Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 17.

• Nyomtatás

Részletek

2010. január 28. csütörtök, 07:44

Bolgár Gy. - Megbeszéljük

Bolgár György kérdései a 2010. március 17-ei műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy az eredetileg tervezettnél nagyobb helyszínre tették át Gyurcsány Ferenc pénteki évértékelő vagy több évet is értékelő beszédét. Kikhez fog szólni a volt miniszterelnök? A megingathatatlan hívekhez, vagy a csalódott, egykori szimpatizánsokhoz?

Másik témánk, hogy az utolsó szó jogán megszólaló Zuschlag János szerint ha nem ő volna a főszereplő és nem az MSZP volna érintett, akkor nem minősítették volna bűnszervezetben elkövetett bűncselekménynek ifjúsági szervezetek jogsértő anyagi támogatását. Van benne valami?

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy Deutsch Tamás személyeskedő támadásokkal akarta megakadályozni a szocialista Fazakas Szabolcs megválasztását az Európai Számvevőszék tagjává. Az illetékes bizottság azonban európai néppárti képviselők szavazataival is megválasztotta őt. Répássy Róbert, a Fidesz frakció igazgatója ma közölte, Európa egyik legkorruptabb pártjának képviselője nem vehet részt az európai ellenőrző szervezet munkájában. Továbbra is kiviszi Európába a magyar belpolitikai vitákat a Fidesz?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy március 15-én ki akarták tüntetni a rendszerváltás idején fontos diplomáciai szerepet játszó egykori bonni, jelenlegi bécsi nagykövetet Horváth Istvánt. A kormányfő javaslatát azonban valaki valahol lehúzta a listáról. Véletlen?

És ha már kitüntetés, mit gondolnak arról, hogy idén is volt egy ünnepi kitüntetett, aki nem fogott kezet, ezúttal Hiller István oktatási kulturális miniszterrel. Magyar hagyomány?

És végül beszéljük meg hogy a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra utasította a Honvédelmi Minisztériumot a tubesi radar ügyében.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Hack Péter: - Azt gondolom, hogy kellene. Nem feltétlenül a rendezvény alatt, de a rendezvény előtt vagy után mindenképp fel kellene lépni, és ha valaki figyelte a híreket az ünnep után, azt lehetett talán az ORFK közleményéből olvasni, hogy négy-öt helyen, vidéki városokban ezt a helyi rendőrség meg is tette. Nem biztos, hogy a hírből rögtön kiderült, hogy ez magyar gárdista elleni fellépés, de a hír szövege több helyen úgy szólt, hogy hat, nyolc, tíz, tizenöt fő ellen, feloszlatott társadalmi szervezet újraszervezése miatt indult szabálysértési eljárás vagy betiltott egyenruhában való megjelenés miatt. Nem emlékszem pontosan a városokra, ezért nem merek neveket mondani. Tehát vidéken a rendőrségek ezt megtették. Én azt gondolom, az, hogy egy parlamentben induló párt, a bíróság által jogerősen alkotmányellenesnek nyilvánított szervezettel vállal így közösséget, akár egy ügyészi fellépést is megérne. Megkérdőjelezhető, hogyan viszonyulnak az alkotmányos berendezkedéshez.

- Ügyészi fellépés a párt ellen?

- Igen.

- És mit vizsgálna ilyen esetben az ügyészség?

- Itt a kérdés az, hogy bűncselekmények elkövetésére való felbujtás esete nem áll-e fenn, hiszen jogerősen alkotmányosan betiltott szervezet újraszervezése, a hatályos Btk. szerint, bűncselekmény. Illetőleg meg kell vizsgálni, hogy milyen beszédek hangzanak el. Én nem hallgattam végig a Jobbiknak ezt a hétvégi rendezvényét, de ha olyan beszédek hangzanak el, amelyek a bírósági ítéletet kritizálják, akkor hatósági döntés elleni uszítás, vagy akár bírósági ítélettel szembeni uszítás is fennállhat. Ilyenkor biztos, hogy vizsgálni kell, hogy egy alkotmányellenesen működő szervezethez hogyan viszonyul egy alkotmányos párt.

