Közép-Európa 1989 - Német kancelláriaminiszter: Németország soha nem felejti el a határnyitást Magyarországnak
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2014
- 2014. szeptember 20. szombat, 20:13
MTI 2014. szeptember 20., szombat 18:13
Németország soha nem felejti el Magyarországnak, hogy 1989-ben megnyitotta nyugati határát a német menekültek előtt, és ezzel döntő lendületet adott a német egység helyreállításához - mondta Peter Altmaier német kancelláriaminiszter szombaton Potsdamban a határnyitás a határnyitás 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen.
A miniszter ünnepi beszédében kiemelte, hogy a határnyitásnak rendkívüli pszichológiai jelentősége volt, „gátszakadást” okozott, és utána már feltartóztathatatlanul haladt előre a rendszerváltás folyamata.
Ugyanakkor a határnyitás nem csak a németek és a magyarok számára fontos, hiszen fordulópont volt az 1989-es „békés európai forradalmak” történetében is - mondta a konzervatív CDU politikusa. Azokban a sorsfordító időkben „világossá vált, hogy az 1789-es nagy francia forradalom óta valamennyi európai népben mélyen gyökerezik a szabadság és az önrendelkezés eszméje", és közös bennük a demokrácia, a béke, az igazságosság és a jólét iránti vágy - tette hozzá.
Felidézte, hogy Angela Merkel kancellár külön videóüzenetet küldött a páneurópai piknik 25. évfordulójára, és hangsúlyozta, hogy a német kormányfő legközelebbi magyarországi látogatásán személyesen is kifejezi majd köszönetét és elismerését.
A rendezvényen ünnepi beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a magyaroknak szükségük van a németekre.
Magyarország „nem pénzt kér Németországtól, mint ahogy talán más országok teszik", hanem a német és a magyar félnek egyaránt hasznos befektetéseket - tette hozzá.
Kiemelte: Magyarország „a társadalmi igazságosságért folytatott minden küzdelemben, és a terhek igazságos megosztásáért vívott minden szabadságharcban szövetségeseként tekint nemcsak az Európai Unióra, hanem mindenekelőtt Németországra”.
Az ünnepi beszédek után pódiumbeszélgetést tartottak Georg Paul Hefty, a német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung című újság magyar származású egykori rovatvezetője és Andreas Oplatka, a svájci konzervatív Neue Zürcher Zeitung című lap magyar származású korábbi tudósítója vezetésével.
Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter a beszélgetésen kiemelte, hogy a kelet-közép-európai régió „véres” történelme során számos szabadságharc bukott el, de 1989-ben végre sikerült mindaz, amiért korábban oly sokan az életüket adták, és a térség népeinek mozgalma révén Európa minden korábbinál közelebb került saját ideáljainak eléréséhez.
Pozsgay Imre volt államminiszter mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a régió nemzetei „nem a Szovjetunió kegyelméből szabadultak, hanem kivívták a szabadságukat”.
Horváth István volt bonni nagykövet egyebek mellett azt idézte fel, hogy a magyar diplomácia már a nyolcvanas évek elején közeledni kezdett a Nyugat felé, és az évtized közepére bizalmas kapcsolat és szoros együttműködés alakult ki a bonni vezetéssel.
Ezzel összefüggésben Theo Waigel volt német pénzügyminiszter azt mondta, hogy kezdetben nem tudta eldönteni, hogy vakmerő bátorságként vagy provokációként értékelje, hogy a magyar nagykövet a legnagyobb nyíltsággal közeledik a nyugatnémet vezetéshez, és a rendszer átalakítására vonatkozó nagyszabású terveket ismertet. Hozzátette, hogy a magyarok 1989-ben „hatalmas kockázatot vállaltak", de végül „az európai történelem győzteseiként” hajtották végre a fordulatot.
Nagy László, a páneurópai piknik egyik fő szervezője hangsúlyozta, soha nem gondolta volna, hogy az augusztusi sopronpusztai rendezvény után alig három hónap alatt végbemegy a rendszerváltás. Hosszabb, évekig, akár évtizedekig tartó folyamatra számított, a magyarországi határnyitás azonban „katalizátorként” hatott.
Ezt emelte ki Bella Árpád nyugalmazott határőr alezredes is - aki a piknik idején a helyi parancsnok volt -, megjegyezve, pszichiátriára küldte volna azt a munkatársát, aki a békedemonstráción azt mondja neki, hogy hamarosan bekövetkezik a rendszerváltás.
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, aki 1989-ben a zugligeti plébánián sok száz, Magyarországra érkezett, a Nyugatra továbbutazás lehetőségét váró keletnémet ellátásáról gondoskodott, a pódiumbeszélgetésen egyebek között kiemelte, hogy a magyarok, „még a politikusok is nagyon jól vizsgáztak” 1989-ben, mert át tudtak lépni áthatolhatatlannak tűnő határokat.
Horst Teltschik, Helmut Kohl volt német kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója a 25 évvel ezelőtti események mellett arról is beszélt, hogy az emlékezés nagyon fontos, különösen azért, mert a jelenlegi magyar kormány tevékenysége körüli viták elhalványíthatják a magyarok 1989-es érdemeit.
Balog Zoltán ezzel kapcsolatban úgy vélte, a jelenlegi viták legfőbb kiváltó oka sok „el nem végzett házi feladat", hiszen az 1989-es átalakulás utáni húsz évben elmaradt számos kérdés rendezése, például a szembenézés a nemzetiszocialista és a kommunista múlt örökségével.
A rendezvényt - amelyről számos német televízió és egyéb médium készített tudósítást - a világhírű egykori nyugat-berlini határátkelőnél, a Glienicke-hídnál álló Villa Schöningenben tartották meg több száz vendég - köztük politikusok, diplomaták, gazdasági vezetők - részvételével.
