Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. január 7.
- Részletek
- 2010. január 09. szombat, 05:22
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Interjú Nemes Gáborral, a BKV sztrájkbizottságának szóvivőjével
Bolgár György: - Hogy állnak a sztrájk előkészületeivel? Lesz sztrájk?
Nemes Gábor: - Egyelőre úgy tűnik, hogy lesz, bár természetesen a holnapi tárgyalásokon történhet előrelépés, ami akár azt is jelentheti, hogy pozitív irányba haladnak a dolgok, és nem kell a sztrájk szervezésével foglalkoznunk.
- Mennyire bíztató ebből a szempontból a hangulat? Egyáltalán: milyen híreket kapnak Önök, akár közvetlenül a tárgyalásokban résztvevőktől, akár a menedzsmenttől vagy másoktól? Nem beszélve arról, hogy ilyenkor pletykák is keringenek. Szóval vannak biztató háttérinformációi?
- Hát sajnos nincsenek, mert a menedzsment álláspontja egyelőre nagyon merevnek látszik. A szakszervezetek az utóbbi megbeszéléseken több ízben is tettek kompromisszumos javaslatokat, de a munkáltató eddig nem válaszolt érdemben rájuk, ragaszkodik a saját álláspontjához, úgyhogy elmozdulást nem látok.
- Ezek a legutóbbi munkalassítási vagy szabálybetartási akciók változatlanul folytatódnak? Tehát úgy gondolják, hogy ez jó nyomásgyakorlási módszer a vezetésre?
- Úgy gondolom, nagyon sikeres volt az elmúlt három nap ebből a szempontból is. Bár azt mindjárt hozzáteszem, nagyon sajnálom, hogy ilyen káoszt kell csinálnunk azért, hogy alkatrészeket kapjanak a különböző telephelyek. Ráadásul az elmúlt napokban többletlétszámot rendeltek be a műszakos dolgozóknál, illetve túlórát is elrendeltek annak érdekében, hogy ezeket az alkatrészeket beépítsék. Ennek volt az a következménye, hogy a mai napon már jóval kevesebb busz maradt bent. Mindez azt igazolja, hogy valóban nagyon rosszak ezek az állapotok, és úgy gondolom, nem a járművezetőknek vagy a karbantartóknak kell vállalniuk a felelősséget azért, hogy hosszú ideje ilyen rossz állapotú autóbuszokkal közlekednek a városban.
- De azt leszögezhetjük, hogy egyfelől tényszerűen bizonyítható, hogy rossz állapotban vannak az autóbuszok, másfelől azonban az is tény, hogy Önök meg elkezdték szigorúbban betartani szabályokat, és amit korábban elfogadtak – tehát kimentek a rossz állapotú buszokkal a forgalomba –, azt most nem hajlandók megtenni? Hogy azt mondják, ha nincs kollektív szerződés, akkor ám legyen, történjen minden a szabályok szerint? Tehát itt egy tudatos akcióról volt szó?
- Hogy a közvélemény is értse a helyzetet: korábban ez úgy zajlott, hogy a járművezetők nem pontosan a kezdési időpontjukra érkeztek meg a telephelyekre, hanem húsz-negyven perccel korábban, tehát a saját szabadidejük terhére vették át a járműveket, hogy ha hibát találnak, akkor azt forgalomba állás előtt megjavíttassák. Ha nem sikerült, megpróbáltak kocsit cserélni. Most ez változott meg. Az utóbbi napokban a járművezetők pontosan időre érkeztek be, és vették fel a munkát. Magyarán az a húsz perc, ami most kollektív szerződés hiányában nincsen, nem elegendő, hiszen most is ugyanúgy eltarthat negyven-ötven percig egy kocsiátvétel, részben azért, mert olyan hibákat találnak, amelyek kijavítását a BKV a mai napig nem tudta megoldani. Most ott tartunk – és ezért is megy ki több kocsi –, hogy munkáltatói utasításra olyan hibákkal is forgalomba állnak a buszok, amelyekkel elvileg, ha a járművezető betartja a szabályokat, nem lehetne kimenni.
- Mit tud az azonnali elbocsátásokról, felmondásokról, amelyekről tegnap érkeztek hírek? Ezek valóban megtörténtek, és ha igen, akkor mit tettek az ilyen esetek ellen?
