Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. november 2.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. november 04. csütörtök, 03:04
- Megbeszéljük
Bolgár György: - A nemzetgazdasági miniszter ismertette, benyújtotta a jövő évi költségvetést, méghozzá most szombaton. Elég szokatlan időpont, de úgy látszik, sietnek. Mindenesetre ebből most több dolog kiderült, ha nem is minden, például, hogy nagy átalakítások nem lesznek. Az Index munkatársa úgy foglalta ezt össze egy címben, hogy marad a kövér, drága állam. Ugyanakkor a magánnyugdíjpénztár ideiglenes lefoglalásából sokkal többet remélnek, mint azt eleinte közölték, tehát nem 360 milliárd forintot tizennégy hónapra, hanem valamiért 530-at. Sőt, feltételezéseik szerint a tagok kilencven százaléka visszalép az állami rendszerbe, úgyhogy 2500 milliárd is összejöhet. Mi az ellenzéki, illetve a volt kormányzati illetékes szakember véleménye erről a költségvetésről?
Katona Tamás: - Én azt gondolom, hogy azért ez elég jelentős átrendeződés. Először is, tulajdonképpen az eredeti Orbán-elképzelés az volt, hogy 2-2,5 százalék lesz a hiány, és ez gyakorlatilag a jövő évre megvalósul.
- Hogyan? Hiszen nominálisan 2,94 százalék.
- Igen, azt mondják, hogy az eredmény elméletben 2,94 lesz, de nem szoktuk ezt két tizedes pontossággal meghatározni, és ez önmagában nem baj. Azért mondom, hogy 2-2,5 százalék lesz, mert több mint ezer milliárd forintot bevonnak a költségvetésbe, olyan tételeket formájában, amelyek egyszeriek és nem ismételhetők. Azonban ezekkel szembeállítanak olyan kiadásokat, amelyek folyamatosak.
- Az ismétlődő tételek például az extra adók meg a nyugdíjpénztári befizetések?
- Egyrészt az extra adók 340 milliárd forint évente, de én még abban sem hiszek, hogy ezt három évig meg lehet csinálni. Ugyanis ez nem ekkora növekmény, mert akkor például ők nem fognak társasági nyereségadót fizetni, és ezt nyilvánvalóan a fogyasztókkal fogják majd kifizettetni. Az idén ez meglepte őket és nem tudták áthárítani, de jövőre áthárítják.
- De akkor több áfát fognak befizetni a fogyasztók, ami szintén a költségvetést gazdagítja.
- Azért a nagyobb infláció kiadási többletet is jelent, mert el kell tartani az állami intézményeket. De ami a legmeglepőbb, hogy 530 milliárd forintot be akar vonni a Nemzetgazdasági Minisztérium a folyó költségvetésbe, vagyis a nyugdíjpénztártagok visszalépéséből adódó vagyont tulajdonképpen elkezdik felélni. Habár itt az aktualitással is baj van, mert ugye Matolcsy két héttel ezelőtt benyújtotta az adótörvényeket, amellyel szigorítani akarta a pályakezdők nyugdíjpénztári belépését, azonban addigra Selmeczi Gabriella benyújtott egy önálló képviselői indítványt, hogy az egészet felrúgja. Most ugyanez történt. Pénteken a miniszterelnök bejelentette, hogy gyakorlatilag megszüntetik Magyarországon a magánnyugdíjpénztárakat, és ehhez képest másnap Matolcsy benyújtott egy egészen más költségvetést. Mindenesetre ebből teljesen egyértelműen látszik, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyont felélik, mert folyó költségekre fordítják.
- De hogyan tehetik ezt meg?
- Jogilag sehogy. Azonban van egy másik problémám is ezzel, mert Matolcsy ugye azt mondta, hogy az emberek 90 százaléka visszalép, és akkor 2800 milliárd forint ez a vagyon. Ebből pedig 530 milliárdot jövőre el akarnak költeni, de mi van a többi kétezer milliárd forinttal?
