Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. november 9.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. november 11. csütörtök, 03:08
- Megbeszéljük
Bolgár György: - A napokban Ön azt nyilatkozta, hogy elkerülhetetlennek látszik a sztrájk a vasúton, mégpedig a Cargo cégnél, a teherszállítási ágazatban bejelentett elbocsátások miatt. A Real Cargo Hungaria az osztrákok által megvett cég. Önök egyébként kezdettől fogva ellenezték ezt a tervezetet, ezt a tervet. Mostanra úgy látszik, hogy még nagyobb is lesz az elbocsátás, mint gondolták. Valóban elkerülhetetlen a sztrájk, vagy esetleg tárgyalnak még?
Gaskó István: - Mind a kettő igaz, ebben a pillanatban elkerülhetetlennek tűnik a sztrájk, viszont a tárgyalások folynak. Természetesen a tárgyalások eddigi menetéből azt szűrtük le, hogy van ugyan még esély, de nem sok, arra, hogy a napokban megállapodhassunk, és ezért a puskaport szárazon tartva készülünk a sztrájkra.
- Ez mondjuk a dolog megítélése szempontjából érthető is, mert mikor sztrájkoljon egy szakszervezet, ha nem nagyarányú elbocsátások alkalmával.
- Gondoljon bele, hogy háromezer emberből két év alatt ezer embert akarnak elbocsátani. De volt már olyan is, amikor kétezer ember elbocsátásáról, elküldéséről volt szó. Az első esetben az összes munkavállaló egyharmadát, tehát minden harmadik embert elküldenének, a második esetben meg háromból kettőt küldenének el, ami még tragikusabb.
- Mellesleg mivel magyarázzák a tulajdonosok ezt a nagyarányú elbocsátást? Ennyire visszaesett a vasúti forgalom, a vasúti teherszállítás, vagy pedig ennyire rossz hatékonysággal működött az előd?
- Az egyik magyarázat az, hogy a kereslet visszaesett a szolgáltatás iránt, a másik pedig, hogy gépesítenek, modernizálnak, számítógéprendszereket építenek ki, és ebből kifolyólag szükségtelenné válhat az ember. Gyakorlatilag mi ezt figyelemmel kísérjük, de nem mindig látjuk, hogy ez így volna, ahogy a munkaadó állítja.
- Tehát ezt a részét Önök el is tudnák fogadni, ha korszerűsítésről van szó.
- Természetesen. Nekünk soha nem volt megoldás egy szellemvasút működtetése. Ha nincs szükség a vasútra, a vonatok ilyen mennyiségére, akkor természetesen – ha az emberekkel kellő módon bánnak, és megfelelő egzisztenciális lépéseket tesznek – mi sem ragaszkodunk hozzá, nem vagyunk demagógok. Azonban itt nem látjuk igazolva azt, hogy a teljesítmények olyan mértékben visszaestek volna, hogy indokolt lenne a leépítés. A számítógépes rendszerek kiépítését el tudjuk képzelni, de ezek még nem érkeztek meg.
- Hány ember elbocsátását tartja elképzelhetőnek, ésszerűnek vagy megvédhetőnek és elfogadhatónak?
- Első lépésben mi úgy látjuk, hogy nincs szükség elbocsátásra, mert a munkaadó által vágyott és indokolt leépítések természetes fogyással előrehozott nyugdíjazással, más vasúti társaságokhoz való áthelyezéssel is kezelhetők lennének. Ezt ők is belátják egyébként, csak a tárgyalások még nem jutottak el idáig.
- Na de akkor ez számukra is olcsóbb volna, nem? Ez a természetes létszámcsökkentés.
- Középtávon viszont már nem látjuk ezt a megoldást, és vita van köztünk a középtávú létszámleépítés – kb. ezer fő leépítésének indokoltsága - és a mostani mintegy négyszázhatvan ember leépítési indokoltsága között. Az első négyszázhatvan munkahely megszűnését lehetne kezelni egyébként ezekkel az előbb elmondott módszerekkel.
- Ezekkel a puha módszerekkel.
- Így van. A további mintegy ötszáznegyven főt viszont már nem tudja igazolni számunkra a menedzsment.
