Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 17.
- Részletek
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György: - Az előbb egy hallgató szóba hozta, hogy a Jobbik rendezvényén, állítólag Új Magyar Gárda egyenruhában, jelen volt vagy száz ember, és ő nehezményezte, hogy a rendőrség nem lépett fel ellenük. Jogászként mi a véleménye erről? Lehet vagy kell valamit tenni ilyen esetekben?
Hack Péter: - Azt gondolom, hogy kellene. Nem feltétlenül a rendezvény alatt, de a rendezvény előtt vagy után mindenképp fel kellene lépni, és ha valaki figyelte a híreket az ünnep után, azt lehetett talán az ORFK közleményéből olvasni, hogy négy-öt helyen, vidéki városokban ezt a helyi rendőrség meg is tette. Nem biztos, hogy a hírből rögtön kiderült, hogy ez magyar gárdista elleni fellépés, de a hír szövege több helyen úgy szólt, hogy hat, nyolc, tíz, tizenöt fő ellen, feloszlatott társadalmi szervezet újraszervezése miatt indult szabálysértési eljárás vagy betiltott egyenruhában való megjelenés miatt. Nem emlékszem pontosan a városokra, ezért nem merek neveket mondani. Tehát vidéken a rendőrségek ezt megtették. Én azt gondolom, az, hogy egy parlamentben induló párt, a bíróság által jogerősen alkotmányellenesnek nyilvánított szervezettel vállal így közösséget, akár egy ügyészi fellépést is megérne. Megkérdőjelezhető, hogyan viszonyulnak az alkotmányos berendezkedéshez.
- Ügyészi fellépés a párt ellen?
- Igen.
- És mit vizsgálna ilyen esetben az ügyészség?
- Itt a kérdés az, hogy bűncselekmények elkövetésére való felbujtás esete nem áll-e fenn, hiszen jogerősen alkotmányosan betiltott szervezet újraszervezése, a hatályos Btk. szerint, bűncselekmény. Illetőleg meg kell vizsgálni, hogy milyen beszédek hangzanak el. Én nem hallgattam végig a Jobbiknak ezt a hétvégi rendezvényét, de ha olyan beszédek hangzanak el, amelyek a bírósági ítéletet kritizálják, akkor hatósági döntés elleni uszítás, vagy akár bírósági ítélettel szembeni uszítás is fennállhat. Ilyenkor biztos, hogy vizsgálni kell, hogy egy alkotmányellenesen működő szervezethez hogyan viszonyul egy alkotmányos párt.
- Külön feljelentésre, vagy az ügyészségnek ezt hivatalosan magától kell megtennie?
- Ezt hivatalból meg kellene tennie. Az kérdéses, hogy helyes-e, hogy a párttörvény az ügyészségnek monopolfellépési lehetőséget biztosít. Vagyis csak az ügyészség kezdeményezhet pártokkal kapcsolatban vizsgálatokat és eljárásokat, mármint annak vizsgálatát, hogy az alkotmányos működés feltételei fennállnak-e.
- Az nem kibúvó ilyenkor, hogy azt mondja a Jobbik vagy a gárda, hogy ez nem ugyanaz, ez az Új Magyar Gárda. És nézzék meg, itt ez a gallér vagy mandzsetta, vagy akármi, ez más, mint az eredeti egyenruhában.
- Kibúvót mindig lehet találni. A bíróság dolga eldönteni, hogy ez az egyenruha megfelel-e a betiltott egyenruha kritériumainak. Azt kell megállapítani, hogy itt megvalósul-e a betiltott társadalmi szervezet vagy egyesület újraszervezésének tényállása. A törvény egyértelműen tiltja, hogy a bírósági határozattal betiltott szervezeteket újraszervezzék, és ezen nem változtat az sem, hogy egy-két betűt a neve elé raknak.
- Értem. A mai Népszabadságban megjelent egy érdekes cikk arról, hogy a Fidesz különböző ígéreteket tett a Hit Gyülekezetének. Ez az egyház, amelyik a negyedik legnagyobb Magyarországon, a tavalyi európai parlamenti választásokon segítette az MDF-et, ez a segítség azonban most a választási kampányban mintha megszűnt volna. Vagyis közeledés a Fideszhez, távolodás az MDF-től, vagy egyenlő távolság minden párttól. Azért kérdezem Önt, mert Ön a Hit Gyülekezetének egyik legismertebb tagja. Igaz-e, amit a Népszabadság ír?