- Azt mondják, hogy abból valami külön alapot fognak létrehozni.
- Igen, de ennek benne kellene lennie a költségvetésben. Tehát ez az államháztartási transzparenciát nagyon durván sérti.
- És milyen oldalon kéne ezt beletenni a költségvetésbe?
- Ez a bevételi oldalon jelentkezne.
- Akkor viszont pozitív lenne a költségvetés szaldója, nem? Hiszen, ha beleraknak 2500 milliárdot, és körülbelül 800 milliárdos hiányt terveznek, akkor pluszban lesz a költségvetés.
- Az elkülönített állami pénzalapokkal nincs baj. Most nem arról van szó, hogy be kell vonni a költségvetésbe ezt az összeget, csak meg kellene jelennie ennek az elkülönített állami pénzalapoknál valamilyen módon. Hiszen így most kétezer milliárd forinttal gazdálkodhatnak elszámolatlanul. De ezek alapján szerintem most már a napnál világosabb, hogy ezt a pénzt – ami azoknak az embereknek a megtakarítása, akik magánnyugdíjpénztári tagok egy, öt vagy akár tizenkét éve – el akarják költeni, élesebben fogalmazva, el akarják herdálni.
- Nyilván a kormány abból indul ki, hogy most kell a pénz, és az, hogy majd húsz év múlva az állam hogyan áll helyt az akkori nyugdíjasokkal szemben, az majd a húsz évvel később kormányzó párt problémája lesz.
- Igen, látszik, hogy nem terveznek húsz évnél hosszabb időre, ami egyébként figyelembe véve ezt a politikát nagyon helyes, csak azt gondolom, hogy ez így nonszensz. Egyébként pedig kiderült, hogy szó sincs eszközkezelőről, mert egy fillért sem szántak erre a költségvetésben.
- Vagyis a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek helyzetén nem változtatnak.
- Hát, a jelzáloghiteleseken nem fognak segíteni.
- Visszatérve még mindig a magánnyugdíjpénztárra, Ön azt mondja, hogy jogilag sehogy nem lehetne ezt az 530 milliárdot bevonni a költségvetésbe és elkölteni. Tehát most már nemcsak arról van szó, amit nem fognak továbbítani havi járulékbefizetésként a magánnyugdíjpénztárakba.
- Igen, az 360 milliárd forint.
- Igen, az csak 360 milliárd forint, de még hozzácsapnak 170 milliárdot. Hogy miért annyit, azt nem tudjuk, nyilván épp annyira volt szükségük a 2,94 százalékos hiányhoz. Mindenesetre ezt elköltik. De ha ez így megy a következő években, akkor három-négy év alatt fel lehet élni a teljes nyugdíjpénztári megtakarítást, nem?
- Igen, pontosan. Ez olyan, mintha egy család úgy döntene, hogy kisebb lakásba költözik, eladja a lakását, átmenetileg albérletbe megy, és aztán elkezdenek költekezni mondván, hogy úgyis maradt egy kis pénz. Aztán néhány év alatt felélik az egészet, és kiderül, hogy nincs hova menniük lakni. Most egy ilyen folyamatot indított el ezzel az Orbán-kormány. Szóval aztán mehetünk a kutyaólba lakni.
- Mivel magyarázza azt, hogy ennek ellenére az első nyugati elemzői reakciók nem túlzottan felháborodottak vagy nem túlzottan kritikusak. Azt megjegyzik, hogy ezzel a magánnyugdíjpénztári trükkel valóban a jövőt élik fel, de a jövő kicsit messzebb van, most pedig most van. Most egyelőre csökkenteni kell az államháztartási hiányt, és ezt a feladatot az Orbán-kormány teljesíti. Ön szerint ugyanilyen fog maradni a nyugati vélemény, a befektetők, a pénzpiacok véleménye?
