A Die Welt az Európában egyedülálló internetadóról és a tiltakozásról
- Részletek
- Szemle
- 2014. október 28. kedd, 05:48
- (hj)
A Die Welt című jobboldali konzervatív német lap Boris Kálnoky cikkét közölte Magyarok ezrei tiltakoztak az internetadó ellen címmel. (Az internetadóról és az ellene szervezett tüntetésről az elmúlt 48 órában mintegy 200 német sajtóorgánum számolt be.) Évek óta a leghatalmasabb tüntetés Orbán ellen: magyarok ezrei mentek az utcára a tervezett internetadó bevezetése ellen. Egy ilyen adó egyedülálló lenne Európában.
Pislogó fények tengere vonul végig Budapest utcáin, ilyet a magyar főváros hónapok óta nem látott. Telefonjaik képernyőjének pislákoló fényével mutatják magyarok tízezrei a kormánynak, hogy mit gondolna legújabb indítványáról: semmi jót.
Magyarországon tömeges ellenállás van kialakulóban valami ellen, ami sehol máshol nem létezik a világon: Orbán Viktor miniszterelnök kormánya „internetadót” tervez, amelynek bevezetéséről a tervek szerint kedden tanácskozik a parlament. Az ellenzék jellemző módon a világhálón szerveződött meg, amelyhez egyelőre adómentes a hozzáférés a felhasználók számára. Több mint 215 ezer embernek tetszett a Százezren az internetadó ellen elnevezésű, újonnan létrehozott csoport.
Az ellenállás szervezői vasárnap estére nagy tüntetésre hívtak. Jelenleg vita folyik arról Budapesten, hogy a felhívásnak hányan tettek eleget. A Népszabadság című, a kormánnyal szemben kritikus lap például „több tízezerről” írt, a szervezők 40 ezerre becsülték a résztvevők számát – ehhez alapként azonban csak a ténylegesen résztvevők vagy csak ezt állítók „ott voltam” jelzése szolgált a Facebookon.
Konzervatív becslések 5000-6000 emberből indulnak ki, a József nádor tér kétharmadig telt meg. A szervezők a további tüntetésekhez pénzt gyűjtöttek, és az este végén azt közölték, hogy átszámítva kereken 5000 euró gyűlt össze.
A résztvevők számától függetlenül ez volt a civil társadalom hosszú ideje legjelentősebb akciója. Így például az október 23-i nemzeti ünnepen tartott tiltakozó nagygyűlés nagyon szerényre sikerült. Magyarország ellenzéke demoralizálódott, alig vannak meggyőző vezető személyiségei, választásról választásra egyre inkább veszít tért és összetartást.
A magyar politika nagy kunsztja annak megértése, hogy mi mozgatja az embereket, és annak eldöntése, hogyan lehet őket megszólítani. Mindeddig ez az Orbán Viktor miniszterelnök vezetése alatt álló kormánypárt, a Fidesz nagy erősségei közé tartozott. Most úgy látszik, fordul a kocka, lehet, hogy Orbán elveszti érzékét a nép rezdülései iránt.
Az a tény, hogy az „internetgenerációra” internetadót akar rákényszeríteni, talán arról is tanúskodik, hogy a párt, amely Fiatal Demokraták Szövetségének nevezi magát, öregszik. Emellett a Fidesz ezzel az indítvánnyal érdekes kettős morált mutat: amikor a párt még ellenzékben volt, az internetadót „feleslegesnek, átgondolatlannak és rossznak” nevezte.
Hektikus igazítás
Úgy látszik, legalább a gyors reakciókészség nem hiányzik. Még mielőtt a törvényjavaslat eljutott a parlamentbe, a kormány már megígérte, hogy az eleinte brutálisan magasra tervezett adót csak enyhített formában fogja elfogadni. Eredetileg gigabájtonként 50 eurócentnek megfelelő adót kellett volna fizetni az államkasszába, most a tervek szerint a magánháztartások számára ez legfeljebb 2,30 eurónak megfelelő összeg lehet havonta. A 150 forint (50 cent) per gigabájt azonban marad, a 700 forintban való korlátozásnak csak az a célja, hogy jobban elfogadják az adót.
Ez azonban átlátszó manőver: az egy gigabájtra jutó összeg olyan magas, hogy minden internettel rendelkező háztartás alighanem néhány nap alatt beleütközne a 700 forintos határba. Akkor miért nem eleve egységesen 700 forint havonta? Alighanem csak azért, hogy a korlátot később meg lehessen szüntetni – gyanítják a bírálók.
Mindenesetre alaptalannak látszik a remény, hogy a felzúdulás gyorsan lecseng. A következő tüntetést keddre tűzték ki – vagyis arra a napra, amelyen a parlament megvitatja a törvényjavaslatot. Ugyanakkor lejárt az adót ellenzők kormánynak szabott „ultimátuma”, amellyel a javaslat visszavonását követelték. Amennyiben a Fidesz csökönyös marad, kényessé válhat a helyzet: már vasárnap rendzavarást követett el a tüntetők egy kisebb csoportja a Fidesz székháza előtt.
Válságos napok ezek Orbán és kormánya számára, nem utolsó sorban azért, mert az Egyesült Államok saját közlése szerint több meg nem nevezett kormánytisztségviselőtől korrupció gyanúja miatt megtagadta a beutazást. Washington hangvétele Budapesttel szemben általában is kiéleződött, amióta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője, André Goodfriend hetente nyilvánosan ostorozza a kormány politikájának szinte minden vonatkozását interjúkban és gyakori sajtóértekezleteken. Részt vett a vasárnapi tüntetésen is, és a kormánnyal szemben erős kritikus hanggá lett, olyan hanggá, amilyet sok magyar szeretne a saját ellenzékének soraiból hallani.
Támogatás Washingtonból
Goodfriend aktív támogatása a magyar ellenzéknek azt mutatja, hogy súlyos válság van a két ország kapcsolataiban, akut hatással a magyar belpolitikára. A kormány jól tenné, ha a válságot mint olyat felismerné, és elgondolkodna azon, hogyan lehetne megoldani. Erre azonban eddig semmiféle jel nem utal.
Inkább talán kísértést érez, hogy az amerikai bírálatot „külső beavatkozásként” bélyegezze meg, és így mozgósítsa a híveit. Még jobb propagandaanyaggal szolgál egy Brüsszelből érkezett felhívás: Neelie Kroes, a digitális távközlés ügyeiben illetékes, távozó uniós biztos felszólította Magyarország polgárait, hogy „menjenek ki az utcára”, és tiltakozzanak a kormány ellen. Tüntetésre szóló felhívások az EU-Bizottságból tagállamok kormányai ellen – ez Orbán malmára hajtja a vizet.