- Azt lehet mondani, hogy eddig rendben van, ez a természetes, klasszikus szakszervezeti feladat: ha nincs más eszköz, akkor a munkáltatóval szemben, a munkahelyek megvédése érdekében akár sztrájkot is alkalmazhatna. Viszont Gaskó Istvánról tíz magyar közül kilencnek a gördülő sztrájk jut eszébe. Ezért meg kell kérdeznem, hogy a gördülő sztrájkkal mi van? Mert az osztrák tulajdonossal ezek szerint keményen lépnek fel. És a kormánnyal? Vagy az állammal, az állami tulajdonossal szemben? Annyi minden történt itt az elmúlt hónapokban, hogy akár lehetne gördülő sztrájkot is folytatni, esetleg újrakezdeni. Már csak azért is, mert például a Real Cargo privatizációjából változatlanul nem kapták meg a korábban követelt részt.
- A Real Cargónál folynak a tárgyalások, mint mondtam, és ha a napokban nem születik megállapodás, akkor jön a sztrájk. Az, hogy ez gördülni fog, vagy egy hosszabb, általános sztrájk lesz, ezt még nem tudom, ez mindig az utolsó pillanatban dől el. Ez a része a dolognak szerintem rendben van. A másik kérdésről, amit feltett – hogy a korábbi követeléseink még nem teljesültek – azt tudom mondani, hogy tárgyalások folynak erről is. Éppen most jutottunk el egy olyan szakaszig, amikor elkészítjük az első szerződéses ajánlatunkat, és reméljük, van esély rá, hogy megállapodunk a 2005 és 2009 közötti szervezési-átszervezési munkában való részvétel miatt járó egyszeri juttatásról. Járt volna a Cargo privatizációjából is, de azt szerintünk már elköltötték.
- Szóval arról már lemondtak?
- Más forrásból kell biztosítani.
- Akkor lemondtak a Cargo-privatizációs követelésről?
- Dehogy mondtunk le.
- Nem mondtak le, de azt mondja, hogy ők elköltötték a pénzt.
- A pénz iránti igényt nem a Cargo eladása alapozza meg, hanem az ötéves szervezési-átszervezési munkában való részvétel. Csak forrás volt a Cargo privatizációjának árbevétele. Azt viszont elköltötték, a követelés ugyanakkor fennmaradt, és gyakorlatilag erről tárgyalunk most. A másik követelésünk volt a kiszervezett leányvállalatok munkavállalóinak egyszeri, tízszázalékos kiszervezési pótlékja, továbbá a mellékvonalak bezárása ellen is tiltakoztunk, mint bizonyára emlékszik rá. Ez az utóbbi mintha elindult volna a kielégítés irányába. Decemberben újabb vonalak lesznek visszahelyezve a forgalomba, tehát valószínű, hogy ez a követelés teljesítve lesz.
- Igen. Ezek szerint a további két anyagi jellegű követelésükről tárgyalnak Önökkel. Kicsoda? A MÁV vezetése?
- Igen, folyamatosan tárgyalunk a MÁV vezetésével, és a közlekedésért felelős államtitkárral is szoktunk erről beszélni.
- Mit jelent az, hogy szoktak erről beszélni? Önök megismétlik a követeléseiket, ők meg azt mondják, hogy jó rendben, térjünk majd vissza rá legközelebb?
- Voltak ilyen mondások is, de most az van, hogy készítsünk elő egy megállapodás-tervezetet, egy fejlesztettebb változatot.
- Aha, egy lépést tettek előre.
- Igen.
- És azzal kapcsolatban nem mondják-e azt a munkáltatók, illetve a minisztérium részéről valaki, hogy ez így együtt talán sok? Az egy dolog, hogy egyszer kérnek tízszázalékos bérpótlékot a kiszervezettek számára, de a jövő évi bértárgyalásoknak is folyniuk kellene, még a minimálbér mértéke sincs eldöntve. Vagy ha az egyiket igen, akkor a másikat nem biztos hogy megkapják.
- Ott még nem tartunk, hogy besokalljon a túloldal, és remélem, nem is jutunk el odáig. Én azt gondolom, hogy a jövő évi bérfejlesztés és ez az elvarratlan követelésről szóló megállapodás egybehozható, és látható lesz, hogy melyik a jövő évre szóló fejlesztés, és melyik az a része a megállapodásnak, ami a követelések kielégítését jelenti.
