rss      tw      fb
Keres

Duma




Az Alkotmánybíróság mai döntése alapján Gulyás Gergely azonnal úgy reagált, hogy újraválasztásuk esetén az Alkotmánybíróság döntése alapján jogalkotással kivezetik a lakáscélú devizahiteleket. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy ez nem jogi, hanem politikai döntés kérdése. Mivel nem vagyok jogász, sem érintett az ügyben, így adódik számomra egy pár laikus kérdés, amire a magam tudása szerint keresem a választ is.


Mi eredményezte a devizahitel-törlesztések hihetetlen megugrását? Egyértelműen a forint gyengülése. Különösen a svájci frankhoz képest. Min múlik a devizaárfolyam? A mindenkori kormány és jegybank harmonikus együttműködésén. Kormányváltáskor a svájci frank árfolyama 180 körül mozgott, jelenleg 260 körül van. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként együttműködött a jegybankkal, aminek elnöke Simor András volt? A válasz egyértelmű nem, mert olykor szokatlan, mondhatnám, parlagi módon kritizálta az elnököt. Visszaerősödött a forint Matolcsy György jegybankelnökké való kinevezése után, amióta a jegybank és nemzetgazdasági minisztérium közötti ellentétnek csupán egy jelét tapasztalhattuk, amikor a legutóbbi kamatvágást Varga Mihály miniszter nem helyeselte? Nem, sőt a forint gyengülése újabb negatív csúcsokat döntött. Valóban olyan sikeres az unortodox gazdaságpolitika, ami a piaci realitásokkal szemben az illuzórikus vágyaknak ad primátust? Messzemenőleg nem. Van rá esély, hogy igazságos jogszabályt alkossanak a devizahitelesek problémáinak rendezésére, hogy az univerzálisan minden szerződésre vonatkozzon? Nem hiszem, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a forintalapú hiteleseket ne érje hátrány. Lett volna lehetősége a Fidesz–KDNP-kormánynak 4 év alatt arra, hogy olyan konszenzusos megállapodást kössön a bankokkal, hogy ne csak a szerződő felek, hanem az állam is arányos terhet vállaljon ahhoz, hogy mára már elfelejthessük az egész devizahiteles rémtörténetet? Igen, ha az elcsaklizott magánynyugdíjpénztárból ésszerűen áldozott volna a hármas teherviselésre, netán a forintárfolyamban olyan céljai lettek volna a jegybankkal egyeztetve, amelyek legalább az éves költségvetésekben tervezett árfolyamot tekintették volna célnak. Van realitása Gulyás Gergely kvázi kampányígéretének a devizahitelek totális jogi rendezésére, ha a forint ilyen szinten marad? Aligha. Ahhoz újra 180 körüli svájcifrank-árfolyam kellene.


Nos, e laikus okfejtés után komolyan venni Gulyás Gergely ígéretét, amit én csupán dumának tartok, gyermeki naivitás.