rss      tw      fb
Keres

A KEHI beismerő vallomása




A Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) működésének vizsgálatát lezáró KEHI-jelentés nyílt beismerése annak, hogy a KEHI-nek (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) semminemű joga nem volt hónapokon át vegzálni a civil szervezeteket.


A szervezet honlapján október 22-én közzétett Jelentésben immár nem szerepel az a folyamatosan vitatott hivatkozás, amely szerint az államháztartási törvény felhatalmazná a KEHI-t ilyen vizsgálatra. Bárki ellenőrizheti, hányszor hivatkoztak erre a KEHI különböző szintű vezetői az Ökotárs Alapítványnak írt megannyi levélben. A civilek által közzétett, a KEHI visszaéléseit leleplező állásfoglalás meggyőző érvekkel igazolja, hogy a hazai jogszabályok, az érvényes nemzetközi megállapodások és a Magyarországot is kötelező nemzetközi szabályok kizárják a magyar hatóságok vizsgálati jogát e téren. Végre a KEHI vezetői is belátták ezt. A Jelentés persze ezt így nyilván nem közölheti. De ezúttal már elhagyja a vizsgálatának jogalapjára vonatkozó korábbi hivatkozást az államháztartási törvényre. Farizeus módon azt mondja, hogy az NCTA támogatásainak lebonyolítása „az állami szervezetrendszer megkerülésével történt.” A jogban nem járatos olvasó, aki a civilek állásfoglalását nem olvasta, itt mindjárt valami sunyiságot vagy visszaélést szimatolhat. Pedig szó sincs semmilyen „megkerülésről”. A KEHI tisztességtelenül elhallgatja, hogy a hazai és nemzetközi szabályok egyértelműen kizárják a magyar állami szervek részvételét mind a támogatások elosztásában, mind az ellenőrzésben. A KEHI-jelentés tehát egyszerűen hazudik.


A hazugságok és csúsztatások sora azután folytatódik. A Jelentés képmutató módon azt panaszolja fel, hogy a magyar kormány nem tud eleget tenni az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a költséghatékonyság követelményének. Ismételten azt sugalmazva, mintha itt valamiféle titkos üzelmek folynának. Holott a pályázatokat elbíráló bizottság valamennyi ülésén ott voltak a kormány képviselői, akik egyetlenegyszer sem jeleztek semmilyen szabálytalanságot. A pályázati eljárás minden elemét egyébként rendszeresen vizsgálta és vizsgálja az erre felhatalmazott szervezet: a norvégok által működtetett Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMI), ezen kívül pedig rendszeresek a külső auditok is, miként a civilek által közzétett állásfoglalás ezt tartalmazza. Ezen felül a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi lényeges adatot az előírásoknak megfelelően az elbírálók folyamatosan közzéteszik az interneten.


Az NCTA-ra vonatkozó szabályok egyértelműek abban is, hogy a mintegy 20 millió eurónyi támogatás semmilyen módon nem kapcsolódik a magyar költségvetéshez, mert a megítélt összeget a program végrehajtásáért felelős FMI utalja át a pályázat nyerteseinek, e pénzek tehát egyetlen hazai szervezeten sem „folynak át”. A KEHI a Jelentésében mégis képes azon értetlenkedni, hogy ez az összeg nem szerepel a magyar költségvetésben. Képes iderángatni az államháztartási törvénynek az államháztartási bevételekről szóló pontját, miközben ez a pénz a magyar költségvetésbe nem folyik be, tehát értelemszerűen nem lehet a bevétele! Kedves KEHI-jogászok! Nem szégyellik magukat?


Egy cikk keretében nincs mód a KEHI 38 oldalas propagandaanyagát részletesen cáfolni. Már csak azért sem, mert az iromány úgy fogalmaz meg vádakat, hogy semmilyen bizonyítékot nem tesz melléjük. Beszáll a kormány lejárató kampányába azzal, hogy el akarja hitetni a közvéleménnyel: Norvégia a „törvénysértő” civilekkel összefogva valamilyen elítélendő tevékenységet folytat. A KEHI elnöke ahelyett, hogy a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint megtagadta volna a kormány jogsértő cselekmény végrehatására vonatkozó utasítását, beszállt ebbe a kampányba. Ebben a KEHI vezetői és vizsgálói is cinkosok, hiszen egy szégyenteljes és törvénytelen eljárásban részt vesznek, nevüket adják egy ilyen, csak a diktatúrákban elképzelhető koncepciós vizsgálathoz.


A hivatal visszaélését csak tetézi, hogy a vizsgálatával összefüggő információkat hónapok óta kiszivárogtatja a kormánysajtónak, hogy az kellőképpen megdolgozhassa a közvéleményt, majd a sajtóbeli lejárató cikkeket a saját hivatalos honlapján közzéteszi. A KEHI „Jelentés” címet viselő propagandaanyagát elkészülte után meg sem küldte a vizsgált szerveknek, holott ezt főszabályként előírja a róla szóló kormányrendelet, mint ahogy azt is, hogy a végleges változatot is megküldje számukra. Így lehetőséget sem adott, hogy a vizsgált szervezetek észrevételeket tegyenek. Ehelyett két nappal korábban kiszivárogtatta a jelentést a kormánylapnak, majd közzétette a honlapján. Nyilván az átláthatóság jegyében. Igen derék dolog, ám merőben szokatlan. A KEHI közel 22 éves fennállása alatt ugyanis sohasem tette közzé a jelentéseit, mondván: azok a megrendelő kormány számára benyújtott döntés-előkészítő dokumentumok, ezért nem nyilvánosak.


A KEHI propagandaanyaga arra alapoz, hogy a polgár úgyis képtelen az ügy bonyolult jogi összefüggéseit ellenőrizni és átlátni, tehát a jogi képtelenségeket nem fogja észrevenni. A csúsztatásokat és alattomos megfogalmazásokat tartalmazó szövegből azt fogja kihallani, amit a kormány üzenni akar, vagyis hogy itt valamiféle égbekiáltó visszaélések, mi több, bűncselekmények történtek. A civileken kívül a jogásztársadalom és a sajtó tisztességes részének fontos feladata, hogy minden eszközzel segítse a közvélemény hiteles tájékoztatását. Hogy minél többen lássák, értsék: ez a kormány – miközben hagyja külföldre iszkolni a Magyarországot az egész világ szemében lejárató korrupciós ügy egyik legfőbb érintettjét – a törvényeken átgázolva igyekszik ellehetetleníteni a független civil világot.





A szerző jogász