- Az általánosan bejelentett eddigi tervek - ha nem is még végleges intézkedések- mennyire érintik a MÁV dolgozóit? Általánosságban a közszféra létszámcsökkentéséről, a dologi költségek csökkentéséről volt szó, de például az állami vállalatok foglalkoztatottjait ez érinti, vagy nem érinti? Tudnak erről valamit?
- Vannak olyan intézkedések - például a 98 százalékos adóteher –, amelyek az állami tulajdonú vállalatok munkavállalóit érintik. Viszont mondjuk a MÁV-nál a jövő évi költségvetésben negyvenmilliárddal több van, mint az ideiben. Tehát ott egy fejlesztés látható.
- Arról tudnak, hogy ezt a negyven milliárd forintot mire fordítják?
- Szerintem amikor ezt megadják a költségvetésben, a MÁV vezetői valószínűleg beépítik az üzleti tervbe, és meg fogják mondani, hogy milyen fejlesztésre, milyen vasúti, pályavasúti fejlesztésre, illetve a személyszállító vállalatnál milyen lehetőségek biztosítására szól ez.
- Elbocsátásról nem hallott, arról nincs szó?
- Nem, nincsenek ilyen tervek a vasútvállalatoknál, kizárólag a Cargo gondolkodik ilyenben. A többi cégnél egyelőre nem, persze a cargós elbocsátásoknak, illetve a cargós kapacitások lecsökkentésének lehetnek olyan következményei, hogy más vasútvállalatoknál is munkaerőtöbblet keletkezik.
- A legmagasabb beosztású egykori MÁV-vezetőkön kívül hány embert érinthet ez a visszamenőleges végkielégítés, adóztatás 98 százalékkal?
- Ezt nem tudjuk ebben a pillanatban megbecsülni, de vezetőkön kívül vasutasokat is érint. Maga az intézmény is elfogadhatatlan.
- Mármint ez a 98 százalék visszamenőleg? Erre gondol, hogy ez érinti őket?
- Hogyne. Öt évre visszamenőleg, vagy akár egy évre visszamenőleg is, ezek mind elfogadhatatlan intézkedések. Szerintem ha ezt a kormány tovább erőlteti, ebből előbb vagy utóbb konfliktus lesz az országban. Bár népszerű lehet az intézkedés, de az ilyen demagóg és népszerűségre hajtó intézkedések előbb utóbb visszaütnek.
- Mondjuk, ha a MÁV-ot nézzük, akkor az ottani hierarchiában milyen szintig érinthette ez az elmúlt öt évben a valamilyen okból eltávozókat?
- Egy munkahelyi termelésirányítót is érinthet.
- Szóval nem kellett hozzá vezérigazgatónak lenni.
- Nem, még főosztályvezetőnek sem. Mozdonyvezetőnek is elég lenni. Hiszen egy mozdonyvezető átlagosan háromszázezer forintot kereshet ma, ha a törvényben, illetve a kollektív szerződésben biztosított végkielégítés eléri a tizenöt hónapot, akkor ez már négy és fél millió forint.
- Tehát ha kettő millió forint marad a négy és félből, azért az elég súlyos.
- Így van. Vagy három és fél akár.
- Ja igen, vagy három és fél, mert ugye a kétmillió forint csak a csúcsvezetőkre vonatkozik.
- Igen. Mozdonyvezetőre nem, mert ő nem csúcsvezető. Az csak a vonaton áll a csúcson.
– Mi van akkor, ha bármennyire nem tetszik is Önöknek a visszamenőleges törvénykezés, mégiscsak ez lesz?
- Ezt ebben a pillanatban nem tudom megmondani. Egy biztos, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulunk, hiszen a most elkaszált törvény alkotmánybírósági eljárás alá vonásában a Liga is benne volt, abba se fogunk beletörődni. De abban az esetben, ha mondjuk a jogbiztonságot veszélyeztető visszamenőleges hatályú törvényeket elfogadja a parlament, akkor szerintem még Magyarországon sem fog megállni a dolog.
- És a vasúti síneken megáll, vagy gördül?
- Ezt majd később tudjuk megmondani.