- Vannak igaz elemek. Alapvetően a cikkben szereplő tények megfelelnek a valóságnak, és azt gondolom, hogy korrekt újságírói munka volt: utánanézett és tájékozódott az újságíró, tehát nemcsak egy-egy bemondás alapján írt cikket. A szerző következtetései nyilván vitára adnak okot, és bizonyos idősíkok is összecsúsznak, de ez nem annyira a cikkből, mint inkább a címből, illetőleg a felvezetésből következik. Az, hogy a Hit Gyülekezete mint a negyedik legnagyobb magyarországi egyház az elmúlt években, körülbelül hat-nyolc évben, valamennyi magyar politikai parlamenti párttal, tehát a magyar demokratikus parlamenti pártokkal tárgyalásokat folytatott, ez a hír megfelel a valóságnak. Ilyen tárgyalások a Fidesszel is, az MSZP-vel is és a többi parlamenti párttal is szóba kerültek. Az a kérdés, amire a cikk irányul, hogy a Fidesz ma már máshogy ítéli meg a gyülekezet szerepét, mint korábban, ez jóval az európai parlamenti választások előtt került szóba, és az is, hogy a Fidesz az egyházpolitikai javaslatait ellenzékben is, és ha kormányra kerül, kormányon is meg kívánja vitatni a gyülekezet képviselőivel.
- Vagyis a Fidesz tiszteletben tartja, hogy ez egy nagy egyház, amelynek fontos szerepe van Magyarországon, és ugyanúgy, mint más meghatározó, akár történelminek minősített egyházakkal, velük is meg akarja vitatni az egyházpolitikáját?
- Ez olyannyira így van, hogy az elmúlt években - ebben semmi titok nincsen, legfeljebb az újságírók nem mindig ülnek ott a parlamenti bizottsági üléseken - a Balog Zoltán vezette Emberi jogi és vallásügyi bizottság, amikor olyan téma került napirendre, ami az egyházakat érintette, rendszeresen meghívta a Hit Gyülekezetének képviselőit. A jegyzőkönyvekben utána lehet nézni ezeknek a megszólalásoknak. Különböző törvényekkel kapcsolatban, egyházi oktatást érintő törvényekről vagy akár a polgári törvénnyel kapcsolatos bizottsági vitákon a gyülekezet képviselői kifejtették az álláspontjukat. Ha voltak törvényjavaslatok vagy indítványok, amiket a Fidesz fontosnak tartott, azokat hozzánk is elküldték, és mi örömmel és szívesen véleményeztünk. Tehát ez a része az ügynek igaz. Az, hogy ez megegyezés vagy tárgyalás, vagy ígéret, amire a cím utal, az már jóval az európai parlamenti választások előtt felmerült.
- De ez már nem ígéret, hanem létező korrekt viszony.
- Így van. Ez már egy hosszú, több éve meglévő, korrekt szakmai viszony, ami szerintem normális állapot egy olyan országban, ahol a parlamenti pártok tiszteletben tartják az alkotmányos berendezkedést és az alkotmányosan működő intézményeket is.
- És a vallásszabadságot.
- Természetesen.
- De a cikk összehozza ezt a fejleményt, az elmúlt évek fejleményét, azzal, hogy az MDF-nek nem sikerül vagy nagyon nehezen sikerül az ajánlószelvényeket összegyűjteni. Talán azért nem sikerül, mert a Hit Gyülekezetének tagjai nem segítenek olyan elánnal, mint tavaly az európai választások kampányában. Ez igaz?
- Nem tudom megítélni, hogy ez befolyásolja-e az MDF helyzetét vagy sem. Az MDF vezetői is meg tudják nyilván erősíteni, hogy nem volt olyan megállapodás, hogy a választások során a Hit Gyülekezete szervezetileg az MDF-et segíti. A gyülekezet tradicionálisan politikailag aktív. Tehát mi azt mondjuk a híveinknek, és azt hirdettük minden fórumon és a nyilvános megszólalásokon is, és Németh Sándor vezető lelkész is arról beszélt, hogy a gyülekezet fontosnak tartja, hogy a hívő emberek aktívan részt vegyenek a politikában, ne vonuljanak vissza a közéletből. Szólaljanak meg a helyi közösségekben, vegyenek részt a választási kampányokban. De arról is szól a cikk is, és Németh Sándor is arról nyilatkozott több fórumon, hogy a gyülekezet szervezetileg egyetlen politikai erő mögé sem állt oda. A tagjait viszont arra buzdítja, hogy minden demokratikus politikai párt programját megvizsgálva meggyőződésük szerint támogassák ezeket a pártokat. Vannak, akik az MSZP-t támogatják, vannak, akik a Fideszt, vannak, akik az MDF-et, ha elindul. Voltak, akik ide, oda, amoda adták a kopogtatócédulájukat, de a gyülekezet mint egyház nem foglalt állást, és eddig nem is lát okot arra, hogy állást foglaljon a mostani parlamenti választásokon abban, hogy a gyülekezet tagjai melyik pártra szavazzanak. Azt a nyilatkozatot, amit a történelmi egyházak is kiadtak, érdemben szerintem el tudjuk fogadni, hogy a programok alapján döntsenek a hívők, és arra a pártra szavazzanak, amely meggyőződésük szerint leginkább szolgálja az ország érdekét.