FAZ: Orbán rendőrséget vet be civil szervezetek ellen

• Nyomtatás

Részletek

Szemle

2014. szeptember 12. péntek, 07:14

(hj)

A Frankfurter Allgemeine Zeitung „Orbán Viktor rendőrséget vet be a civil szervezetek ellen” címmel közölt Stephan Löwenstein cikkét.

A magyar kormány immár nemcsak retorikailag és igazgatási korlátozásokkal, hanem jogilag és rendőrségileg is fellép az ország civil szervezetei ellen. Hétfőn reggel a magyar nemzeti rendőrség különleges egysége nagy erőbedobással átkutatta az Ökotárs irodáit. Az Ökotárs az az alapítvány, amely az úgynevezett Norvég Alapból ad pénzeket – főleg – környezetvédő szervezeteknek. Az NNI, a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei dokumentumokat, adathordozókat és számítógépeket foglaltak le. Az állami MTI hírügynökség szerint a vád hűtlen kezelés és illegális pénzügyi tevékenység volt. Ezt követően egy további civil szervezet, a DemNet alapítvány irodáit kutatták át. Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója, akinek rendőri kísérettel kellett hazamennie, hogy átadja a nyomozóknak hordozható számítógépét, az MTI szerint „felháborítónak és teljességgel szükségtelennek” nevezte a razziát. Elmondta, hogy már korábban is átadta a kért dokumentumokat a rendőrségnek, és most minden további nélkül ugyanezt tették volna.

A vádakat most majd bíróság fogja vizsgálni – azért is, mert az Ökotárs és más szervezetek bejelentették, hogy az NNI nyomozó hatóság és a kormány ellen feljelentést tesznek hivatali hatalommal való visszaélés és a joggal való visszaélés miatt. Mindenesetre az, ami eddig ismertté vált, nem elégséges ahhoz, hogy magyarázatul szolgáljon az ilyen húsba vágó intézkedéshez.

A kifogásolt illegális pénzügyek állítólag abból álltak, hogy az Ökotárs a támogatott szervezetek közül néhánynak előleget adott a már odaítélt, de még ki nem fizetett pénzre. Magyar ellenzéki pártok ezért azzal vádolták a kormányt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök példájára végrehajtott megfélemlítő intézkedésekről van szó, amelyek célja a független civil társadalom elhallgattatása.

Már csak azért sem utasítható el teljesen a vád, hogy politikailag motivált akcióról van szó, mert az intézkedés illeszkedik a Norvég Alapról már régóta folyó politikai viszályba. Ez az alap norvégiai, kis részben izlandi és liechtensteini pénzből táplálkozik, és a szegényebb európai országok rendelkezésére áll a civil társadalom fejlesztésére. A három adományozó ország szerint ez az egyensúlyteremtést szolgálja, ugyanis az európai gazdasági térségben ők is profitálnak a bővítésből, de úgy, hogy nincs részük például a strukturális alapból történő kifizetésekben. Az alapból szociális, társadalmi és környezetvédelmi projekteket finanszíroznak.

Miután tavasszal megerősítették hivatalában Orbán Viktor miniszterelnök kormányát, a kormány igényt támasztott az alap Magyarországra jutó részének – az elmúlt öt évben 150 millió eurónak – a szétosztása feletti ellenőrzésre. Erre a célra külön hatóságot hoztak létre a miniszterelnöki hivatalban, amelyet Lázár János vezet. Norvégia tiltakozott az eljárás ellen, követelte a szerződésben rögzített ellenőrző testületek visszaállítását, és amikor a budapesti kormány nem engedett, befagyasztotta a kifizetéseket. Lázár azzal indokolta az eljárást, hogy fennáll a gyanú, hogy a pénzt olyan szervezeteknek juttatják, amelyek a (balközép) ellenzékkel vannak összefonódva. A kormány álláspontja szerint a Magyarországnak járó kifizetésekkel nem szabad a kormány elleni tüntetéseket finanszírozni.

A szerződések értelmében civil szervezetek képviselik az adományozó államokat, amikor a pénzeket odaítélik különféle projekteknek. Kézenfekvő, hogy például egy olyan szervezet, mint az Ökotárs, közel áll a zöld LMP párthoz; de akadnak a testületben olyan egyesületek is, amelyeket a kormányhoz közelállónak tekintenek. Célként például a fenntartható fejlődést, a környezetvédelmet vagy az „emberi erőforrások” fejlesztését jelölik meg; a specifikusabb célkitűzéseket, amelyekre hangsúlyt kell helyezni, az alapnak a kedvezményezett országokkal kötött szerződéseiben rögzítették. Az eddig támogatott projektek részletes leírása megtalálható az alap honlapján, de nem feltétlenül szerepelnek a szervezetek, még kevésbé ezek személyi összetétele. A magyar kormány viszont éppen ezt akarja megtudni a fent említett okból, és e célból már pert is indított a listák kiadásáért.

Hogy Orbán hogyan ítéli meg a civil szervezetek tevékenységét, arra fényt vet egy beszéd, amelyet a miniszterelnök a nyáron a romániai Baile Tusnadon (Tusnádfürdőn) tartott. A beszéd feltűnést keltett, mert ebben tette közzé szándékát, hogy Magyarországból „illiberális államot” csinál. A konkrét szövegből ugyan kiderül, hogy ez a fogalom a korlátlan gazdasági liberalizmusra vonatkozik*, ám Orbán liberális helyett nemzeti államról alkotott elképzelése szerint ennek az államnak a civil szervezeteket is ellenőriznie kell, azt, ahogyan ezeket a név szerint is megemlített Norvég Alap támogatja.

Az államot a választott vezetésnek kell irányítania – mondta Orbán a beszédében. Ám léteznek civil szervezetek is – tette hozzá. És itt Orbán különbséget tesz az olyan civilek között, amelyek a hivatásos politikusoktól eltérően alulról szerveződnek, saját pénzügyi lábakon állnak, és társadalmi munkában dolgoznak, és a nem kormányzati szervezetek között, amelyek Magyarországon rendszeresen fellépnek a nyilvánosság előtt, és amelyekről a Norvég Alap körül zajló viszályban is szó van. Ezek ugyanis külföldről fizetett politikai aktivisták – mondta. És fel kell tételezni, hogy ilyen módon „bizonyos külföldi érdekcsoportok” „adott időpontban és bizonyos kérdésekben befolyást akarnak gyakorolni a magyar állami életre”, más szóval „Magyarországon külföldi érdekeket akarnak érvényesíteni” – mondta. Mint kifejtette, ezért fontos és méltányos megfigyelni, dokumentálni és a nyilvánosság elé tárni ezt a külföldi befolyásgyakorlást, „hogy mi mindannyian, Önök is, pontosan tudhassuk, kik a valós szereplők a maszkok mögött”. A rendőrség hétfői akciója megmutatja, hogy Orbán a szavai nyomán cselekszik is.

* Lásd írásunkat: Megjegyzés, a nyugati kollégáknak címezve