Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. november 12.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. november 15. hétfő, 02:27
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Azt olvasom a Napi Gazdaságban, hogy milliárdokat nyer a Mecsekérc a vörösiszapon. Ez lehet, hogy egy kicsit félrevezető cím. A tény mindenesetre a lap szerint az, hogy csaknem harmincmilliárd forintos megbízást kapott a vidékfejlesztési tárcától a Mecsekérc Zrt., az októberi vörösiszap-katasztrófa nyomán kell kármentesítési munkát végeznie. Ez így van?
Szabó Csaba: - Itt valószínűleg valami félreértés lehet. A Mecsekérc Zrt. egy közbeszerzési eljárás nyertese, amelynek van egy keretösszege, és erre vonatkozóan van egy keretszerződés. A keretösszeg 29,2 milliárdra vonatkozik, de a keretszerződés arról szól, hogy csak akkor végez munkát, ha külön minden egyes munkára megbízzuk, és minden egyes munkának külön elszámolása van. Tehát ez a keretösszeg messze nem lesz kihasználva, ezt egyszerűen nem lehet kihasználni. Ez egy olyan szerződés, amit szerintem első kétségbeesésükben gyorsan megkötöttek annak idején egy érdekes, illetve különleges helyzet volt ez a katasztrófa után. Ez a szerződés valóban létezik. A Mecsekérc mint százszázalékos állami tulajdonú társaság a részese ennek a szerződésnek, de a valós helyzet az, hogy ez keretszerződés, keretösszeg és minden egyes munka külön minden megrendeléssel és elszámolással készül.
- Én értem az első kétségbeesést, de valószínűleg szakértők lehettek azok, akik megállapították, hogy legyen ez a keretszerződés 29 milliárd 240 millió forintos keretösszegben meghatározva.
- Így van.
- De miért, milyen alapon?
- Igen, hát akkor még, ezért mondom, hogy első kétségbeesésben, más volt a helyzet. Azóta már sokkal többet tudunk. Akkor ugye, ha visszaemlékszik Bolgár úr, olyan vélemények is voltak, hogy egész Kolontárt ki kell üríteni, ott egy emlékparkot kell létrehozni. Volt olyan vélemény, hogy ezer hektáron talajcserét kell végrehajtani. Ma már tudjuk, hogy ezek nem fognak megtörténni. Tehát ez a szerződés gyakorlatilag még ezeknek az ismereteknek a tudatában jött létre. A melléklet tartalmazza egyébként ez erre vonatkozó munkafázisokat, technológiai folyamatokat, de ezeket nem kell megcsinálni.
- Akkor térjünk át arra, hogy azt mondja, közbeszerzésen nyerték el ezt a megbízatást. Ahogy olvasom, a cég egyedüli ajánlattevő volt és hirdetményt se tettek közzé, és ha ez egy meghirdetett közbeszerzés lett volna, akkor az ember feltételezné, hogy egy ilyen összegű megállapodásra vagy megbízásra valószínűleg országon belül és kívül is lettek volna hozzáértő és megfelelő jelentkezők, nem?
- Azért a katasztrófa eléggé hirtelen jött és eléggé gyorsan kellett cselekedni. A közbeszerzési törvénynek, közbeszerzési eljárásnak van olyan lehetősége, hogy meghívásos pályázatot írjanak ki, vagy meghívásos eljárást, bocsánat, ez a helyes kifejezés, meghívásos eljárást folytassanak le. Tehát két céget kértek fel ajánlattételre, ebből az egyik tett ajánlatot. De mondom, itt az időtényezőnek rendkívül nagy szerepe van, hiszen abban a helyzetben, amikor ránk rontott ez a borzalom, azért túl sokat nem lehetett gondolkozni. Egy közbeszerzési eljárás, ha úgy zajlik, ahogy Ön mondja, az hat hónap minimum, tehát ennyi idő egészen biztosan nem lett volna.
- Értem.
- Nem is biztos, hogy egyáltalán kellett volna közbeszerzést kiírni. Itt most már arról beszélünk, hogy mentesíteni kell a talajokat, mert a kinn lévő vörösiszap még mindig szennyez, és akár az élővizekbe is bemosódik, tehát ezt a munkát végezni kell. Nem biztos, hogy a legszerencsésebb eljárás ebben az esetben egyáltalán közbeszerzéssel foglalkozni, de a szakemberek, illetve a minisztérium megfelelő apparátusa ezt a megoldást választotta. Két társaságot kértek meg, ebből az egyik a - hangsúlyozom - százszázalékos állami tulajdonú Mecsekérc tett csak ajánlatot, így ő lett a nyertes.
- Az ön tudomása szerint a kettőn kívül lett vagy lehetett volna még más meghívott jelentkező, aki ért ehhez és képes ilyen munkát végezni?
- Nyilvánvalóan a talajok eltávolítása, földmunkák elvégzése nagyon sok cégnek lehet a profilja. Én nem zárom ki, vagy egyáltalán nem tartom lehetetlennek, hogy mást is meg lehetett volna ebben az ügyben keresni. Akkor ez a döntés született.
- Nincs ennek esetleg olyan veszélye, hogy ha csak ketten jelentkeznek, ráadásul csak az egyik tesz ajánlatot, még ha állami cég is, akkor vastagabban fog a ceruzája?
