Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. november 30.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. december 02. csütörtök, 04:26
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Megkezdődött a vörösiszap-ömlést követő első kártérítési per a Fővárosi Bíróságon. Egy devecseri lakos mintegy húszmillió forintos vagyoni és nem vagyoni kártérítésre nyújtott be keresetet a MAL Zrt. ellen. Ugyanez az ember néhány héttel ezelőtt tízmillió forintos kártérítést kapott, ugyancsak a Fővárosi Bíróságtól, úgynevezett ideiglenes intézkedéssel. A két ügynek pontosan mi a jogi kapcsolata?
Ruttner György: - Az összefüggés annyi, hogy ez a devecseri lakos, Konkoly József úr valóban beperelte a MAL Zrt-t erre a 19 millió forintos összegre, és ennek keretében előterjesztett egy olyan kérelmet, hogy a bíróság az ügy érdemi vizsgálata nélkül ítélje meg neki ideiglenes intézkedéssel a kereseti követelésének több mint ötven százalékát, vagyis tízmillió forintot. Sokak nagy meglepetésére a bíróság akkor eleget is tett ennek a kérésnek, és arra kötelezte az alperes MAL Zrt-t, hogy fizessen tízmillió forintot, ami érdemben is és technikailag is problémásnak tűnt. Érdemben azért, mert a kereseti követelés több mint a felét minden érdemi vizsgálat nélkül megítélni meglehetősen aggályos. Technikailag meg azért, mert nem adott lehetőséget arra a bíróság a MAL Zrt-nek, hogy erre valamilyen módon reagáljon. Márpedig egy civilizált polgári per a felek vitájára épül, amit úgy hívnak a jogászok, hogy kontradiktórius alapelv, aminek az a lényege, hogy mind a két fél elmondhatja a véleményét. Ebben az ügyben úgy kötelezték erre a tízmillió forint megfizetésére a MAL Zrt-t, hogy még csak nem is tudott magáról az ügyről.
- De ez a mostani kártérítési per nem azért kezdődött, mert a MAL Zrt. ebben az ideiglenes intézkedésben hibát találva fellebbezett ellene, hanem ez így is, úgy is megindult volna.
- Igen, és az illető ebben a megindított ügyben terjesztett elő ilyen követelést. Szerintem számára is váratlan módon a bíróság úgy gondolta, hogy megítéli mindenféle érdemi vizsgálat nélkül.
- Márpedig itt azt kell megtalálni, hogy ki a felelős vagy a bűnös a katasztrófáért, ezt még nem tudja az állam sem, a bíróság sem. Gondolom a MAL Zrt. azt szeretné bizonyítani ebben a perben, hogy nem ő a felelős. A bíróságnak meglesz az eszköze arra, hogy erre megtalálja a választ, ha az állam mindeddig nem tudta?
- Igen, ez a célja ennek az eljárásnak. A mai eljárás tapasztalata az, hogy a Fővárosi Bíróság, konkrétan az a bíró, aki ezt az ügyet most vizsgálja és tárgyalja – Salamonné Pécsi Judit –, úgy döntött, hogy helyt ad a MAL Zrt. bizonyítási indítványainak. Vizsgálja azt, hogy milyen okok vezethettek a katasztrófához, a bizonyítási indítványok keretében elrendelte a csapadékra vonatkozó adatok és a földmozgásokra vonatkozó adatok a beszerzését. Ezt részben az Országos Meteorológiai Intézet, részben pedig a Magyar Tudományos Akadémia Geofizikai Kutatóintézete útján. Egyéb bizonyítási indítványoknak is helyt ad, vagyis úgy tűnik ezekből a döntésekből, hogy a bíróság alaposan utána akar járni, mi okozhatta ezt a katasztrófát.
- A MAL Zrt. most állami irányítás alá van vonva, a katasztrófavédelmi biztos irányítása alatt van. Ha kifizette ezt a tízmillió forintot, ezt az ideiglenes intézkedésként kért összeget, akkor ezt tulajdonképpen az állam fizette ki? Kifizette egyáltalán?
- Nem, erre nem került még sor. Ez a döntés ugyan előzetesen végrehajtható, azonban nincs arra konkrét információnk, hogy ez a végrehajtás megtörtént volna. A MAL Zrt-nek az az álláspontja, hogy önként azért nem fizet, mert ezt a döntést, ezt a végzést megfellebbezte, és erre a fellebbezésre a mai napig nem kapott érdemi választ. Holott nyolc napon belül ezt el kellett volna bírálni, és most már több mint egy hónapja nem nyert elbírálást. Sőt, ahogy kiderült, még csak nem is terjesztette fel a Fővárosi Bíróság az elbírálásra illetékes Fővárosi Ítélőtáblának. Márpedig amíg ebben nincs megnyugtató, végleges jogerős döntés, addig a MAL Zrt. nem fizet magától.