- Én azt gondolom, hogy részben igen, részben nem. A Fidesznek van egy rövid távon kétségtelenül nagyon ügyes kommunikációja, amivel körülbelül három-, négy-, öt-, hatnapos kommunikációs előnyt szoktak szerezni, és ez most még tart. Ma van az első munkanap azóta, hogy benyújtották a költségvetést. Tehát még csak most tanulmányozzák, és első ránézésre a hiánycél, a végszám szerint valóban rendben van. Tehát ezért ez az első reakció, de aztán amikor elkezdik az elemzők tanulmányozni, akkor majd látják, hogy semmilyen strukturális reform nincs benne. Ráadásul ugye néhány ponton különösen kritikus a dolog. Ilyenek például az extra adók, amely azért nem fenntartható. Azonkívül például a teljes közszféra helyzetét nem tudom, hogyan gondolják megoldani. Ugye harmincezer embert el akarnak küldeni, és ennek semmilyen alapja nincs, mert se jogszabály nem volt, se funkcióváltozás, tehát harmincezer embert nem lehet következmények nélkül kirúgni. Ráadásul csak néhány milliárd forintot takarítanak meg vele. És egy olyan adórendszer szolgálja ezt a költségvetést, aminek alapján jövedelmi szempontból a felső tíz százalék nagyon jól jár. Van, aki majd több százezer forinttal többet vihet haza, mint az idén. A 250 ezer forint alatt keresők pedig rosszul járnak.
- Mintha az volna a költségvetés mögötti érvelés – kimondva is, meg kimondatlanul is –, hogy majd ettől a pluszpénztől, az adókedvezményektől, az egykulcsos adótól és a többi, meglódul a magyar gazdaság, és többet fognak költeni. Tehát azt sugallják, hogy ha a belső piacot élénkítjük, akkor felgyorsul a gazdasági növekedés, és vissza fog jönni ez a sok kiadás a bevételi oldalon.
– Én azt elhiszem, hogy Matolcsy így gondolja, mert amikor az első Orbán-kormány alatt miniszter volt, akkor is így gondolta, de ez nem vált be. Tehát én két dologra tudok gondolni. Az A-változat – ami a kedvezőbb–, hogy van öt potenciális Nobel-díjas a Matolcsy-stábban. A B-változat az, ha nincsenek ilyenek, akkor pedig nagyon nagy baj. Hiszen felrúgják a közgazdaságtan alaptételeit. Ebből nem lesz többletfogyasztás, mert a legjobban keresők a többletjövedelmüket nem hazai termékekre szokták elkölteni, ráadásul ők a jövedelmüknek egy nagyobb hányadát megtakarítják. Ők általában elmennek külföldre nyaralni, és új gépkocsikat vesznek, amelyek általában importtermékek. Emellett viszont egy nagyon széles kör kimondottan rosszul fog járni, még az is, aki egyébként például igénybe veheti az adókedvezményt a gyermeke miatt. Hiszen kapnak tízezer forintot, aminek a felét visszaveszi az állam, mert drasztikusan, ötven százalékkal megemeli a bölcsődei, óvodai és iskolai térítési díjakat. Tehát annak a pénznek a fele eleve elmegy erre. Még akkor is, ha egyáltalán valaki teljes egészében igénybe tudja venni ezt a támogatást.
- Mikorra válik Ön szerint nyilvánvalóvá, hogy ez a költségvetési és gazdaságösztönző stratégia kudarcot vall?
- Sajnos ez nem túl sokára ki fog derülni. Tavasszal mindenki érzékelni fogja, hogy átverték, és sajnos az is ki fog derülni a jövő évben, hogy a foglalkoztatottság sem fog nőni. Tehát nem lesz kevesebb a munkanélküli. És az is ki fog derülni, hogy a növekedést ez a gazdaságpolitika egyáltalán nem serkenti. Egyébként ebben azért következetesek az elemzők, mert az elmúlt időszakban inkább csökkentették a magyar növekedési prognózisokat, lefelé vitték a prognózisokat, hiszen látják, hogy ebből nem lesz növekedés.