- Nincs ilyen veszélye, Bolgár úr! Ez nálunk nem szokás. Ez volt divat eléggé hosszú ideig, de úgy gondolom, hogy ettől megszabadulhatunk. Aki ezen az ügyön, ezen a borzalmas katasztrófán nyerészkedni akar, az azt gondolom, hogy talán nem a közéletbe való. Tehát én úgy hiszem, hogy korrektül el lesz végezve a munka, és egy olyan társaság van jelenleg a látótérben, illetve folyamatosan mozdítható állapotban, amelynek ebben gyakorlata, tapasztalata van és megfelelő technikai és szakmai felkészültséggel rendelkezik.
- A Napi Gazdaság azt is megemlíti, hogy ennek a Mecsekércnek a korábbi vezérigazgatója most a katasztrófavédelem, illetve a MAL termelésfelügyelője lett, és a katasztrófavédelmi kormánybiztos kérte meg őt erre, és ezért mondott le a Mecsekérc vezetéséről. Tehát valamiféle személyi összefonódást is sejtet itt a lap.
- A Napi Gazdaságnak ez a cikkét én nem olvastam, de már a felvezetése is meglehetősen tendenciózus és rosszindulatú. Én itt ilyen személyi összefonódást nem gondolnék. Most ha úgy vesszük, a MAL és a kárelhárítás homlokegyenest ellentétes érdekkel szerepel ebben a történetben, hiszen a MAL-nak kell majd fizetni, ha végül elismeri, hogy ő a károkozó vagy valamilyen módon ezt sikerül bizonyítani. Nem túl bonyolult dolog ez, azt gondolom. A MAL ellenérdekű, tehát ilyenformában én az összefonódást semmiképpen nem látom bizonyítottnak.
- Az imént még azt mondta, hogy eredetileg azt feltételezték, akár 1000 hektáron talajcserét kell végrehajtani és azóta már kiderült, hogy nem. Mit tudnak akkor, hogy milyenfajta munkákat kell elvégezni, mit jelenthet a kármentesítés a következő hónapokban?
- A mezőgazdasági területekre vonatkozólag tudjuk, hogy ott, ahol néhány centiméter vastagságú az iszaplepel vagy az iszapborítás, azt nem kell eltávolítani, ugyanis azt azért látni kell – nagyon fontos lenne egyébként ezt a közvéleményben is tudatosítani –, hogy maga a bauxit nem mérgező anyag, hanem olyan anyag, ami a természetben előfordul, tehát ez a földkéreg része. A vörösiszap ebből marad vissza, tehát néhány centiméteres vörösiszapréteget különböző technológiai eljárásokkal a talajba be lehet integrálni, a talaj azt fel tudja dolgozni. Ott kell majd a talajok felszínéről eltávolítani az iszapréteget, ahol ez 10, 20, vagy akár 30 centiméter vastagságban is ott van, mert valóban nem oda való, tehát ilyen mennyiséggel a talaj nem bír. Ezt el kell távolítani, ezeket el kell a területről szállítani. A területen a fő probléma a vörösiszap vonatkozásában egyébként a lúgosság, tehát nem az, hogy mit tartalmaz, hanem az, hogy ez egy maró lúg. A lúgot közömbösíteni kell, és utána vissza kell adni azt a talajéletet, amit a lúg kiirtott. Most gyakorlatilag a talajban megszűnt a baktériumok tevékenysége, és minden élő szervezetet, a 13-as pH-értékű lúg azért mindent tönkretesz. Tehát vissza kell állítani a talaj természetes, egészséges állapotát, hogy aztán újra mezőgazdasági művelést lehessen rajta folytatni. Azt hangsúlyozni szeretném, hogy a mezőgazdasági művelés nem jelent élelmiszer-termelést, mert ezen a területen úgy gondolom, évekig élelmiszert nem fogunk előállítani.
- Akkor mi lesz a mezőgazdasági művelés konkrétan?
- A mezőgazdasági művelés nagyon sok minden más is lehet. Erdőtelepítés például, energiaültetvényeknek. Jó lehetőség kínálkozik arra, hogy azt a területet, amiről mindenki beszél, de gyakorlatilag nagyon kevesen csinálják és még kevesebben élnek belőle, tehát az energetikai növénytermesztést valamilyen módon felkaroljuk, és esetleg egy ilyen kutatóbázist hozzunk itt létre, ahol meg lehetne végre tanulni meg tanítani, hogyan is kell ezt csinálni, kikísérletezni és megtapasztalni. Tehát ez a terület erre válik alkalmassá, és mondom, egy jelentős részét pedig erdősíteni lehet.
- Hozzávetőleges becslései szerint, ahogy most látják a helyzetet, az a majdnem 30 milliárd forintos megbízás körülbelül mennyiben lesz elkölthető vagy elköltendő, szóval mennyit kell fordítania a Mecsekércnek kármentesítésre?
- Én úgy gondolom, ha a mezőgazdasági károk mentesítésére gondolunk csak, az töredéke lesz ennek szerintem. Ne haragudjon, nem mondok számot.
- Jó, de a töredék az nekem már elég sokat mond. A harmincmilliárd töredéke az nyilván egy nagyságrenddel kisebb szám.
- Így van. Körülbelül ez az igaz.