- Két rendkívüli felmondásról tudunk. Az egyiknél pontosan az imént vázolt helyzet volt az ok, hogy a járművezető állítólag túl sokáig vette át az autót, és későn jelentette a hibát, ezért jártak el vele szemben. Mi ezzel együtt is elítéljük az ilyen munkáltatói intézkedéseket, már csak azért is, mert úgy érezzük, hogy csak a munkavállalók megfélemlítése a célja. Úgy gondolom, a céget minősíti, hogy egy európai jogállamban egy állami vagy önkormányzati vállalat ilyen mélyre süllyed. Mi annyit tudunk tenni, hogy kiállunk a munkavállaló mellett, minden anyagi, erkölcsi és jogi segítséget megadunk neki, hiszen nyilván bírósághoz fog fordulni a kolléga. Nekünk vannak jogi képviselőink is, és egy munkanélküli kollégának természetesen megadjuk az anyagi támogatást. Úgy látjuk egyébként, a cég nem gondolta át, hogy az ilyen a lépéseivel akár családokat is tönkretehet. Mélyen elítélendő ez a cselekedet.
- Arról mit tud, amiről a nap folyamán változó hírek érkeztek? Először arról kaptunk hírt, hogy az egyik garázsból előállítottak egy szerelőt, aki állítólag több buszban átvágta az ablakmosó folyadék vezetékeit, majd mostanra kiderült, hogy az előállítás nem történt meg, de vizsgálatot folytatnak. Ön tud-e esetleg valami közelebbit?
- Igen, tudom, hogy ez a vizsgálat valóban folyik, ennek kell majd kiderítenie, mi is történt valójában. Mert egy ablakmosófolyadék-vezeték több okból is tönkremehet, akár egy jégdugó okozta probléma is előidézhet szakadást. Egyelőre nem tudjuk, de nem is ez a jellemző. Valós hibák tömkelegéről van inkább szó, és ez egyre gyakoribb ebben az ágazatban.
- De nem lehet, hogy az emberekben esetleg felhalmozódnak indulatok, és egyesek úgy gondolják, hogy na majd mi bebizonyítjuk – vagy még inkább bizonyítékokat akarunk szolgáltatni rá –, hogy lám, ezek a buszok mennyire használhatatlanok? A szakszervezetek meg nem hűtik le az embereket, mondván, hogy nem kell semmi törvénytelenséget csinálni, elég a szabályokat pontosan betartani? Szóval nem észlel valami olyasmit, hogy egyesek elszabadulnak? Nincs ilyen veszély?
- A szakszervezetek folyamatosan jelen vannak, még a hajnali órákban is, amikor a tömeges járművezetői bejelentkezések vannak. És igenis pontosan azt tesszük, amit mond, igenis megnyugtatjuk őket, igenis csak a szabályok betartására hívjuk fel a figyelmüket. Hogy semmi olyasmit ne kövessenek el, ami miatt felelősségre vonhatók. Tehát nem az a célunk, hogy szítsuk az indulatokat. De az való igaz, hogy nem tudunk jó ideje megállapodni, és a munkáltatói intézkedések, például az úgynevezett szuperkontroll-csoport, igenis inkább megerősíti a munkavállalók szándékát, hogy a kollektív szerződés és az eddigi juttatásaik megvédése érdekében akár a sztrájktól se álljanak el. Úgy gondoljuk, rossz útra lépett a BKV.
- Ez az egyértelmű követelésük, hogy a kollektív szerződésben az eddigi juttatások maradjanak meg? Akkor aláírnák a megállapodást?
- Igen, pontosan így van. Semmilyen többletigénnyel nem léptek fel a szakszervezetek. Csak azt szeretnénk, hogy az eddigi juttatásaink megmaradjanak. Hiszen a szociális juttatások sok esetben úgy születtek, hogy a bértárgyalásokon nem sikerült megállapodnunk az általunk elvárt százalékos emelés mértékében, ezért különböző szociális juttatások bevezetésével egészítettük ki a béreket, és így sikerült megállapodnunk. Tehát ezek a juttatások a bértárgyalások részét alkották, és úgy gondoljuk, utólag elvenni őket nem lehet.
- Erre az évre nincsenek is béremelési követeléseik?
– A bértárgyalások nem kezdődtek még el a BKV-nál.
- Ja hogy az még külön tétel lehet!
- Természetesen. Csak most közel egyidőben történik a két dolog: év végén járt le a kollektív szerződés, és a bértárgyalásokat általában januárban szoktuk elkezdeni.
- Annak ellenére lehetnek bérköveteléseik, hogy - ez még nyitott kérdés - az adóváltozások miatt akár tízezer forinttal nagyobb jövedelemhez is juthatnak az alkalmazottak?
