rss      tw      fb
Keres

Julija köszöntéseJulija köszöntése




A két és fél éve raboskodó Julija Timosenkot az ukrán parlament döntése értelmében szabadon engedték. A magyar külügyminiszter üdvözölte a döntést, mivel „ez a fejlemény is hozzájárul a demokratikus, az emberi jogok és a jogállamiság elveit maradéktalanul tiszteletben tartó … Ukrajna megszilárdításához.”


Idézzük fel a 2011-es őszi eseményeket! A volt ukrán kormányfő azzal a váddal került bíróság elé, majd ítélték el hétéves börtönbüntetésre, hogy hatalmával visszaélve 2009-ben túl magas áron kötött gázvásárlási szerződést Oroszországgal. Timosenko tagadta a vádat, a másik szerződő fél, Oroszország tiltakozott. Külügyminisztériumi nyilatkozatuk szerint a szerződést a két ország törvényeinek és a nemzetközi normáknak a megtartásával kötötték meg.


Az ítélet szerint Timosenko 1,5 milliárd hrivnya (188 millió dollár) kárt okozott a Naftohaz ukrán kőolaj- és gázcégnek. A bírósági döntés alapján ezt az összeget is vissza kellett fizetnie. Ezzel megszületett Európa keleti felén az első olyan bírósági ítélet, amely egy volt magas rangú politikust – kormányfőt – marasztalt el egy gazdasági döntés miatt. Timosenko kormányfőként – a bíróság véleménye szerint – szándékos bűncselekményével hatalmas kárt okozott országának. Megszületett a politikailag vezérelt igazságszolgáltatás első parádés ítélete.


Az ítéletre nemzetközi felzúdulás volt a válasz. Washingtontól Párizson keresztül Berlinig tiltakoztak a kormányok. Nem tartották ugyanis összeegyeztethetőnek a jogállamisággal és a demokráciával a gazdasági károkozás ürügyén konstruált politikai bíráskodást. Az ítélet ellen tiltakoztak az országok és a nemzetközi szervezetek is.


Julija Timosenkot bebörtönözték és két és fél évet le is töltött a büntetésből. A valamikor gyönyörű asszonyt láthatóan megtörte az ukrán börtönökben töltött idő, de elszántsága a régi. Beszédet mondott az őt üdvözlő tömegek előtt és bejelentette, hogy indul a választásokon, de nem akar miniszterelnök lenni.



Julija Timosenko – MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Martonyi János levelében azt is írja, hogy Ukrajna demokratikus átalakulásához „Magyarország a korábbiakhoz hasonlóan kész minden segítséget megadni.” A külügyminiszter úr nyilván nem emlékszik rá, hogy 2011 őszén a nagy nemzetközi tiltakozáshullámból éppen Magyarország maradt ki.


És vajon miért maradt ki? Magyarországon éppen akkor volt ügyészségi szakaszban egy eljárás a volt kormányfő ellen különösen nagy vagyoni kár okozása miatt. Nem tűnt célszerűnek tiltakozni a szomszédban végrehajtott bírósági eljárás miatt, amikor maguk is hasonlóra készültek.


Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán és a Dnyeperen. A volt magyar kormányfő – Gyurcsány Ferenc – elleni vádak megalapozatlannak bizonyultak. Kijevben a népharag elsodorta a posztsztálinista diktátor, Janukovics uralmát.


A magyar külpolitika pedig, felismerve a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság elvei iránti töretlen elkötelezettségét, határozottan és egyenes gerinccel kiállt a győztes mellett.