatban ritkaság. Így a budapesti kormánnyal szoros kapcsolatban álló hat személy nem utazhat be az Egyesült Államokba, mert korrupcióval vádolják őket.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya az utóbbi években újra és újra viszályba keveredett az Európai Unióval, és erősebben Oroszország felé fordult. Magyarország például az energia területén kitart az orosz földgáznak épülő Déli Áramlat vezeték mellett, noha mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió élesen ellenzi a vezeték megépítését.
Emellett Magyarország leállította a gázszállításokat Ukrajnának, amelyeknek az volt a célja, hogy pótolják a kijevi és a moszkvai kormány közötti gázviszály miatt az orosz szállításokban beállt kieséseket. A viszályt időközben rendezték.
A szerk. megj.: Lásd ehhez Feledy Botond néhány nappal ezelőtt megjelent elemzését: Mi lesz most Magyarországgal?