- A bérkövetelést külön kell választani az adójogszabályok változásától, hiszen akkor sem illesztettük ezt a bérfejlesztésekhez, ha mondjuk a munkavállalókat vagy az állampolgárokat negatívan érintettek bizonyos adóváltozások. Akár az áfaemelésekről, akár az elmúlt időszakban a jövedéki adó miatt megemelt árucikkek vagy a benzin többletköltségeiről volt szó. Tehát végül is az egyik oldalon kivettek az állampolgárok zsebéből, a másik oldalon adott esetben valamit pótoltak. Ami ilyenformán nem biztos hogy többlet a polgároknak. Ezt éppen ezért mindenképpen külön kell választanunk a kollektív munkaügyi vitától.
- Ha már itt a bérekről szót ejtünk, az Index tegnap közölt egy értesülést. Egy dokumentumra hivatkozott, amelyben az áll, hogy a BKV-nál jelenleg tizenkét függetlenített szakszervezeti vezető dolgozik és kap bért, összesítve - szerintük - 141,5 millió forintot egy évben. Az havonta egy személyre lebontva körülbelül egymilliós fizetés. Ez igaz?
- Nem tudom, milyen tizenkettőre gondolt, mert nem tizenkettő van.
- Nem tizenketten vannak?
- Nem, sokkal többen vannak.
- Sokkal többen vannak?
- Nem tudom, kire gondolt. A szakszervezetekre, vagy esetleg azokra, akik aláírták azt a megállapodást, nem tudom.
- Tényleg akkor mennyien vannak függetlenített szakszervezeti vezetők?
- Hát huszonhat szakszervezet van a BKV-nál, de ezek nem függetlenített szakszervezeti vezetők, csak arról van szó, hogy a Munka Törvénykönyve szerint meghatározott taglétszám után munkaidő-kedvezményben részesülhetnek a szakszervezeti vezetők. Az együttműködési megállapodásban, amely a kollektív szerződéssel egyidőben szintén lejárt, volt rendezve, hogy például a munkaidőkedvezmény-megváltást milyen módon vonják le a törvényadta lehetőségből. Mert ezeket használják fel a szakszervezeti vezetők, illetve a szakszervezeti tisztségviselők.
- Akkor úgy kérdezem, hogy az Ön tudomása szerint van-e legalább tizenkét olyan BKV-s szakszervezeti vezető, akinek a havi jövedelme egymillió forint körül van? Lehet-e tizenkét ilyen vezető?
- Úgy gondolom, biztosan lehet, nem hiszem, hogy ezzel bármilyen titkot elárulna az ember. Itt nyilván egy együttműködési megállapodás volt, amelynek alapján az egyes szakszervezeti vezetők besorolása a munkaügyi kapcsolatok keretén belül van meghatározva, pontosan azért, hogy ne külön egyezség szerint, hanem rendezetten egy együttműködési megállapodás alapján legyen ez megoldott.
- Így azért egy kicsit nehezebb azt követelniük, mondjuk a menedzsmenttől, hogy ők is mondjanak le jövedelmük egy részéről – ha például a buszsofőröktől ezt kérik az új ksz alapján. Nem?
- Ezt miért lenne lehetetlen?
- Én azt nem mondom, hogy lehetetlen, azt mondom, hogy kicsit nehezebb.
- Nem, a szakszervezeti vezetők abszolút elkötelezettek a munkavállalók irányában, tehát semmi olyasmit nem tudunk tenni, és nem is teszünk, amiben, mondjuk ha arra gondol, a munkáltatónak akarnánk megfelelni. Ez abszolút távol áll tőlünk. Egyrészt azért, mert ha –főleg a sztrájkot hirdető – szakszervezetek tagsága bármi olyasmit észlelne, hogy mi mondjuk a munkáltató elvárásai szerint tevékenykednénk, akkor azt hiszem, már holnap nem lennénk szakszervezeti vezetők. Ez a konfliktus is azért alakult ki, mert egyrészt jogos elvárásokért harcolunk, másrészt jogos az a követelés is, hogy az eddigi eredményeket megőrizve a munkáltatóval szemben képviseljük az érdekeket. Az egyébként eléggé nonszensz, és valóban komoly probléma, hogy nincs egy szakszervezeti törvény Magyarországon, vagy nincs olyan szabályzás, amely rendezi például a szakszervezeten belül is… ha nem is a hierarchiát, de valahogy megoldja azt, hogyan legyenek a szakszervezeti vezetők besorolva.