Egy utcában az ellenséggel
- Részletek
- Napi apró
- 2014. július 06. vasárnap, 07:25
- Mihancsik Zsófia
A rendőrségnek köszönhetjük.
Mögöttem Budaházy György, aki ellen terrorcselekmény vádjával bírósági eljárás van folyamatban (mindennemű kényszerintézkedést vele szemben június 6-án szüntetett meg a bíróság), előttem Orosz István, a legnagyobb nemzeti és katonai ruhatárral rendelkező érpataki polgármester, a helyi gyerekek „szebb jövőre” nevelője.
Orosz Mihály legújabb nemzeti viselete, a liba(?)tolla meg az erkölcsi parancsa – MTI/ Koszticsák Szilárd
Körülöttem macsóhangok üvöltenek kórusban, égnek emelt karral, a bakancscsattogtató harcias menetelés ütemére. „Mocskos buzik”. „Hova megy a vonat? Auschwitzba.” „Veled vagyunk, Tarlós István.” Orosz István utasításokat üvölt a „seregnek”, Budaházy a hátam mögött röhögcsél a haverokkal. A Kálmán Imre utca szűk utca, úgyhogy a két petárda, amelyet közös utcahasználatunk idején a legényeik felrobbantottak, akkorát szólt, mint tíz ágyú. Kis háborús hangulat, hogy az ember tudja, mire számíthat, ha ezek nagyok lesznek. Verés nem volt. Szerencsére őket akkor még csak saját maguk érdekelték, mi nem.
A Kálmán Imre utcában – 168 óra/ Bazánth Ivola
Nem láttam nyomát intézkedő rendőröknek. Csak bennünket akadályozóknak.
Háromnegyed négykor érkeztünk meg a Kossuth térre. Az Alkotmány utcai sarok felé már nem mehettünk. Magyarázni ilyenkor nem szoktak a közegek, úgyhogy csak feltételezem, a „fehér pólós, nem hangoskodó”, Jézusra hivatkozó, harmincfős családbarát tüntetés miatt tereltek el bennünket a Báthory utcára, majd a Szemere utcába, ahonnan már tényleg csak két sarokra van az Alkotmány utca. Csakhogy az első kereszteződésben megtörtént a nagy találkozás: belefutottunk a Kossuth tér irányából érkező mocskosbuzizókba. Mármint a mocskosnácikba, akik Auschwitzba ígértek vonatot.
A családbarát tüntetők – MTI/ Koszticsák Szilárd
A tanácstalanság teljes volt. A miénk is, a rendőröké is (a náciké nem). Mindenesetre a rendőrök, akik az Alkotmány utca felé vezető utcarészt őrizték, nem engedtek át bennünket, továbbküldtek a Kálmán Imrén, menjünk csak (együtt a nácikkal), talán arrébb majd átmehetünk. Így jött létre a közös gyaloglás a hírhedt személyekkel és a talpasaikkal.
A Hold utcánál sem mehettünk át, végül nekünk (a többi Pride-ra érkező elterelt sorsát nem követtem) a Vadász utcai „rendőrőrs”, némi vita árán, kinyitotta a kerítést.
A rendőrség majd valakinek, remélem, elszámol ezzel az elképesztő baklövéssel.
Vagy a bíróság. Amely hatályon kívül helyezte a rendőrség tiltó határozatát, így a „nem hangoskodó”, „A család nevében” elnevezésű Facebook-csoport a Pride gyülekezőhelyén és ugyanabban az időpontban tarthatta meg a rendezvényét.
Csakhogy. Az MTI tudósítója szerint a Pride-menet „indulása előtt, az Alkotmány utca és a Kossuth Lajos tér találkozásánál, ’A család nevében’ Facebook-csoport által szervezett tüntetés résztvevői közül mintegy ötvenen, Orosz Mihály Zoltán (független) érpataki polgármester vezetésével átvonultak Honvéd és a Kálmán Imre utca sarkához, a Pride-felvonulás egyik bejáratához. Szidalmazták a felvonulásra érkezőket”.
Az MTI képaláírása: „A család nevében” Facebook-csoport szervezésében tartott ellentüntetésen részt vevő Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere a Budapest Pride résztvevőinek gyülekezőhelyénél felállított kordonnál – Szigetváry Zsolt
Nincs információm arról, hogy az Orosz–Budaházy-féle bagázsnak lett volna saját bejelentett „ellendemonstrációja”. És az MTI-ből azt olvasom ki, hogy ezek a helyre feketeruhás legények meg Orosz vezetőjük a Jézus-szerető családbarátokkal együtt érkeztek a tett helyszínére. Aztán, mint nyilván eleve tervezték is, önállósodtak.
Ennyit a bírói jogértelmezésről. És arról, hogy a rendőri vezetők még mindig, tíz év után sem ismerik ezeket az embereket. Így aztán megtehetik, hogy csak arrébb sétálnak egy saroknyit a családbarátok demonstrációjáról, és máris üthetik a „buzitüntetésre” érkező „mocskosbuzikat” – mármint ha akarják. Mert csak rajtuk múlt.
