A Frankfurter Rundschau magyar színdarabokról
- Részletek
- Szemle
- 2014. július 07. hétfő, 07:51
- (hj)
A Frankfurter Rundschau című német lap Sylvia Staude cikkét közölte Lazán megríkatja címmel. Magyar viszonyok az „Új színdarabok Európából” című színházi biennálén, a frankfurti Mousonturmban.
A mások élete* című filmmel való összehasonlítást nem túl messziről, de mégis eléggé messziről kell ide idézni a Titkaink című előadás láttán, amely a magyar Pintér Béla és rendkívüli társulatának besúgó-drámája. Míg Florian Henckel von Donnersmarck német rendező filmje néhány békítő, megnyugtató engedményt tesz, a Titkainkban nincs enyhítő körülmény. A szinte mulatságosan hangzó nevű Bán Balla zsarolhatóvá tette magát, mert pedofil. És pillanatok alatt megadja magát. Haverja, Imre ugyan sokat kockáztat, mert illegális folyóiratot nyomtat, de az abban szereplő versei olyan pubertáskoriak, mint amilyen rejtélyesek indítékai. Saját ellentmondásai elől az alkoholhoz menekül.
A Titkaink a Wiesbadeni Színház Új Darabok Európából című színházi biennáléján, az első ízben bevont Mousonturmban volt látható. Ott máskor nem feltétlenül vannak otthon az ilyen – lineárisan, két órán át mesélő – darabok. Pintér rendezésében az egészen a valódinak tűnő pacallevesig terjedő realizmus Tamás Gábor jelképes színpadképével találkozik: a szereplők mögött, hátul a falon, két hatalmas magnótekercs forog. Az előadásnak élőben játszott zeneszámok adnak keretet és ritmust, ugyanis a főalakok érdemeket szereztek a magyar népművészet és a hagyományos táncok terén. A nyolcvanas évek Budapestjén egy úgynevezett táncházat vezetnek. A pedofil emellett régi népdalokat gyűjt.
A besúgó aljassága, úgy tűnik, mindenekelőtt személyes sértettségből ered: két ballába van, és ezért gúnyolják. Az illető egy évekkel később játszódó utójátékban már jóval tovább emelkedett; a valaha meggyőződéses kommunista, és időközben megszőkült nővel együtt, aki már kiskosztümös miniszter. Néhány mellékszereplő – akiket nem is akaródzik mellékszereplőnek nevezni, mert fantasztikusak – több szerepben is fellép. A törékeny, kicsi Stefanovits Angéla alakít egy taknyos slágerénekesnőt (de most van joga a próbateremhez!), és egy szemtelen, koravén zongora-csodagyereket, a Pintér Béla által alakított ellenálló fiát. A papa új barátnőjét, a kommunistát a fiú lazán megríkatja.
A politikai vonatkozások itt a magánéletben gyökereznek. A kiváltó mozzanat Bán Balla (Friedenthal Zoltán) fatális vonzalma, hogy hétéves nevelt lányát játszani hagyja a „manójával”. A rendezés látvány szempontjából diszkrét, de nevén nevezi a dolgokat, és ezért kizárólag felnőtteknek való. Pintér Bélára azonban emellett jellemző a bizonyos lakonikusság és a harapós humor. Az alakok a szó szoros értelmében átbotladoznak a viszonyokon, és a legtöbben igyekeznek a lehető legjobbat kihozni a maguk számára. A Titkainkban józan, nem szentimentális keménység van, amilyet jó lenne a német színházban is gyakrabban látni.
* A ford. megj.: A mások élete /Das Leben der Anderen, Florian Henckel von Donnersmarck első filmes német rendező 2006-ban készült, 2007-ben a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjjal kitüntetett filmje.