- Külön feljelentésre, vagy az ügyészségnek ezt hivatalosan magától kell megtennie?

- Ezt hivatalból meg kellene tennie. Az kérdéses, hogy helyes-e, hogy a párttörvény az ügyészségnek monopolfellépési lehetőséget biztosít. Vagyis csak az ügyészség kezdeményezhet pártokkal kapcsolatban vizsgálatokat és eljárásokat, mármint annak vizsgálatát, hogy az alkotmányos működés feltételei fennállnak-e.

- Az nem kibúvó ilyenkor, hogy azt mondja a Jobbik vagy a gárda, hogy ez nem ugyanaz, ez az Új Magyar Gárda. És nézzék meg, itt ez a gallér vagy mandzsetta, vagy akármi, ez más, mint az eredeti egyenruhában.

- Kibúvót mindig lehet találni. A bíróság dolga eldönteni, hogy ez az egyenruha megfelel-e a betiltott egyenruha kritériumainak. Azt kell megállapítani, hogy itt megvalósul-e a betiltott társadalmi szervezet vagy egyesület újraszervezésének tényállása. A törvény egyértelműen tiltja, hogy a bírósági határozattal betiltott szervezeteket újraszervezzék, és ezen nem változtat az sem, hogy egy-két betűt a neve elé raknak.

- Értem. A mai Népszabadságban megjelent egy érdekes cikk arról, hogy a Fidesz különböző ígéreteket tett a Hit Gyülekezetének. Ez az egyház, amelyik a negyedik legnagyobb Magyarországon, a tavalyi európai parlamenti választásokon segítette az MDF-et, ez a segítség azonban most a választási kampányban mintha megszűnt volna. Vagyis közeledés a Fideszhez, távolodás az MDF-től, vagy egyenlő távolság minden párttól. Azért kérdezem Önt, mert Ön a Hit Gyülekezetének egyik legismertebb tagja. Igaz-e, amit a Népszabadság ír?

- Vannak igaz elemek. Alapvetően a cikkben szereplő tények megfelelnek a valóságnak, és azt gondolom, hogy korrekt újságírói munka volt: utánanézett és tájékozódott az újságíró, tehát nemcsak egy-egy bemondás alapján írt cikket. A szerző következtetései nyilván vitára adnak okot, és bizonyos idősíkok is összecsúsznak, de ez nem annyira a cikkből, mint inkább a címből, illetőleg a felvezetésből következik. Az, hogy a Hit Gyülekezete mint a negyedik legnagyobb magyarországi egyház az elmúlt években, körülbelül hat-nyolc évben, valamennyi magyar politikai parlamenti párttal, tehát a magyar demokratikus parlamenti pártokkal tárgyalásokat folytatott, ez a hír megfelel a valóságnak. Ilyen tárgyalások a Fidesszel is, az MSZP-vel is és a többi parlamenti párttal is szóba kerültek. Az a kérdés, amire a cikk irányul, hogy a Fidesz ma már máshogy ítéli meg a gyülekezet szerepét, mint korábban, ez jóval az európai parlamenti választások előtt került szóba, és az is, hogy a Fidesz az egyházpolitikai javaslatait ellenzékben is, és ha kormányra kerül, kormányon is meg kívánja vitatni a gyülekezet képviselőivel.

- Vagyis a Fidesz tiszteletben tartja, hogy ez egy nagy egyház, amelynek fontos szerepe van Magyarországon, és ugyanúgy, mint más meghatározó, akár történelminek minősített egyházakkal, velük is meg akarja vitatni az egyházpolitikáját?

- Ez olyannyira így van, hogy az elmúlt években - ebben semmi titok nincsen, legfeljebb az újságírók nem mindig ülnek ott a parlamenti bizottsági üléseken - a Balog Zoltán vezette Emberi jogi és vallásügyi bizottság, amikor olyan téma került napirendre, ami az egyházakat érintette, rendszeresen meghívta a Hit Gyülekezetének képviselőit. A jegyzőkönyvekben utána lehet nézni ezeknek a megszólalásoknak. Különböző törvényekkel kapcsolatban, egyházi oktatást érintő törvényekről vagy akár a polgári törvénnyel kapcsolatos bizottsági vitákon a gyülekezet képviselői kifejtették az álláspontjukat. Ha voltak törvényjavaslatok vagy indítványok, amiket a Fidesz fontosnak tartott, azokat hozzánk is elküldték, és mi örömmel és szívesen véleményeztünk. Tehát ez a része az ügynek igaz. Az, hogy ez megegyezés vagy tárgyalás, vagy ígéret, amire a cím utal, az már jóval az európai parlamenti választások előtt felmerült.

- De ez már nem ígéret, hanem létező korrekt viszony.

- Így van. Ez már egy hosszú, több éve meglévő, korrekt szakmai viszony, ami szerintem normális állapot egy olyan országban, ahol a parlamenti pártok tiszteletben tartják az alkotmányos berendezkedést és az alkotmányosan működő intézményeket is.

- És a vallásszabadságot.

- Természetesen.

- De a cikk összehozza ezt a fejleményt, az elmúlt évek fejleményét, azzal, hogy az MDF-nek nem sikerül vagy nagyon nehezen sikerül az ajánlószelvényeket összegyűjteni. Talán azért nem sikerül, mert a Hit Gyülekezetének tagjai nem segítenek olyan elánnal, mint tavaly az európai választások kampányában. Ez igaz?

- Nem tudom megítélni, hogy ez befolyásolja-e az MDF helyzetét vagy sem. Az MDF vezetői is meg tudják nyilván erősíteni, hogy nem volt olyan megállapodás, hogy a választások során a Hit Gyülekezete szervezetileg az MDF-et segíti. A gyülekezet tradicionálisan politikailag aktív. Tehát mi azt mondjuk a híveinknek, és azt hirdettük minden fórumon és a nyilvános megszólalásokon is, és Németh Sándor vezető lelkész is arról beszélt, hogy a gyülekezet fontosnak tartja, hogy a hívő emberek aktívan részt vegyenek a politikában, ne vonuljanak vissza a közéletből. Szólaljanak meg a helyi közösségekben, vegyenek részt a választási kampányokban. De arról is szól a cikk is, és Németh Sándor is arról nyilatkozott több fórumon, hogy a gyülekezet szervezetileg egyetlen politikai erő mögé sem állt oda. A tagjait viszont arra buzdítja, hogy minden demokratikus politikai párt programját megvizsgálva meggyőződésük szerint támogassák ezeket a pártokat. Vannak, akik az MSZP-t támogatják, vannak, akik a Fideszt, vannak, akik az MDF-et, ha elindul. Voltak, akik ide, oda, amoda adták a kopogtatócédulájukat, de a gyülekezet mint egyház nem foglalt állást, és eddig nem is lát okot arra, hogy állást foglaljon a mostani parlamenti választásokon abban, hogy a gyülekezet tagjai melyik pártra szavazzanak. Azt a nyilatkozatot, amit a történelmi egyházak is kiadtak, érdemben szerintem el tudjuk fogadni, hogy a programok alapján döntsenek a hívők, és arra a pártra szavazzanak, amely meggyőződésük szerint leginkább szolgálja az ország érdekét.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Sávoly a téma. Mégpedig több okból. Most már napok óta tudjuk, hogy az Állami Fejlesztési Bank nem ad hitelt erre a beruházásra, úgyhogy ebből valószínűleg idén nem lesz semmi. Hogy a későbbiekben lesz-e, azt nem tudjuk. A mai Népszabadságban azt olvastam, hogy kezd egy kis háború kialakulni. A befektetők legalább is perrel fenyegetőznek. Önnek viszont van egy blogja, és ebben az áll, nem is egy bejegyzésben, hogy Önnek egyre gyanúsabbá vált a sávolyi befektetés, ez a motoGP versenypálya, holott annak idején miniszterként támogatta ennek megvalósítását. Mi változott közben, vagy mit tudott meg Ön közben?

