rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 17.

Interjú Bugár Bélával, a szlovákiai Híd párt elnökével


Bolgár György:
- Most látom, hogy a szlovák oktatásügyi miniszter mindenképpen szükségét érezte annak, hogy reagáljon Sólyom László köztársasági elnök szerbiai kijelentésére, amely szerint a kisebbségben élő magyar diákoknak idegen nyelvként kellene tanulniuk a többségi nemzet nyelvét. Tehát Szlovákiában a szlovákot, Romániában a románt és így tovább. Erre a szlovák oktatásügyi minisztérium vezetője azt mondta, úgy tűnik, a szlovák nyelvtudás a magyar tannyelvű iskolákban nem jó, és szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogják a tudásszintet. Vagyis ez valamiféle szúrópróba? Valamiféle szurkálás volt ez a magyar köztársasági elnöknek, mert nem helyes szerintük, amit ő mondott? Milyen vita ez a szlovák nyelv megtanulásáról, milyen alapja van ennek, mennyire szakmai, illetve mennyire politikai kérdés ez Ön szerint?

Bugár Béla: - Van természetesen politikai és szakmai része is. A politikai része az, hogy ez egy fiatal ország talán hagyományok szempontjából, és éppen ezért nagyon érzékenyen reagálnak, ha valaki az államnyelvet ilyen vagy olyan oldalról próbálja kritizálni. Ezért taktikai szempontból valószínűleg nem kellett volna azt a kifejezést használni, hogy idegen nyelv. Mi úgy mondjuk, hogy a szlovák nyelvet nem lehet anyanyelvként tanítani a magyar tannyelvű iskolákban, mert ott a magyar az anyanyelv, hanem második nyelvként kéne tanítani. Viszont az ma már egyértelműen kiderült, hogy a szlovák miniszter úr hazudott, és sajnos a kormány bedőlt ennek a hazugságnak. Ő azt állítja, hogy a magyar tannyelvű iskolákban siralmas állapotok vannak, mert nem jól tudják a szlovák nyelvet a magyar nebulók.

- És ez nem igaz?

- Nem, sőt. Minden évben csináltatnak a kilencedik osztályosokkal teszteket, például a szlovák nyelvvel kapcsolatban is. A szlovák nyelvtudás sikeressége a szlovák iskolákban 61 százalék, a magyar iskolákban 61,3 százalék.

- Mit fejez ki ez, hogy a nyelvtanulás sikeressége hatvanegy százalék? Mit akar ez jelenteni?

- Húsz kérdést tesznek fel általában, és a húsz kérdés 61 százalékát sikeresen megoldották a tanulók, és ez egy tizeddel jobb a magyar iskolákban, mint a szlovák iskolákban. De beszélhetnénk a helyesírásról is. A szlovák iskolákban a helyesírási teszt 43 százalékosra sikerült, a magyar iskolákban 62,5 százalékosra. Vagyis a miniszter úr egyértelműen hazudik, és el akarja terelni a figyelmet a saját problémáiról, arról, hogy rossz tankönyveket adnak ki és rossz tantervet írnak.

- De ha a szlovákiai magyar gyerekek meglehetősen ügyesen tanulják a szlovákot - amire egyébként nyilvánvalóan szükségük is van, hiszen ez nekik is érdekük meg a tanáraiknak is -, akkor egyáltalán, hogy juthatott a magyar államfő eszébe, hogy második nyelvként, ráadásul nem túl szerencsésen fogalmazva, idegen nyelvként kellene tanítani számukra a szlovákot? Ha most sikeres módszerrel tanítják, akkor miért kellene bármit változtatni ezen?

- Ha nem anyanyelvként tanítják a szlovák nyelvet, tartalmi szempontból biztos hogy sokkal jobban meg lehet tanítani és meg lehet tanulni, a diákok szemszögéből nézve.

- Márpedig anyanyelvként nem taníthatják, ha egyszer a diák anyanyelve magyar. Nekik a szlovákot egy másik nyelvként kell megtanítani.

- Igen, de a tankönyvek sem a legjobbak, mert ha megnézzük az ötödikes gyerekek szlovák tankönyvét, olyan idegen szavakat találunk benne, amikről lehet, hogy néhány parlamenti képviselő sem tudná pontosan megmondani, mit jelentenek. És most szlovák képviselőkről beszélek, nem a magyar nemzetiségűekről. Szóval én azt hiszem, itt egyértelműen arról van szó, hogy beleverik valahogy a szlovák fejekbe, hogy a magyarok nem tudnak szlovákul. Tény, hogy az a magyar, aki kimarad az iskolából és mondjuk húsz éve már magyar környezetben él, magyar környezetben dolgozik, az természetes, hogy elfelejti a szlovák nyelvet és csak konyhanyelvként pötyögi. Én például hat évvel ezelőtt elég szépen beszéltem angolul. Ma már sok mindent elfelejtettem, mert az anyanyelvem magyar. Ezt nem bírja megérteni a szlovák fél, és mivel választások lesznek nálunk Szlovákiában június 12-én, ezért most mindent felhasználnak arra, hogy eltereljék a figyelmet a buta ballépéseikről.

- De azon kívül, hogy jobb tankönyveket adnának az iskolában a szlovákul tanulóknak, kellene bármilyen módszertani változást végrehajtani a szlovák nyelv tanításában?

- Igen.

- Annak megfelelően, ahogy a magyar köztársasági elnök elképzeli?

- Én nem úgy tenném. Ez egy olyan dolog, hogyha ennyire érzékenyek a szlovákok, akkor ne mondjuk úgy, hogy idegen nyelvként, hanem második nyelvként.

- Mert ezzel azt a benyomást kelthetik bennük, hogy nekik idegennek kellene érezniük magukat Szlovákiában és a szlovák nyelvet idegennek, pedig az ott nem idegen, mert az államnyelv, ezért nem lehet a szlovákiai magyaroknak sem idegenként tanítani. De ha úgy mondanák, hogy második nyelv, akkor elfogadható volna a szlovák többségnek is?

- Szerintem igen, mert ugyanezt csak szlovákul mondta el a szlovák kormányfő, hogy azért javasolja a magyar köztársasági elnök, hogy idegen nyelvként tanítsák a szlovák nyelvet a magyar iskolákban, magyar gyerekeknek, hogy azok elidegenüljenek az országtól. Vagyis pontosan ezt a kifejezést használta. Ezért mondom, hogy politikailag nem jó a megfogalmazás, ezért mi tartalmilag nézzük. Jövő héten terjesztjük be a javaslatunkat arról, hogy második nyelvként ugyanannyi óra alatt, sokkal sikeresebben meg lehetne tanítani a magyar tannyelvű iskolákban a gyerekeket szlovákul.

- Az csak üres fenyegetés, amit az oktatásügyi miniszter mostani nyilatkozata tartalmazott, vagyis hogy szúrópróbaszerűen ellenőrizni fogják a szlovák nyelvtudást?

- Biztos megpróbálnak vagánykodni, hogy mennyire erősek, és ők majd megmutatják a magyaroknak, mert három hónap múlva itt Szlovákiában is választások lesznek, és kemény kampány lesz. De ez félelmet válhat ki, ezért veszélyes. Szerintem már semmit nem tudnak csinálni, de a félelem légkörét megteremthetik, és ez nem jó.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái