Balog lelkész kanonizál
- Részletek
- Napi apró
- 2014. szeptember 23. kedd, 05:50
- Huszár Ágnes
Balog Zoltán EMMI-miniszter nemzetközi fellépéseinek legfőbb erénye kitűnő némettudása, amelynek az alapjait még az NDK-ban dolgozva szerezte meg.
A német egység tiszteletére rendezett követségi ünnepségen elmondott lendületes beszédében Balog jó német nyelvtudását homiletikai gyakorlottsággal ötvözve írta bele magát a közelmúlt történetébe, a csillebérci táborban az NDK-s protestánsoknak lelki vigaszt nyújtó lelkipásztorként. De EMMI-miniszterként nem pusztán mellékszerepet osztott magára, hanem egyenesen az 1989-es döntéshozók egyikéét: „Soha nem nyitottuk volna meg az osztrák határt, ha elhittük volna mindazt, amit a kommunista újságok írtak annak ilyen idején Nyugat-Németországról.”
Gyakorló lelkipásztorként jól tudja, hogy a mindenkori (egyházi) hatalom dönti el, mely szövegek számítanak isteni kinyilatkoztatásnak, melyek kerülnek be a vallási kánonba, az úgynevezett szent könyvekbe, s melyek maradnak fenn, ha egyáltalán fennmaradnak, megbízhatatlan, apokrif evangéliumként. Balog most politikai hatalma birtokában éppen a közelmúlt történetének leírását alakítja (át). Lelki szemeinkkel már látjuk az egyik kezével áldást osztó, másikkal a szögesdrótot átvágó hős lelkipásztor képét egy nemzeti érzelmű festő ihletett ábrázolásában.
Németh Miklós és Horn Gyula története és drótvágó ollója pedig legfeljebb egy apokrif könyvben marad az utókorra.
