Reuters: INA-részvények: Magyarország sodródása a Kreml-barát táborba felgyorsult
- Részletek
- Szemle
- 2014. november 02. vasárnap, 07:38
- (hj)
A Reuters hírügynökség Washington megpróbálja akadályozni, hogy Magyarország a Kreml vonzáskörébe sodródjon címmel közölte Zoran Radosa Vljevic és Thán Krisztina Belgrádból és Budapestről keltezett jelentését.
Az Egyesült Államok diplomáciai offenzívát folytat, hogy megakadályozza, hogy Magyarország eladja egy horvátországi energiaipari cég egy részét Oroszországnak – ez az egyik eleme annak, amit a nyugati hatalmak úgy látnak, hogy Magyarország veszélyesen sodródik Moszkva vonzáskörébe.
Az amerikai kormány már megtette azt a rendkívül szokatlan lépést, hogy korrupciós váddal feketelistára tett a kormányhoz kötődő hat embert Magyarországon, amely NATO-szövetséges és az Európai Unió tagja.
Az amerikai tisztségviselők azt mondják, hogy a demars az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel szemben fokozódó ingerültség eredménye volt. Orbán nyugdíjba kényszerített bírákat, súlyos adókat vetett ki külföldi bankokra, és a héten hatalmas tiltakozást váltott ki azzal a javaslattal, hogy megadóztatják az internethasználatot.
Washingtont azonban az aggasztja különösen, hogy Magyarország és a Kreml egyre közelebbi kapcsolatba kerül az energia terén, ami alááshatja azokat a nyugati törekvéseket, amelyek célja Vlagyimir Putyin orosz vezető elszigetelése ukrajnai intervenciója miatt.
Szeptemberben Magyarország leállította a földgázszállítást Ukrajnába, kivonva magát ezzel azokból az erőfeszítésekből, amelyeket az EU tesz, hogy támogassa Kijevet az orosz energiablokáddal szemben. És Magyarország megerősítette elkötelezettségét, hogy részt vesz az orosz gáz számára a Kreml támogatásával épülő vezetékrendszerben, a Déli Áramlatban, amelyet Washington és Brüsszel ellenez.
Az amerikai tisztségviselők most amiatt aggódnak, hogy a Mol magyar energiaipari cég eladja az INA-ban, Horvátország legnagyobb energiaipari vállalatában tartott 49 százalékos tulajdonrészét egy orosz cégnek, esetleg az állami Gazpromnak. A magyar államnak 24,7 százalékos tulajdonrésze van a Molban.
Egy energiabiztonságért felelős amerikai külügyminisztériumi tisztségviselő felkért egy Európába látogató amerikai szenátort, hogy múlt hétvégén tegyen kitérőt Horvátországba, és lobbizzon az ottani kormánynál a kérdésben.
A külügyminisztériumi tisztségviselő, Amos J. Hochstein a hónap elején találkozott Szijjártó Péter magyar külügyminiszterrel is Washingtonban. A minisztérium másik munkatársa elmondta a Reutersnek, hogy„termékeny találkozó” volt, amelyen egyéb témák mellett eszmecserét folytattak a Mol résztulajdonáról, a Déli Áramlatról és az Ukrajnának történő magyar gázszállításokról.
Térségbeli nyugati diplomaták megerősítették, hogy az Egyesült Államokat aggasztja az esetleges eladás a Gazpromnak, amely céget a Kreml politikai eszközének tekintenek.
Amennyiben a Gazprom kezébe kerülne az INA-rész, az stratégiai hídfőállást biztosítana az orosz konszernnek az Európai Unióban, amely máris az orosz földgáz legnagyobb vásárlója.
Chris Murphy, az amerikai szenátor, aki Washington megbízásából a horvát kormánynál lobbizott, azt mondta, a Gazprom nem csinál titkot abból, hogy szeretné megvásárolni az INA feletti ellenőrzést.
„Úgy véltük, jó elgondolás, hogy idejöjjek, találkozzam a miniszterelnökkel és az államfővel, és újra hangsúlyozzam ennek a kérdésnek a fontosságát” – mondta Murphy zágrábi útjáról.
A Mol 49 százalékos tulajdonrészének a megvásárlója megszerezhetne valamennyit az INA zágrábi tőzsdén lévő mintegy 5 százalékos részéből is, és így teljes többséghez juthatna a horvát konszernben.
Egy Gazprom-forrás elmondta, hogy márciusban vita volt, amelyben szó esett Horvátországról, a Gazprom kőolaj-cégéről, a Gazprom Nyeftről, és az orosz állami tulajdonban lévő Rosznyeftről, de azóta nem volt fejlemény.
A Magyar Mol, amely vitában áll Horvátországgal az INA-ban tartott tulajdonrészéről, közleményben tudatta, hogy „az INA eladása valós lehetőség”.
„Illiberális állam”
Magyarország sodródása a Kreml-barát táborba nyugati diplomaták szerint az utóbbi hónapokban felgyorsult.
Orbán többször is összecsapott Brüsszellel a politikája miatt, és már néhány éve követi azt, amit „keleti nyitásnak” nevez: a szorosabb kapcsolatok kiépítését Oroszországgal és ázsiai államokkal.
Orbán egy idei beszédben azt mondta, hogy „illiberális államot” akar építeni, amelyben lennének szabadságjogok, de amely a nemzeti értékeket a nyugati stílusú liberális ideológia föl helyezi.
Magyarország Lengyelország és Szlovákia mellett azon három uniós tagállam egyike volt, amely gázt szivattyúzott Ukrajnába, hogy részben pótolja az Oroszország által júniusban leállított szállításokat.
Magyarország azonban szeptemberben elzárta a csapot Ukrajna felé, alig három nappal azután, hogy Budapesten látogatást tett Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója, és Orbán fogadta őt.
Abban az időpontban Magyarország igyekezett növelni gázimportját, hogy a tél előtt fel tudja tölteni a gáztartályait. Két nappal azt követően, hogy leállította az Ukrajnába irányuló gázszállítást, a Magyarországra érkező orosz földgáz mennyisége napi 24,44 millió köbméterre emelkedett, ami a magyar vezetékrendszert üzemeltető FGSZ szerint 56 százalékos növekedést jelent ahhoz a naphoz képest, amikor Miller és Orbán találkozott.
Kijevben a magyar gázszállítás leállítását annak bizonyítékaként értelmezték, hogy Oroszország sikeresen gyakorolt nyomást Magyarországra. A Naftogaz ukrán energiakonszern közleményben panaszolta fel az orosz „energiazsarolást”.
Magyarország lépései eltértek a szomszédos Szlovákia intézkedéseitől: Pozsony fenntartotta az ukrajnai szállításokat, noha saját beszerzései csökkentek.
A Gazprom-forrás tagadta, hogy a konszern nyomást gyakorolt volna Magyarországra annak érdekében, hogy Budapest ne szállítson gázt Ukrajnának. Hozzátette azonban: „Amikor Miller úr felkereste Magyarországot, Budapest, Szlovákiától eltérően, óvatosabbá vált”.
Oroszország csütörtökön vállalta, hogy újraindítja az ukrajnai gázszállításokat, egy árvita megoldását követően.
