rss      tw      fb
Keres

Leplezetlenül




Kornai János klasszikusát idézve: „puha költségvetési korlát” (durvábban: szabad költekezés) vár azokra az önkormányzatokra, amelyeket októberben majd fideszes polgármesterek és fideszes közgyűlések vesznek kézbe. Annál keményebb viszont azokra, amelyek történetesen az ellenzéket segítik helyi hatalomhoz. Egy fillért sem kapnak a kormánytól – és ezt Lázár János miniszternek volt bátorsága kimondani.


Hozzá képest az a Tállai András államtitkár, akit egy Népszabadság-cikkemben (Zsarolás) a tollam hegyére tűztem, még finoman fogalmazott. Sztanioloson. Csak ennyit mondott: „Az, hogy egy adott megye hogyan fog részesülni a 2014–2020-as uniós támogatásokból, nagyban függ attól, hogy milyen politikai összetételű lesz, kik fogják vezetni a megyét”. A Fideszt ki sem ejtette a száján, bár persze mindenki értette mire gondol Borsod-Abaúj-Zemplén jövőjére nézve.


A finom modoráról ismert Lázár viszont nevén nevezte a gyereket. Sopronban kifejtette, hogy a város további támogatását „attól teszik függővé, hogy a polgármesternek és a képviselő-testületnek milyen programja lesz”, amelyet még az idén be kell nyújtani a kormánynak. (Miért is kéne?) Lázár hozzátette, hogy áttanulmányozta a soproni polgármesterjelöltek programját, és meg van győződve róla, hogy a város gazdasági fejlődését Fodor Tamás (Fidesz–KDNP) programja szolgálja. Lázár szerint Walter Dezső (független) programja „alkalmatlan arra, hogy a város gyarapodását és fejlődését szolgálja”, ahhoz a programhoz a „kormány semmilyen támogatást nem tud biztosítani”. Világos? Semmilyet. Ha Sopron rosszul, azaz nem Lázár ízlése szerint választ, akkor az összes uniós támogatás fölött rendelkező, a miniszterelnökséget vezető miniszter nem „támogatja” a várost.


Tizenkét-tizenöt milliárd forintról (!) van szó. És a zsarolás legdurvább formájáról. Vagy bőség, vagy éhkopp. Lázár nyugodtan kimondhatta volna, hogy ha Sopronnak független vezetése lesz, akkor onnan egyetlen épkézláb pályázat nem megy ki Brüsszelbe; erről ő személyesen fog gondoskodni.


Mi a fene?! Lázár úgy gondolja, hogy azok az uniós országok, amelyek „összedobják” a támogatási alapokat, nem Magyarországnak, hanem a Fidesznek, rosszabb esetben személyesen neki folyósítják a pénzt? Ez szinte hihetetlen. Gondolják csak meg, mert időszerű. Mi volna, ha a brit konzervatív párt, amely gyakorlatilag teljesen kiszorult Skóciából, az ottani, elmaradott térségek felzárkóztatását ahhoz a feltételhez kötné, hogy jövőre, amikor Nagy-Britanniában választások lesznek, a skótok szavazzák vissza Cameron pártját az alsóházba, mert ha nem, akkor baj lesz… Elképzelhető ez? Elképzelhető bármi hasonló Európában, ahol a központi kormányok óvakodnak a saját pártos érdekeiket ráhúzni a helyhatóságokra, mert onnantól az egész önkormányzatiság értelmét veszti? Költői kérdések.


Nem mellékesen. Ha én a Magyar Nemzet hírszerkesztője vagyok, ezt a „lázáriádát”, amely példátlanul önleleplező és szégyenteljes, arculköpése minden önkormányzati szabadságnak, puszta tapintatból nem teszem közzé. Igen ám, de a Magyar Nemzetet (és sok minden más médiafelületet) birtokló Simicska Lajos, mint tudni, háborúban áll Lázárral, ergo – szerintem – nemhogy pironkodva, hanem kifejezett kéjjel tetette be a lapjába a miniszter orcátlan kijelentését. Hadd tudják az emberek – végtére is a Magyar Nemzetet nemcsak „jobbosok” olvassák, mások is, például én –, hogyan zsarol Lázár. Őt, mármint Simicskát, ha minden igaz, a miniszterelnökség felől zsarolják, ő tehát „visszazsarol”. Teheti. Még akkor is, ha tudja, nem feltétlenül Lázárnak, hanem a Fidesznek árt. Gondolom, ha békén hagyják, lapjai, rádiói, tévéi ilyen csúnyaságokat nem fognak közölni.


De Sopronnak már így is „annyi”. Az ott élők, ha komolyan veszik a mindenható Lázár fenyegetését, jó helyre fogják behúzni az X-et. Végtére is: ki akar rosszul járni, közreműködni önmaga elnyomorításában?