Müncheni lap a Carl Lutz-filmről és a magyar kulturális életre gyakorolt nyomásról
- Részletek
- Szemle
- 2014. június 22. vasárnap, 07:09
- (hj)
A müncheni Abendzeitung Magyarország – Film Carl Lutzról, az elfelejtett zsidómentőről címmel közölte a német dpa hírügynökség jelentését. A „Carl Lutz. Az elfelejtett hős” című film azt dokumentálja, hogyan akadályozta meg a svájci diplomata legalább 50 ezer magyar zsidó meggyilkolását.
Carl Lutzot alig ismeri valaki, pedig a svájci diplomata magyar zsidók tízezreit mentette meg a haláltól. Most első ízben dokumentumfilm készült róla. Alighanem a politikától függ majd, hogy a filmet szélesebb körben bemutatják-e Magyarországon.
Carl Lutz (1895–1975) eszerint legalább 50 ezer magyar zsidót mentett meg attól, hogy a nácik meggyilkolják. Daniel von Aarburg svájci filmes, aki most az első dokumentumfilmet készítette Carl Lutzról, három éve még semmit sem tudott Lutz megrázó törtnetéről. „Carl Lutz. Az elfelejtett hős” című művének most volt a világpremierje Budapesten.
Az adatok szerint Lutz Budapesten svájci alkonzulként rendszeresen állított ki svájci menleveleket zsidóknak, amikor azok a németek 1944-es magyarországi bevonulása után életveszélyben voltak. A megmentettek pontos számát nehéz megállapítani, mert akkoriban sok hamis menlevél volt forgalomban.
A mintegy 800 ezer magyar zsidó közül a nácik 600 ezer embert öltek meg. A Lutz által megmentettek közül sokan később híres emberek lettek: például Konrád György író, Heller Ágnes filozófus, Schweitzer József budapesti főrabbi, Paul Lendvai publicista, Hans Landesmann osztrák zenei menedzser (Bécsi és Salzburgi Ünnepi Játékok). Ők a kor tanúiként kapnak szót a filmben, akárcsak Lutz számos, ma Izraelben és az Egyesült Államokban, akkor illegalitásban élő segítője.
Lutz még a hírhedt Adolf Eichmannal (1906–1962) is sikeresen tárgyalt zsidók mentéséről. Eichmann, aki a berlini Birodalmi Biztonsági Főhivatalban volt a deportálások illetékese, Lutznak 8000 főnyi kontingenst biztosított, és ezek az emberek brit útlevéllel kivándorolhattak Palesztinába.
Lutz egy rég elfelejtett, nyilvánosan valószínűleg soha be sem mutatott videón beszélt az Eichmannal való találkozásáról. Ebben azt mondja, hogy jó tárgyalási pozíciója volt Eichmannál, mert egy korábbi palesztinai misszióján szolgálatokat tett Németországnak. Nem világos, hogy ezek milyen szolgálatok voltak. A filmben nem téma az akkori magyar hatóságok kollaborálása a nácikkal sem, amely jelenleg Magyarországon heves viták tárgya.
Lutz kulcsfigura volt, mert Svájc akkoriban Magyarországon több olyan államot is képviselt, amelyek hadban álltak Németországgal, így például Nagy-Britanniát is. Lutznak sikerült kicselezni Eichmannt. A 8000. sorszámú brit védlevél sosem létezett: Lutz elölről kezdte a számozást, amint kiállította a 7999. menlevelet.
Emellett Lutz 17 ezer zsidót bújtatott védett lakásokban. Hasonlót tett Magyarországon Raoul Wallenberg svéd diplomata is (1912–1946 után), akit 1945-ben elhurcoltak a Szovjetunióba, ahol valószínűleg életét vesztette. A Vatikán, Portugália és Olaszország diplomatái is részt vettek a mentőakciókban.
Az inkább félénk, vallásos metodista Lutzot semmi nem predesztinálta arra, hogy emberek megmentőjévé legyen. A budapesti drámai idők után idegösszeomlást kapott, sokkolta, hogy elmaradt a svájci elismerés. Főnökei a hatásköre túllépésével vádolták, és mindenekelőtt a költségszámlái iránt érdeklődtek. Bern Lutz érdemeit csak 20 évvel halála után, 1995-ben ismerte el. Ő maga csak az izraeli kitüntetést érte meg: 1965-ben Igaz Emberré nyilvánították.
Alighanem a politikán múlik, hogy Aarburg filmjét tovább is játsszák-e majd a magyar mozikban. Egy eredetileg érdeklődő forgalmazó visszalépett azzal az indoklással, hogy ez jelenleg Magyarországon politikailag nehéz – mondta el Aarburg újságírók előtt. A jobboldali nemzeti Orbán Viktor kormánya azon van, hogy olyan történelemértelmezést vigyen keresztül, amely megszépíti Magyarország náci időkben játszott szerepét, és ezenközben sikeresen nyomást gyakorol a kulturális életre.
