BBC: Repedések a magyar kormányzó pártban
- Részletek
- Szemle
- 2014. október 30. csütörtök, 05:18
- (hj)
A BBC A magyar Fidesz – Repedések a kormányzó pártban címmel közölte október 23-án Nick Thorpe budapesti keltezésű cikkét. A magyarok a szovjet uralom elleni 1956-os forradalmuk évfordulójáról emlékeznek meg, de a kormányzó pártban, a Fideszben sok vezető személyiség hiszi, hogy Orbán Viktor miniszterelnök visszavezeti az országot tekintélyelvű múltjába.
Mélyülő megosztottságok mutatkoznak a jobboldali pártban Orbán lépései miatt, amelyekkel „illiberális demokráciává” akarja alakítani Magyarországot, és ez annak ellenére így van, hogy a párt idén háromszor nyert választásokat: az október 12-én tartott önkormányzati választásokon a Fidesz Magyarország 21 nagyobb városa közül 19-et nyert meg, köztük a fővárost, Budapestet. A júniusi uniós választáson a 21 magyar mandátum közül 12 lett a Fideszé, míg az áprilisi parlamenti választáson– egymás után másodszor – kétharmadot szerzett a párt.
Noha a magyarok többsége ellenzi a Fidesz politikáját – 2,8 millió, szemben a 2,3 millió támogatóval áprilisban –, az ellenzéki pártok gyengék és megosztottak, kivéve a radikálisan nacionalista Jobbik mozgalmat, amely a Fidesz fő riválisává nőtte ki magát.
A hatalom folyosóin azonban ramaty a hangulat. Egy országban, ahol szinte ismeretlenek az egyszerű parlamenti képviselők lázadásai, a politikusok beérik azzal, hogy utalnak arra, ami a kormánykritikus médiában a nézeteltérésekről megjelent, illetve a kormánybarát sajtóban az Orbán Viktor politikáját nyíltan támadó megnyilatkozásokra.
Egy új, oroszbarát politika különösen kínosan áll egy olyan pártnak, amely 1989-ben azzal szerzett nevet magának, hogy elsőként követelte nyilvánosan a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.
Egy januári fényképpel kezdődött, amelyen Orbán Viktor volt látható, amint kezet ráz Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miután aláírtak egy erősen vitatott nukleáris bővítési tervet.
Amikor az oroszok márciusban annektálták a Krímet, a magyar kormány az ostromlott kijevi kormányt bírálta, és nyilvánosan kijelentette, hogy legfőként a Nyugat-Ukrajnában élő magyar kisebbség érdekli.
Júliusban bezárták az észtországi magyar nagykövetséget, egy olyan pillanatban, amikor a balti államok – Magyarország szövetségesei a NATO-ban – legerősebben érezték a rájuk nehezedő moszkvai nyomást.
Orbán következetesen bírálta az Európai Unió és az Egyesült Államok Oroszország elleni szankcióit, azzal érvelt, hogy „galamboknak kell lennünk a gazdaságpolitikában és héjáknak a védelemben”.
A magyar nagykövetekhez intézett augusztusi beszédben Orbán nyíltan elvtelen külpolitikát követelt, és a magyarországi külföldi befektetéseket bármiféle morális megfontolás – például a partner emberi jogi helyzete – fölé helyezte.
Szeptemberben pedig, egy órával azután, hogy Orbán találkozott a Gazprom orosz állami gázóriás vezetőjével, leállították a magyar vezetékekben Ukrajna felé visszaáramló gázt.
Egyre nagyobb az aggodalom a Fideszen belül a belpolitika miatt is: a kormányszintű korrupció, számos pártfunkcionárius playboy-szerű életvitele, és a forint, a magyar valuta értékét következetesen csökkentő gazdaságpolitika miatt.
Éleződik az oligarchák közötti verseny is: azok között a gazdag emberek között, akik a háttérből pénzelik a pártot a volt kommunistáktól tanult modell alapján.
„Az elvtelen döntések kárt okoznak, még ha ez rövid távon nem is látszik” – mondta Kövér László, a parlament elnöke, a Fidesz egyik alapító tagja, és Orbán közeli barátja augusztusban a vezető kormánypárti hetilapban.
Ezt arra a kérdésre válaszolta, amely azt feszegette, miért emelkednek fel a kormány soraiba a kommunista korszak titkosszolgálati kiszolgálói és offshore számlákkal rendelkező üzletemberek.
Borókai Gábor, ugyanennek a hetilapnak a szerkesztője, maga is korábbi Fidesz-szóvivő, nekiment annak, amit „a fiatal fideszes vezetők öntelt és arrogáns társadalmi csoportjának” nevezett, akik azt hiszik, hogy a törvények felett állnak. Ez nyilvánvalóan Szijjártó Péter 36 éves külügyminiszterre és barátaira vonatkozó utalás volt.
Vita tört ki a Fideszben a 39 éves Lázár János, az Orbán-kormány mindennapos működését biztosító miniszterelnöki hivatal vezetőjének nagy hatalma miatt is.
Más fideszes tisztségviselők, élükön a parlamenti frakció vezetőjével, Lázárt egyre inkább meggondolatlan és veszélyes alaknak tekintik.
„Magyarországtól Egyiptomig véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítés veszi célba a civil szervezeteket” – mondta Barack Obama amerikai elnök szeptemberben. Ez azt követően hangzott el, hogy a kormány állítólagos rossz pénzügyi gazdálkodás miatt vizsgálatot indított olyan civil szervezetek ellen, amelyeket részben Norvégia támogat.
A Fideszt a következő megosztó támadás a múlt héten érte, amikor az amerikai kormány hat, meg nem nevezett magyar köztisztviselőt tiltott ki az Egyesült Államokból.
Miközben a leghisztérikusabb kormánypárti kommentátorok bosszúért kiáltottak, a tényfeltáró újságírók azt sugallták, hogy amerikai üzletemberek megvesztegetésére tett kísérlet miatt a listán szerepel a magyar adóhatóság elnöke is.
Ezt ezen a héten az internethasználat megadóztatását célzó kormányzati terv miatti felháborodás követte.
„Orbán illiberális demokráciája olyan hatalmi struktúra kifejeződése, amelyben … minden hatalom a központé” – mondta Róna Péter Oxfordban élő közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának volt tagja.
Ő azonban szinte az összes megfigyelővel ellentétben el tudja képzelni a Fidesz-kormányzásának végét.
A magyar kormányokat rendszerint központi bankáraik meggondolatlan politikája buktatja meg. És Róna úgy gondolja, a Fidesz is bukhat amiatt, hogy Matolcsy György jegybankelnök, Orbán volt minisztere eltökélten, bármi áron gyenge helyzetben tartja a forintot.