Gyenesei István: - 2008 őszén derült ki, hogy lesz egy hatalmas attrakció, egy lehetőség a Balaton mellett, ami a turisták százezreit vonzhatja ide előszezonban vagy utószezonban. Ráadásul külföldi, spanyol tőkével épülhet meg, magyar területen. Én tulajdonképpen ezzel az elképzeléssel találkoztam mint önkormányzati miniszter, aki egyben a turizmusért és a sportért is felelős. Az alapkőletétel, ami 2008. november 6-án volt, valamennyiünk számára örömünnep volt. Attól kezdve azonban mintha 180 fokos fordulatot érzékeltem volna, és három hónap múlva, 2009. február elején azt voltam bátor nyilvánosság előtt mondani, hogy itt valószínűleg nem lesz futam 2009 szeptemberében. Ezért én kaptam hideget-meleget, a beruházók és a magyar politikusok állították, hogy biztosan lesz futam. Akkor egy picit visszafogtam magam, majd egy hónap múlva pont ők jelentették be, hogy tényleg nem lesz futam. Ettől kezdve egy vesszőfutás volt a történet. Kiderült, hogy a spanyol pénzen tervezett pálya és a körülötte lévő szállodák, turisztikai célt szolgáló termálfürdők felépítéséhez nincs a spanyoloknak tulajdonképpen egy fillérjük sem. És a spanyol bankok sem adnak nekik hitelt. Ez nekem nagyon gyanús volt, hogy vajon miért nem adnak spanyol befektetőknek hitelt spanyol bankok. Ekkor magyar bankhoz fordultak.

- Nem lehet, hogy az jött közbe, hogy kitört egy világgazdasági, illetve pénzügyi válság, és a bankok mindenütt a világon alaposan visszafogták magukat, gyakorlatilag nemigen kölcsönöztek semmire?

- Nézze, akár ez is lehet. De akkor miért várnánk azt, hogy a magyar bankok kölcsönözzenek. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy nekem egyre gyanúsabb lett az, hogy tulajdonképpen arra sincs pénze a spanyol befektetőknek, hogy az ott helyben megrendelt munkákat a környékbeli vállalkozóknak kifizessék. Ez bizony már több mint gyanú volt a részemről.

- Mert nem fizették ki azt az állítólag ötmilliárd forint értékű munkát, amit elvégeztek?

- Nagyobb részét nem fizették ki, illetve most, az elmúlt két hétben történtek kifizetések. Eddig tulajdonképpen jelentősebb összeggel nem álltak elő.

- Ez azt jelenti, hogy lesznek még botrányok is? Elvégeztek bizonyos munkákat, de ha a pályából nem lesz semmi, akkor ez tulajdonképpen kidobott pénz volt. A lényeg az, hogy ők ezeket vállalták, ám ha nem fizetik ki, akkor botrányok és perek sorozata indulhat nem?

- Ez egy külön történet lesz. Egyébként van egy olyan érzésem, hogy akár ez is bekövetkezhet, vagy részben bekövetkezhet. Amire én következtettem, az az, hogy most már egyértelműen úgy tűnik, ez egy ingatlanbiznisz, egy ingatlan spekuláció volt: egy hatszáz hektáros területet megvásárolnak olcsó szántóföldi áron, majd átminősíttették a környékbeli települések önkormányzataival ipari vagy turisztikai területté. Ha befektettek volna pénzt a pályába, és azt működtetik, akkor nyilván ezzel értékesebb lett volna a környék. De nem ők fektetnek be, hanem valaki a magyar állam garanciájával, magyar állami bankügyi hitellel. Tehát adott esetben ettől nekik még értékesebb lesz a környező földterület. Nyilvánvaló, hogy nem tudnak kétszáz millió euróért, amit ígértek, szállodákat építeni, ha ennek az elindításához sem volt meg a megfelelő forrásuk.

