Ki lesz a rektor?




2014 júliusában módosították a felsőoktatási törvényt. Az új rendelkezések szerint a Semmelweis Egyetem karából újra önállósodó Testnevelési Egyetemre nem lesznek érvényesek a minden más intézményre kötelező minőségbiztosítási előírások. Megváltoztak az egyetemi tanári kinevezés feltételei is. Míg korábban előírták a PhD vagy DSc tudományos fokozat meglétét és az egyetemi oktatásra való felkészültséget bizonyító habilitációt, a törvénymódosítással a testnevelési és művészeti felsőoktatási intézményekben csak szakirányú alapképzettséghez és – a sport területén – világversenyeken szerzett érmekhez, illetve – a művészeti felsőoktatásban – magas presztízsű díjakhoz kötötték az egyetemi tanári kinevezésre való felterjesztést.


A magyar felsőoktatás minőségbiztosításáért felelős testülete, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) a felsőoktatási törvény módosítására reagálva 2014. augusztus 1-jén közleményt adott ki. Azt írták: „A magas szintű felsőoktatás nemzeti kincs. Felsőoktatásunk átgondolatlan törvénymódosításokkal és PPP beruházásokkal, a demográfiai adatokat figyelembe nem vevő oktatáspolitika nyomán nehéz helyzetbe került.” Kitértek a testnevelési és művészeti egyetemek professzori kinevezésének új módjára is: „a legutóbbi módosítás olyan paragrafusokat emelt a törvénybe, amelyek az egyetemi tanárok presztízsét megkérdőjelezik”. Jelezték, hogy a MAB a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tud megfelelni az európai sztenderdeknek. Ez pedig – figyelmeztetnek – az ENQA-tagság elvesztésével fog járni, amely „hatalmas erkölcsi és anyagi károkat okoz a magyar felsőoktatásnak.”


Ez a módosítás egyébként összefügghet az önálló Testnevelési Egyetem létrehozásával, amelyre a kormány – az egész felsőoktatást keményen érintő forrásmegvonások ellenére – tizenhét milliárd forintot szánt. Úgy látszik, a kormányközeli körökben nincsen olyan jelölt a rektori posztra, aki a régi követelményeknek megfelelve megválasztható lenne, így a törvényt alakították a jelölteknek megfelelően. Sokáig Mocsai Lajost, a magyar férfi kézilabdaválogatott kapitányát vélték esélyesnek az új egyetem rektori posztjára. Be is adta a pályázatát, mert, mint mondta: „A vezetői kvalitásai valakinek nem a PhD-fokozattal dőlnek el.”


De még az is előfordulhat, hogy a „lex Mocsai” nem az érdemdús kézilabdaedzőnek kedvez. Kiderült ugyanis, hogy kormánykörökben régóta tervezik Schmitt Pál volt államelnök „rehabilitálását”, akitől – jól emlékszünk – bizonyított plágium alapján vonták meg az egyetemi doktori címét (nem a PhD fokozatát). A megvonásnak volt akkor egy rektoráldozata is, hiszen Tulassay Tivadar professzor éppen a Schmitt-ügy miatt mondott le a Semmelweis Egyetem rektorságáról. Lehetséges, hogy fordul a kocka, és őszre Schmitt lesz az új Testnevelési Egyetem rektora. Az, hogy már életkora miatt sem lenne megválasztható, nem játszik szerepet, hiszen – a törvénymódosítás értelmében – erre az intézményre nem vonatkoznak ezek a szabályok sem.


Nagy harc lesz tehát az új egyetem rektori pozíciójáért, de az, hogy ki lesz a győztes, bizonyosan nem a tudományos teljesítményék összemérésén fog eldőlni. Ilyesmivel ugyanis egyik (ön)jelölt sem rendelkezik.