- Egyáltalán ki volna az illetékes annak eldöntésére, hogy fizet-e vagy sem? A MAL Zrt. menedzsmentje vagy az állam által kirendelt vezetők?
- A MAL Zrt-nek a menedzsmentje, az állam által kirendelt kormánybiztos jóváhagyásával. Ilyen jellegű döntést a kormánybiztos hozzájárulásával lehetne meghozni, de magát a döntést azt a menedzsment, a vezérigazgató hozná meg ilyen értékhatáron belül.
- Arról nincsenek információi, hogy esetleg az első sikeresnek látszó – de ezek szerint ténylegesen mégsem létrejött – tízmilliós részbeni kártérítési nyomán más devecseri vagy kolontári lakosok nem fordultak-e bírósághoz hasonló intézkedést kérve?
- De igen, sokan fordultak a bírósághoz, és majdnem minden előterjesztett keresetben ennek mintájára ideiglenes intézkedéseket kérnek. Ennek az első ügynek a tapasztalata alapján azt kell mondjam, hogy a bíróság is okult belőle, hogy az nem egy folytatható gyakorlat, hogy az alperes véleménye nélkül kiadja ezeket az ideiglenes intézkedéseket, hiszen már az összes többi ügyben kiadta ezeket észrevételt tenni az alperesnek. Éppen ezért, mivel kiadta, ezekben az ügyekben nincs is még ideiglenes intézkedés. Az összes többi esetben már megküldte az alperesnek magát a kérelmet, hogy tegyen rá észrevételt. Ez így is van rendjén, az ilyen polgári perekben így kell tenni, hogy meg kell küldenie a másik félnek is, mert nincs olyan jellegű sürgős szükség, ami azt indokolná, hogy még csak véleményt se mondhasson róla a másik fél.
- Ezek szerint ott tartunk, hogy lehetséges, hogy ebben az első, most megindult kártérítési perben a bíróság által kirendelt szakértők valamiféle elfogadható vagy a bíróság számára elfogadható szakértői véleményt, álláspontot fognak arról mondani, hogy mi okozhatta ezt a tragédiát?
- Erre törekszik a bíróság. Megnyugtató, hogy valóban fel akarja tárni ennek a katasztrófának az okait, nem felületesen kezelve, hanem ténylegesen a végére akar járni. Úgy is, hogy helyt adott a bizonyítási indítványoknak, amiket a tárgyalás során tettünk, és úgy is, hogy beszerzi azokat a szakértői véleményeket, amelyek részben a büntetőügyben már folyamatban vannak, részben pedig amiket magánszakértői eljárás keretében a MAL Zrt. már megindított, hiszen adott megbízást szakértőknek. Ezek a szakértői vélemények is meg fognak születni, és amennyiben véglegesek lesznek és leírják őket a szakértők, akkor természetesen ezeket is be fogja kérni a bíróság, és az összevetésükből fog véleményt kialakítani arról, mi okozta ezt a katasztrófát. Természetesen abban is állást foglalt most a bíróság – úgy gondolom, megnyugtató módon –, hogy kit terhel a bizonyítási kötelezettség, kin van a bizonyítási teher. A felperesnek kell bizonyítania az összes bekövetkezett kárát, hogy a MAL Zrt. a vörösiszap-tárolás kapcsán veszélyes üzemi tevékenységet folytatott, és azt is, hogy a kárai ennek következtében, ennek kapcsán keletkeztek. Amennyiben ez a bizonyítása sikeres lesz a felperesnek, akkor onnantól kezdve logikusan a MAL Zrt-t terheli annak a bizonyítása, hogy a katasztrófát olyan elháríthatatlan külső erő okozta, amiért ő nem felelős, amit ő nem tudott volna elhárítani, és azt is, hogy egyébként úgy járt el a cég, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha ezt tudja bizonyítani a MAL Zrt., akkor mentesülhet a felelősség alól, ha pedig nem, akkor azt a kárt a bíróság nem fogja megítélni. Az is felmerült most a tárgyalás során, hogy a biztosítókat is be kell vonni, hiszen nagyon sokan az ottani lakosok közül érvényes biztosítással rendelkeztek, és egyenlőre a biztosítók nem fizettek. Mindenhol kimentették magukat, hogy ez egy olyan ok, ami miatt nem terheli őket felelősség, ezekben a perekben viszont ezt a felelősséget nem lehet elkerülni. Azért, hogy megalapozottan lehessen ebben a kérdésben dönteni, a biztosítókat is be fogjuk vonni, hogy valóban a biztosítási szerződések alapján terheli őket kötelezettség. Hiszen a díjakat kasszírozták évtizedeken keresztül, és ha bekövetkezett a káresemény, akkor valóban fizessenek is.