- Ebből a hatszáz hektárból mennyit használtak volna a versenypályára, és a kapcsolódó létesítményekhez? Tehát mennyi maradt volna nekik erre az úgynevezett ingatlanbizniszre?

- A hatszáz hektárból durván harminc hektár az, amelyik a pályának ad helyet. Tehát gyakorlatilag ötszázötven, ötszázhetven hektárnyi terület állt volna rendelkezésükre, hogy értékesítsék vagy beépítsék. De miből?

- És azt mondja, hogy ezt a több mint ötszáz hektáros területet nagyon jó haszonnal forgathatták volna?

- Ezt senki nem sajnálta volna tőlük. Én sem sajnáltam volna, de szerintem senki, hogy ha Magyarországon egy ilyen pályát hasznosítható állapotban felépítenek. A problémát az okozta, hogy időközben változott az elképzelésük, vagy legalábbis egyértelművé vált. A lényeg az, hogy magyar állami garanciával, magyar állami tulajdonú bank pénzén kívánták felépíteni. És miből fizették volna vissza? A pálya a működtetésével kapcsolatban létrehoztak ugyan egy Balatonring nevezetű Zrt-t, amiben harminc százalékos magyar állami tulajdon volt a Turizmus Zrt. révén, és hetven százalék spanyol. És láss csodát, épp az elmúlt héten derült ki, hogy annak a cégnek, amelynek hetven százalékban a pálya működtetését kellett volna vállalnia, a spanyol bankoknál mindössze tizenkétezer euró, három millió forint hitelképessége volt.

- És ezt vajon a Magyar Fejlesztési Bank nem tudta?

- Szerintem a Magyar Fejlesztési Bank ezeket tudta, ezért is állt ellen. Ne feledjük el, hogy a Magyar Fejlesztési Bankkal már az elmúlt év elején elkezdtek tárgyalni a spanyolok. Tehát amikor először azt mondták, hogy nem készül el a pálya, vagyis egy évvel később fog elkészülni, akkor ők már bejelentkeztek a Magyar Fejlesztési Banknál, ahol kértek tőlük hasznosíthatósági tanulmányokat, amelyek elégtelenek voltak. Ezért nem adott a bank rá hitelt, és ezért kellett az állami garanciavállalás. Egy éve, március 13-án, Sávolyon mondtam azt, hogy a magyar állampolgárok pénzén magyar állami területen csak akkor szabad külföldieknek befektetéshez támogatást adni, ha garancia van arra, hogy az valahol, valamilyen formában visszajön.

- És nem volt erre semmi esély? Hiszen épp az a lényege egy ilyen fajta beruházásnak, hogy évente több százezer vendéget, sok külföldit idevonz, éppen a balatoni utószezon időszakában. Még az is lehet, hogy pluszban egy-két napot eltöltenek a Balatonnál. Vagyis a környéknek jó, arról nem is beszélve, hogy az év egyéb időszakaiban is lehet ilyen-olyan rendezvényeket tartani. Nem éri meg a magyar államnak, hogy ilyen módon lendítse fel a turizmust?

