1461 nap
- Részletek
- Cserni János
- 2010. január 04. hétfő, 10:45
Jár-e majd az új kormánynak türelmi idő? A kérdésről az agresszív kismalac története jutott eszembe. Aki nem ismerné:
Az agresszív kismalac beleesik a gödörbe és bármennyire igyekszik, nem tud kimászni. Szerencséjére arra jár nyuszika:
– Várj, kismalac, hozok létrát!
– Nem várok!
Bármelyik, demokratikus választás útján megalakult kormánynak jár türelmi idő, azon egyszerű okból, hogy nem könnyen lehet elvenni tőle. Négy éve, azaz nagyjából 1461 napja van arra, hogy bebizonyítsa, a programját nemcsak a választásokra szánta, de meg is akarta valósítani mindazt, amire a többség a voksát adta. Aztán szintén egy – nem feltétlenül ugyanaz a – többség dönti el, hogy bizalmat szavaz-e neki újból vagy sem. Rosszabb esetben mindkétszer a kisebbséghez tartozom majd.
A kilencvenes évek elején, még az egyetem alatt tett rövid fideszes kitérőtől eltekintve nem tartoztam egy párthoz sem, s azóta folyamatos meggyőződésem, hogy Magyarországon a pártpolitizálás célja kizárólag egzisztenciális jellegű. Elvi politizálást folytató politikusok csak kivételes időszakokban és rendkívül korlátozott számban születnek, s még közülük is sokan elég gyorsan az „egzisztencialisták” között találják magukat. Az ember néha visszasírja azt az időt, amikor sértésszámba ment, ha valakit megélhetési politikusnak neveztek politikai ellenfelei. Ma már nem tesznek ilyet, jobbnak látják nem feszegetni a kérdést.
Hogy a társadalom mit gondol a politikáról, azt kár itt részletezni: mindenki utazott már buszon. E szerint a politikusok felelősségrevonás nélkül lopnak, csalnak, hazudnak, és jó lenne közéjük tartozni. A választó – vagy épp e miatt nem választó – azt is érzi, hogy tehetetlen, mert nincs igazi választási lehetősége. A tudatos szavazó annyival mindenesetre tisztában van, hogy fel kell állítania egy listát a szerinte megoldásra váró feladatokból, és el kell döntenie, hogy melyik létező politikai erő képes és elszánt a megoldásukra. Aztán várni, hogy megteszi-e. Így lesz (ez) az ország négyévente 93 ezer négyzetkilométernyi türelmi zóna.
A választói preferenciák nyilvánvalóan különbözőek. Ami biztos: az első tétel mindenki listáján a korrupció felszámolása lesz. Nem is képzelhető el másként. Ilyen égető és rohamosan növekvő probléma nincs még egy az országban, s a helyzet nem egyszerűen romlik, de rohamosan rosszabbodik. Nem lehet véletlen, hogy a köztársaság elnöke december 5-én még azt mondta, sem a korrupciós helyzet, sem az adózás átláthatatlansága nem olyan szörnyű Magyarországon, hogy néhány külföldi állam nagykövetének elítélő nyilatkozatára szükség lett volna, majd alig egy hónap elteltével, újévi köszöntőjében már hangsúlyozta, hogy korrupcióban fuldoklik az ország. Óriási változás 25 nap alatt!
A sort folytassa mindenki a saját elvárásai szerint! Az általam összeállított szempontrendszer egyszerű lesz, mondhatni minimál program. A korrupció felszámolásán kívül csak a szakmaiság minden területen való érvényre juttatása, valamint az igazmondás melletti másik fő erény, a következetesség képviselete az, amit a politika minden szereplőjétől elvárok. Mindtől, az önkormányzati képviselőtől kezdve az államelnökig.
2010 a remény éve lesz. Készüljünk rá bátran és optimistán! Én például ennek jegyében hallgatom az egyetlen magyar világslágert – ha gondolják, tegyék Önök is
