Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. január 7.
- Részletek
- 2010. január 09. szombat, 05:22
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Interjú Herényi Károllyal, az MDF országgyűlési képviselőjével
Bolgár György: - Azonnali választ várnak a Fidesztől egy ma megjelent, meglehetősen meghökkentő hír kapcsán. Az egyik internetes hírportál azt jelentette, hogy Orbán Viktor néhány héttel ezelőtt komoly ajánlatot tett Pekingben a kínai kormánynak: állítólag eladná a Nemzetközi Valutaalaptól kapott 25 milliárd dolláros hitelt Kínának,vagyis törlesszék csak ők, ez eddig jó, cserében viszont Magyarország vállalná, hogy százezer kínai letelepedési engedélyt kap az országban. Önök pedig felszólítják a Fideszt arra, hogy tisztázza, igaz-e a hír vagy sem. Szijjártó Péter szóvivő azt mondta, hogy a hír bődületes marhaság. De őszintén szólva nekem is annak tűnt. Miért ugrottak rá ilyen gyorsan?
Herényi Károly: - Hát ha egy ilyen hír megjelenik egy hírportálon, akkor azért arra illik reagálni. Hiszen ha egy ilyen hír válasz nélkül marad, akkor akár igaznak is felfogható. Tehát vagy tagadjuk, és azt mondjuk, hogy ebből egy szó sem igaz, elmondjuk, mi volt a látogatás valódi tárgya, miről folytak megbeszélések és tárgyalások, és akkor tisztáztuk a dolgot. Nyilván, ha valaki nem mondja el, miről tárgyalt és mi volt a célja, akkor ilyen kósza hírek is lábra kaphatnak, mint ahogy a Fidesz szóvivőjének állítása szerint ez is az. Ilyen esetben az a tisztességes magatartás, ha azonnal cáfolják a hírt, elmondják, hogy ennek bizony semmilyen valóságalapja nincs.
- De sokszor rosszabb az azonnali cáfolat, mint szó nélkül hagyni az egészet. Ha megjelenik valahol egy marhaság, talán jobb is nem beszélni róla. Mert ha elkezdik cáfolni, sokan felkapják a fejüket: micsoda? Hogy Orbán Viktor beleegyezett volna abba, hogy százezer kínai jöjjön Magyarországra? Sok alaptalan híresztelést esetleg el lehet kerülni, ha meg se szólalnak. Nem?
- Ha jól emlékszem, akkor a kínaiak betelepítése nem először került szóba. Sem a Fidesz esetében, sem az MSZP-vel kapcsolatban.
- De az MSZP-vel kapcsolatban is a Fidesz és a KDNP hozta szóba! Ők állították, hogy a kormány tömegesen akar betelepíteni kínaiakat. Amire az ég világon semmiféle bizonyíték nem volt. Ráadásul ők ezt a parlamentben vezették elő!
- Igen, tudom, de a dolognak volt egy előtörténete is, amikor a kritikusok álltak elő ugyanilyen ötlettel a saját házuk táján. Csak aztán ez nem kapott olyan nagy nyilvánosságot. De az elgondolás mind a két nagy párt fejében megfordult. Úgyhogy ezért is gondoltam azt, hogy ha ez a hír valótlan vagy nem megalapozott, illő cáfolni, hiszen a dolognak van előtörténete.
- De arra miért nem gondolt, Herényi úr, hogy felhívja az egyik fideszes képviselőtársát, mondjuk éppen Szijjártó Pétert – azért gondolom, legalább telefon kapcsolatban mégiscsak vannak –, és megkérdezi tőle, hogy te Péter, igaz ez a dolog? Vagy: nem akartok valamit mondani rá?
- Úgy gondolom, a közvéleményt is nyugtalanítja egy ilyen hír. Legalábbis azt, aki odafigyel a hírekre. Nem engem kell megnyugtatni, hanem azokat az olvasókat, akik ezt a hírportált vagy az esetleg átvett hírt más hírportálon olvassák. Tehát ahogy a hír a közvéleményre tartozik, ugyanúgy nyilván a cáfolat is.
- Értem én, elvileg, de gyakorlatilag mégiscsak az a problémám, hogy ezen az alapon bárhol – és látjuk ebben a mai internetes világban, sőt a nyomtatott sajtóban is – bődületes marhaságokat lehet leírni, mindenféle pirulás nélkül, és az kerül bajba, akiről a bődületes marhaság szól. Hogy most mit csináljon vele, cáfolja-e, mondja-e azt, hogy ezt azért nem gondolhatjátok komolyan! Ugyanis ha elkezdődik egy ilyen igen-nem vita, végül akár az is megmaradhat az emberek fejében, hogy jönnek a kínaiak.
- Na de a cáfolat megjelent, és szerintem úgy jelent meg, ahogyan kell. A dolog helyre van téve. Tehát el van varrva a szál.
- Tehát azt mondja, hogy Ön elérte a célját: felszólította a Fideszt, hogy tisztázza, igaz-e ez a hír. Szijjártó Péter kiadott egy rövid közleményt, hogy ez bődületes marhaság. Innentől kezdve a dolog el van intézve.