- Somogy megyei emberként, Somogy megyei politikusként, és a Balaton szerelmeseként én azok közé tartoztam, akik ettől nagyon sokat vártak. Az utolsó pillanatig hittem abban, hogy ez meg fog valósulni. De sokkal fontosabbnak tartottam azt, hogy kijózanodjunk, mint hogy belefussunk egy olyan csapdába, amiből utána nagyon nehezen vergődtünk volna ki. Mert nem a magyar állam akart tizenöt vagy húszmilliárd forintot a pálya építésébe fektetni, hanem a spanyolok. Nem a magyar állam akarta kockáztatni a versenyszervezést, amiről később kiderült, hogy nincsenek készen azok a hatástanulmányok, amiről Ön is beszél, egy gazdaságosan, rentábilisan működő, sok attrakciót idehozó pálya, mert egyetlen attrakció nem attrakció. Ezt azért valljuk be. Egy verseny nem verseny egy ilyen pályán. Ha lett volna hitelt érdemlő tanulmány, akkor a bank minden további nélkül adott volna hitelt. Higgyük el, hogy egy bank nem ellensége saját magának. Ha látott volna benne fantáziát, akkor adott volna hitelt. Ha nem lát fantáziát, akkor, főleg egy állami banknak, kétszer is meg kell gondolnia, hogy mit tesz, hiszen az állami bank a mi pénzünket kockáztatja.

- Somogyi politikusként azt mondja, hogy csak akkor lesz érdemes erre visszatérni, ha a kereskedelmi bankok hajlandók erre hitelt adni, mert akkor megvan a biztosíték arra, hogy ebből valóban egy működőképes vállalkozás lesz?

- Rendezettebb állapotot tartok szükségesnek e körül az ügy körül. Túl sok most a bizonytalanság, amibe nem szabad belehajtani saját magunkat. Le kell higgadni, időt kell hagyni magunknak. Nem veszik el semmi, ha még egy évet csúszik ez az egész. Létre kell hozni azt a feltételrendszert, amivel a legjobb körülmények között, a legjobb minőségben és a legbiztatóbban tudja létrehozni a pályát az a befektető, aki ebben lát fantáziát. Akkor álljon mellé a mindenkori magyar állam és kormány.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bugár Béla: - Van természetesen politikai és szakmai része is. A politikai része az, hogy ez egy fiatal ország talán hagyományok szempontjából, és éppen ezért nagyon érzékenyen reagálnak, ha valaki az államnyelvet ilyen vagy olyan oldalról próbálja kritizálni. Ezért taktikai szempontból valószínűleg nem kellett volna azt a kifejezést használni, hogy idegen nyelv. Mi úgy mondjuk, hogy a szlovák nyelvet nem lehet anyanyelvként tanítani a magyar tannyelvű iskolákban, mert ott a magyar az anyanyelv, hanem második nyelvként kéne tanítani. Viszont az ma már egyértelműen kiderült, hogy a szlovák miniszter úr hazudott, és sajnos a kormány bedőlt ennek a hazugságnak. Ő azt állítja, hogy a magyar tannyelvű iskolákban siralmas állapotok vannak, mert nem jól tudják a szlovák nyelvet a magyar nebulók.

- És ez nem igaz?

- Nem, sőt. Minden évben csináltatnak a kilencedik osztályosokkal teszteket, például a szlovák nyelvvel kapcsolatban is. A szlovák nyelvtudás sikeressége a szlovák iskolákban 61 százalék, a magyar iskolákban 61,3 százalék.

- Mit fejez ki ez, hogy a nyelvtanulás sikeressége hatvanegy százalék? Mit akar ez jelenteni?

- Húsz kérdést tesznek fel általában, és a húsz kérdés 61 százalékát sikeresen megoldották a tanulók, és ez egy tizeddel jobb a magyar iskolákban, mint a szlovák iskolákban. De beszélhetnénk a helyesírásról is. A szlovák iskolákban a helyesírási teszt 43 százalékosra sikerült, a magyar iskolákban 62,5 százalékosra. Vagyis a miniszter úr egyértelműen hazudik, és el akarja terelni a figyelmet a saját problémáiról, arról, hogy rossz tankönyveket adnak ki és rossz tantervet írnak.

- De ha a szlovákiai magyar gyerekek meglehetősen ügyesen tanulják a szlovákot - amire egyébként nyilvánvalóan szükségük is van, hiszen ez nekik is érdekük meg a tanáraiknak is -, akkor egyáltalán, hogy juthatott a magyar államfő eszébe, hogy második nyelvként, ráadásul nem túl szerencsésen fogalmazva, idegen nyelvként kellene tanítani számukra a szlovákot? Ha most sikeres módszerrel tanítják, akkor miért kellene bármit változtatni ezen?

