Kormányzati provokáció
- Részletek
- Napi apró
- 2014. szeptember 27. szombat, 07:19
- Huszár Ágnes
Orbán Viktor így reagált arra a tényre, hogy Lázár János Zoltai Gusztávot nevezte ki tanácsadójának a zsidó szervezetekkel folytatott tárgyalások ügyében: „az csak provokáció, és annak megfelelően kell kezelni”. A különös csak az, hogy ezt a provokációt nem a „bukott baloldal” valamelyik „züllött” képviselője követte el, hanem Orbán jobbkeze, a Miniszterelnökség vezetője személyesen.
Lázár János, amikor döntése okáról érdeklődtek, így válaszolt: „mindenki olyan tanácsadókat alkalmaz, akiket akar”. Ebből világos, hogy Lázár, aki a kormányfőhöz és Kövér Lászlóhoz hasonlóan szintén gyakran utal református hitére, és mutatkozik előszeretettel a protestáns Johannita Lovagrend összejövetelein, erkölcsileg megengedhető politikai eszköznek tartja a provokációt. Amelynek megítélésében ritka egység mutatkozik a kormányfő, a demokratikus ellenzék és az érintett szervezetek tagjai körében. A felháborodás a cinikus provokáció miatt akkor érte el a csúcspontját, amikor kiderült – éppen Lázár János révén –, hogy Zoltai szakértelmét igencsak busásan fizeti meg a Miniszterelnökség.
Voltak olyanok is, nem is kevesen, akik a kormányfőnek a zsidó újév, Rós Hásáná alkalmából a Mazsihisznek küldött köszöntéséből is disszonáns hangokat véltek kihallani. Orbán ezt írta: „Kérem a Teremtőt, hogy az az érték, amelyet Önök és elődeik évszázadok óta őriznek és ápolnak, továbbra is színesítse nemzetünket.”
A magyarság és a zsidóság kapcsolata, mint a történettudomány kimutatta,* régebbi a magyar államiságnál. Több mint ezer éve képezik a nemzet integráns részét, és nemcsak „színesítik”, mint sáfrány a húslevest. Hetven éve ennek a közösségnek a túlnyomó részét brutálisan kiirtották a magyarság túlnyomó részének közömbös asszisztálásával. S azt kell mondanunk, hogy a többségi nemzet mindmáig nem nézett őszintén szembe a múlt bűneivel, a gyászmunka meg sem indult. Ezt nem helyettesítik sem álszent frázisok, sem a tetteseknek és az áldozatoknak közösen állított hazug emlékművek. Orbán a holokauszt hetvenedik évfordulóján, a magyar zsidóság gyászünnepén a Teremtőhöz fohászkodik, a döntések jogát azonban Lázárnak engedi át. Ő pedig, mint mondta is, azt tesz, amit akar.
* Püspöki Nagy Péter (szerk.) 1100 éves együttélés. A magyar és magyarországi zsidóság a haza és a fejlődés szolgálatában. Budapest: Magyarországi Holocaust Emlékalapítvány, 2001.