- Ettől kezdve, ha bármi történik, mindig vissza lehet hivatkozni arra, hogy a Fidesz már egyszer megmondta, ez egy bődületes marhaság.
- Egyébként el tudna képzelni bármiféle ilyen tárgyalást? Megállapodásról már nem is beszélek. Hogy kérem szépen, ti nagy ország vagytok, rengeteg többletetek van, 25 milliárd dollár nektek meg sem kottyan, viszont sokan vagytok, szeretnétek hogy a kínaiak megvessék a lábukat Közép-Európában, hát itt vagyunk mi, ha valamilyen módon tudjuk ösztönözni a ti polgáraitok gazdasági szerepvállalását, miért ne. Volna értelme ilyennel előállni egy nemzetközi tárgyaláson?
- Hát azt én nem tudom, hogy volna-e. Én egyet tudok, hogy én biztosan nem tennék ilyet. De azért ha a dolgok mélyére nézünk, a Fidesz azért tett néhány olyan ígéretet most a választások előtt, amit nyilvánvalóan nem fog tudni betartani, és nyilvánvalóan olyan megoldásokat kell majd keresnie, amelyek eltérnek a szokványostól. Ha ő az IMF hitelt ki akarja váltani, és esetleg kedvezőbb feltételekkel akar például a tőkében rendkívül gazdag Kínától hitelt felvenni, hogy az IMF hitelt kiváltsa, ennek lehet reális alapja. Mert ha ezt kedvezőbb feltételekkel teszi meg, akkor lehet, hogy javít a mai helyzeten, és az ígéreteinek egy részét be tudja váltani. A kérdés csak az, hogy az olcsóbb hitelnek mi az ára. Tehát a hitelkiváltás elvi lehetősége fennáll, mert az IMF hitel rendkívül nagy teher, és nagyon behatárolja a következő kormány mozgásterét. A lehetőség nyilván megfordul a fejükben, hogyan lehet ezektől a kötöttségektől szabadulni. Egy ilyen megoldás lehet hogy kivitelezhető, lehet hogy van reális alapja.
- Egyébként régi tapasztalt politikusként ahhoz mit szól, hogy – független attól, hogy miről is tárgyalt konkrétan Orbán Viktor Pekingben – a Fidesz látványos fordulatot tett a kínai és az orosz viszonyban. Hiszen az elmúlt években, sőt évtizedekben is ütötték vágták az oroszokat is, a kínaiakat is. Most meg mintha régi barátok volnának, úgy megy Orbán Viktor Szentpétervárra és Pekingbe.
- Én azt hiszem, hogy ez szükségszerű. A Fidesz kormányra kerülésének rendkívül nagy az esélye, tehát ez valószínűleg be fog következni, és akkor a külpolitikai irányvonalukon erőteljesen változtatni kell. Mert az kormányon nem tartható, hogy kis ország vagyunk, de majd mindent egymagunk megoldunk, a nagyok meg csak nézik, hogy mi milyen ügyesek vagyunk. Ezt nyilván felismerte Orbán Viktor is, és változtatni akar. Nyilván azért ment el Szentpétervárra, és azért utazott el Kínába, hogy a Fidesz meglehetősen rossz kapcsolatait ezekkel az államokkal valahogy megpróbálja javítani. Mert ez kormányzati pozícióban rendkívül hátrányos lesz.
- Ha már elolvasta annak a bizonyos – most meg nem nevezendő – hírportálnak az értesülését erről az obskurus kínai ajánlatról, amelyet Szijjártó Péter aztán meg is cáfolt, vajon olvasta-e azt a komolyabban vehetőt, amelyet az Index közölt úgy két órával ezelőtt. Hogy a Fidesz, kormányra kerülve, megszüntetné a Magyar Távirati Irodát, és összevonná a Magyar Televíziót, a Duna Televíziót és a Magyar Rádiót. A nemzeti hírügynökségből maradna összesen tíz-tizenöt ember, de ők is csak azért, hogy a kormányzati híreket valamilyen közlemény formájában továbbítsák a sajtónak. Egy ilyen húzás alapjaiban forgatná fel a magyar médiát, és akár komolyan is lehetne venni. Nem szólítja fel őket, hogy tisztázzák magukat?
- Természetesen olvastam a hírt. Itt nem kell tisztázni semmit. Ha valóban ez az elképzelésük, akkor ezt nyilván ki fogják majd fejteni, és a választási kampány idején pontosan el fogják mondani, mi az elképzelésük az MTI-vel a Magyar Rádióval, a Magyar Televízióval kapcsolatban. Egy párt programjában ilyen elgondolások szerepelhetnek. De hát ezt majd akkor érdemes kritizálni, ha leírva pontosan látjuk, miről van szó, és mit akarnak. Most, ugye, vizsgálatot kezdeményezett a Fidesz az MTV-székház ügyében. Csak hát azt is tudjuk, hogy az MTV Szabadság téri székházát ők adták el annak idején elég sok pénzért…
- És attól kezdve kellett visszabérelni…
- Így van. Tehát ez, ami most megjelent, meglehetősen furcsa lenne. Különösen annak a pártnak a programjában, amely annak idején egészen másképp cselekedett.
- << Előző
- Következő