rss      tw      fb
Keres

VálasztásVálasztás




Emberek vagyunk. Egyikünk sem különb a másiknál. A parlamenti képviselő is ember, gyarló ember. Ha jogállamot akarunk, akkor nem alaptörvény kell, hanem alkotmány, amiben pártállás nélkül, az állampolgárok jogait és kötelességeit leírják, közösen, a jobb- és baloldali gondolkodású emberek közössége, és egyforma támogatottsággal.


Az alkotmánynak az emberi jogok egyetemes nyilatkozatával kell kezdődnie, idézem: Többek között


– jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz;
– jog a művelődéshez;
– jog a kulturális életben való részvételhez;
– jog a magántulajdonhoz;
– védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől;
– a gondolat, a lelkiismeret és vallás szabadsága;
– a vélemény és kifejezése szabadsága.


Ha az alkotmányt sikerülne a következő kormánynak megalkotnia, akkor ennek bibliának, szentírásnak kell lennie, amit az ország lakosságának írtak, és nem annak a kétharmadnak az alaptörvénye, amit a felső egyharmadnak írtak.


És ha megvan az alkotmány, akkor kell egy polgári és büntető törvénykönyv, joghézagok nélkül, amit nem lehet kijátszani.


Mert most az van, hogy a kormánypártok nem az értékek és érvek mentén kampányolnak, hanem hogy hogyan lehet lejáratni embereket, hogyan lehet tönkretenni, lejáratni a politikai ellenfeleket.


Mert magyarázkodnivalójuk lenne a kormányon lévő vezető politikusoknak, az ellenzéki politikusnak is, akinek eltitkolt számlája van vagy volt. Mert ebben az értelemben egyik sem különb a másiknál.


És befejezésül azért kellene jogállamban élni, hogy ne egymást gyalázzák a politikusok – akiknek az ország tükreinek kellene lenniük –, hanem ha bűnt követtek el – pártállástól függetlenül –, a jövőben a valóban független bíróság ítélje el őket, és ne a közvélemény. És ha a hatóság elítéli valamelyiküket, mi higgyük is el, hogy bűnös, mert egy jogállamban így kellene élni.