- Ha nem anyanyelvként tanítják a szlovák nyelvet, tartalmi szempontból biztos hogy sokkal jobban meg lehet tanítani és meg lehet tanulni, a diákok szemszögéből nézve.

- Márpedig anyanyelvként nem taníthatják, ha egyszer a diák anyanyelve magyar. Nekik a szlovákot egy másik nyelvként kell megtanítani.

- Igen, de a tankönyvek sem a legjobbak, mert ha megnézzük az ötödikes gyerekek szlovák tankönyvét, olyan idegen szavakat találunk benne, amikről lehet, hogy néhány parlamenti képviselő sem tudná pontosan megmondani, mit jelentenek. És most szlovák képviselőkről beszélek, nem a magyar nemzetiségűekről. Szóval én azt hiszem, itt egyértelműen arról van szó, hogy beleverik valahogy a szlovák fejekbe, hogy a magyarok nem tudnak szlovákul. Tény, hogy az a magyar, aki kimarad az iskolából és mondjuk húsz éve már magyar környezetben él, magyar környezetben dolgozik, az természetes, hogy elfelejti a szlovák nyelvet és csak konyhanyelvként pötyögi. Én például hat évvel ezelőtt elég szépen beszéltem angolul. Ma már sok mindent elfelejtettem, mert az anyanyelvem magyar. Ezt nem bírja megérteni a szlovák fél, és mivel választások lesznek nálunk Szlovákiában június 12-én, ezért most mindent felhasználnak arra, hogy eltereljék a figyelmet a buta ballépéseikről.

- De azon kívül, hogy jobb tankönyveket adnának az iskolában a szlovákul tanulóknak, kellene bármilyen módszertani változást végrehajtani a szlovák nyelv tanításában?

- Igen.

- Annak megfelelően, ahogy a magyar köztársasági elnök elképzeli?

- Én nem úgy tenném. Ez egy olyan dolog, hogyha ennyire érzékenyek a szlovákok, akkor ne mondjuk úgy, hogy idegen nyelvként, hanem második nyelvként.

- Mert ezzel azt a benyomást kelthetik bennük, hogy nekik idegennek kellene érezniük magukat Szlovákiában és a szlovák nyelvet idegennek, pedig az ott nem idegen, mert az államnyelv, ezért nem lehet a szlovákiai magyaroknak sem idegenként tanítani. De ha úgy mondanák, hogy második nyelv, akkor elfogadható volna a szlovák többségnek is?

- Szerintem igen, mert ugyanezt csak szlovákul mondta el a szlovák kormányfő, hogy azért javasolja a magyar köztársasági elnök, hogy idegen nyelvként tanítsák a szlovák nyelvet a magyar iskolákban, magyar gyerekeknek, hogy azok elidegenüljenek az országtól. Vagyis pontosan ezt a kifejezést használta. Ezért mondom, hogy politikailag nem jó a megfogalmazás, ezért mi tartalmilag nézzük. Jövő héten terjesztjük be a javaslatunkat arról, hogy második nyelvként ugyanannyi óra alatt, sokkal sikeresebben meg lehetne tanítani a magyar tannyelvű iskolákban a gyerekeket szlovákul.

- Az csak üres fenyegetés, amit az oktatásügyi miniszter mostani nyilatkozata tartalmazott, vagyis hogy szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogják a szlovák nyelvtudást?

- Biztos megpróbálnak vagánykodni, hogy mennyire erősek, és ők majd megmutatják a magyaroknak, mert három hónap múlva itt Szlovákiában is választások lesznek, és kemény kampány lesz. De ez félelmet válhat ki, ezért veszélyes. Szerintem már semmit nem tudnak csinálni, de a félelem légkörét megteremthetik, és ez nem jó.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >