Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. október 28.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. október 30. szombat, 12:28
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Érdekes ítéletet hozott a Fővárosi Bíróság. Tízmillió forint kártérítésre kötelezték a vörösiszap-katasztrófában érintett Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt-t. És nyolc napon belül, függetlenül attól, hogy fellebbeznek-e vagy sem, ki is kell fizetni ezt az egyik devecseri károsult számára. Ami egyrészt humanitárius szempontból nagyon indokolhatónak és elfogadhatónak, sőt helyesnek látszik, jogi szempontból azonban elég érdekes, és ráadásul még beláthatatlan következményekkel is jár, hiszen biztos hogy több száz nagyon súlyos károsultja van ennek a tragédiának, és ha ezek egymás után tízmilliós kártérítéseket kapnak, akkor az a cég nagyon súlyos helyzetéhez is vezethet. Hogy látja ezt a helyzetet most?
Ruttner György: - Azzal a pici korrekcióval kell kezdeni, hogy nem ítélet született, hanem az egyik napilapból, ami azért nagyon érdekes körülmény, az egyik napilapból értesült arról a cég vezetése és a jogi képviselői is, hogy ideiglenes intézkedés...
– Végzés, akkor legyünk pontosak. Ugye? Végzés. Nem volt tárgyalás.
– Igen. Az ítéletet egy bizonyítási eljárás végén, az eljárás befejezésével egyidejűleg hoz a bíróság. Nem, itt arról van szó, hogy mindenféle tárgyalás és bármiféle bizonyítás nélkül ideiglenes intézkedésről hozott végzést a Fővárosi Bíróság, és ebben kötelezte – egyébként pontos amit idézett – tízmillió forintos összeg megfizetésére az egyik károsult javára a Mal Zrt.t.
– Aki elvesztette a házát, garázsát és így tovább.
– Igen, ez emberileg teljesen érthető, nagyon nehéz helyzetbe került ez a károsult, és valóban valamiféle segítségre nyilván szüksége van, és lehetséges is, hogy egy eljárás során, amely feltárja az ügy hátterét, az őt ért kár és a felelősség kérdését is megállapítja, jogszerűen valamilyen összegű kártérítésre tarthat igényt. Nem biztos, hogy ennek a Mal Zrt. lesz a felelőse és a kötelezettje, lehet, hogy az eljárás során más szerveknek a perbe vonására is sor kerül majd, és lehet hogy a felelősség is azt a perbe vont felet vagy feleket terheli, vagy a felelősség megoszlik. A bírósági eljárásoknak azért az a lényege, hogy megalapozott döntést lehessen hozni az okok feltárásával, és annak alapján aztán a felelősség kivizsgálása és megállapítása után.
– De hát ebből az is következik hogy ez akár évekig is eltarthat, hiszen a felelősség megállapítása nem lesz egyszerű. Addig viszont a károsultaknak jó lenne valamilyen segítség, tehát könnyen lehet, hogy ez a mai példa mégis precedens volt, és a többi károsult is hasonló eljárást kérhet.
– Nagyon remélem, hogy nem. Nagyon remélem, hogy nem. Mert azért vannak bizonyos jogelvek. Akkor is, ha nagy a baj, és tényleg kegyetlen hatásai voltak ott a térségben ennek a katasztrófának. Azért az európai jogrendhez tartozónak vallja magát Magyarország, és a nehéz helyzetben is azért a civilizált jogrendszerek alapvető működését fenn kell tartani. Mire gondolok? Arra, hogy már az ókori Görögországban is ismertek egy olyan alapelvet, amit aztán a római jogba és a civilizált országok jogrendjébe is beillesztettek, és ez a napi gyakorlat, aminek a lényegét úgy fogalmazták meg annak idején, hogy hallgattassék meg a másik fél is. Ez olyan alapelv, amely a magyar polgári eljárásnak is szerves része, vagyis egy kontradiktórius eljárás keretében hozza meg az igazságszolgáltatás a maga döntéseit.
– Még a feltételezett gyilkost is meg kell hallgatni. Ez a lényeg.
– Neki is van megszólalási lehetősége, hogy elismeri a felelősségét, vagy vitatja. Vagy részben ismeri el vagy részben vitatja. Tehát mindenféleképpen meg kell adni a lehetőséget a megszólalásra. És ezt a magyar polgári perrendtartás szabályai is kötelezővé teszik. Lehet ideiglenes intézkedést hozni természetesen, erre lehetőség van bizonyos rendkívül sürgős esetekben. De a polgári perrendtartás azt mondja, hogy a bíróság a döntés előtt a feleket személyesen meghallgatja, és azt is lehetővé teszi, hogy a kérelemre írásban nyilatkozzanak. Ebből a meghallgatás néha, kivételes esetekben, sürgős szükség esetén esetleg mellőzhető – ha egyébként az alperes ezen a meghallgatáson nem jelenne meg, vagy a határidőt elmulasztja, azért, hogy ne lehessen az időt húzni. Ilyenkor meghallgatás nélkül is meg lehet tartani a tárgyalást, azonban itt erről szó sincs, hiszen nem volt meghallgatás kitűzve, nem volt hol megjelenni vagy nem megjelenni, de az írásbeli reagálás lehetőségét mindenféleképpen biztosítani kell annak az alperesnek, aki ellen Magyarországon pert indítanak. És erről a perről az alperes, a Mal Zrt. még csak nem is tudott. Tehát nemcsak hogy nem tudott reagálni se a kereseti kérelemre, se az ideiglenes intézkedés iránti kérelemre, hanem még magáról a perről sem volt tudomása. Az mindenféleképpen jogi lehetetlenség, hogy úgy mondjam, nonszensz, hogy egy napilapból értesül arról, hogy őt a bíróság egy ilyen összegű kártérítés megfizetésére kötelezte.
– Igen. Majd aztán a bíróság biztosan el fogja küldeni a végzését.
– Hát egyszer biztos elküldi, és majd akkor, ha megkapja az alperes, nyilván fellebbezni is fog. De az mindenféleképpen problémás, hogy – ráadásul ebben az esetben az újságból értesülve, utána nézve a dolognak – egy tizenkilenc millió forinttal előterjesztett kereseti kérelemről van szó, amely tizenkilenc millió forintból tízmillió forintot előzetesen végrehajtható ideiglenes intézkedéssel megítélt a bíróság, és megfizetésre kötelezte az alperest. Ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag szinte érdemben már el is döntötte az ügyet, az előterjesztett igénynek több mint ötven százalékát megítélte. És nem ez a jogintézménynek, ennek az ideiglenes intézkedésnek a lényege.
– Tehát azt mondja, hogy ha a bíróság valóban sürgősen, humanitárius okokból, segítséget akart volna nyújtani, akkor nem a kereset felét ítéli meg tízmilliós összegben.
– Igen.
– Hanem adott volna egy átmeneti időre szóló, az életben maradáshoz természetesen elengedhetetlen és fontos összeget. Így viszont gyakorlatilag érdemi tárgyalás és a tények feltárása nélkül gyakorlatilag megítélte több mint a felét.
– Így van. És az érdemi reagálásra kötelező lehetőséget adni mindenkinek, aki ellen pert indítanak Magyarországon. Ez egy kötelező rendelkezés, és nem egy formai kötelezettség, hanem egy védekezési lehetőség, egy megszólalási lehetőség, arra való reagálás, hogy egyáltalán az összegszerűségben vagy az érdemi részében a beperelt fél vitássá tegye az ellene előterjesztett igényt.
– A fellebbezésben ezt az eljárási módot fogják kifogásolni?
– Mind az eljárási módot, igen, és konkrét jogesetek vannak erre nézve, hogy egy ilyen eljárás esetén ez hatályon kívül helyezési ok. Tehát vannak olyan konkrét jogesetek, most nem akarom fárasztani Önt azzal, hogy idézzem, milyen számú Bh. szól erről, bírósági határozat, de ez hatályon kívül helyezési ok, ha ennyire semmibe van véve valamelyik peres félnek az érdeke, hogy még csak nyilatkozni sincs módja az ellene előterjesztett követelésről. Természetesen formai okokból is meg fogja a Mal Zrt. alperes ezt az ideiglenes intézkedést, de érdemi okokból is, hiszen a felelősségét vitatja. A napokban ismertünk meg olyan szakértői véleményeket, amelyek a katasztrófának az okát külső elháríthatatlan erőben, nevezetesen egy talajtörésben jelölik meg. És ez a talajtörés egy olyan, a föld mélyében lejátszódó talajmechanikai folyamat, amely sem a Mal Zrt. menedzsmentje sem munkatársai, alkalmazottai számára nem volt felismerhető, és így nem is tudtak semmit tenni az elhárítása érdekében. Tehát gyakorlatilag egy katasztrófa következett be, ami viszont érdemi kimentése, védekezése a Mal Zrt-nek. Na most a pernek nyilvánvalóan fel kell tárnia ezt a körülményt, és ezzel foglalkozni kell. Ezért nagyon elhamarkodott döntésnek tűnik ez a bizonyos ideiglenes intézkedés, ami most megszületett.
– Amit egyébként meg lehetett volna hozni részben például az állam vagy hatóságai ellen. Tudjuk, hogy az állam környezetvédelmi hatóságok ezt a tározót rendszeresen ellenőrizték. Hogy felelősek-e bármiben is vagy sem, ezt nem tudjuk, de hogy valami közük nekik is volt hozzá, azt igen. Lehetett volna azt mondania a Fővárosi Bíróságnak a végzésben, hogy fele részben ezt a kártérítést állja a magyar állam?
– Ennek a döntésnek a meghozatala egy megfelelő vizsgálódás, megfelelő eljárás eredménye lehet csak.
– Tehát Ön szerint senki ellen nem szólhatott volna a bíróság végzése, ugye? Sem az állam, sem a Mal Zrt. ellen.
– Az eljárás jelen szakaszában semmi szín alatt. Folyamatban van olyan szakértői elemzéseknek és véleményeknek az elkészülte, amelyeket mindenféleképpen meg kell várni ahhoz, hogy tisztán lehessen látni a felelősség kérdésében. Ezzel kapcsolatosan a Mal Zrt. elmondta az álláspontját, hogy talajtörés volt a katasztrófa az alapvető oka, ami azt jelenti, hogy nem vethető fel alappal, illetve nem állapítható meg alappal a Mal Zrt. felelőssége, ezt vizsgálni kell. El fognak készülni a szakértői vélemények, és ezek a szakértői vélemények részletesen fogják taglalni, miért következett be ez a katasztrófa, és ezt követően lehet állást foglalni a felelősség kérdésében. Ennek a bevárása nélkül akár csak egy pert, de mondhatnám azt is, hogy perek sokaságát eldönteni, mindenféleképpen idő előtti és nagyon elhamarkodott döntés mindenki számára. De leginkább a jogrendszerünk számára.
– A dolog azért is érdekes, mert ugye Bakondi György aki katasztrófavédelmi biztosként átvette a Mal Zrt. felügyeletét, gyakorlatilag irányítását is, azt nyilatkozta, hogy ez a másfél milliárdos vállalás, amelyet a cég, illetve a cég nevében Ön tett öt évre, ez elutasítandó, mert hogy a cég ne vállaljon ilyet nagy összegű felelősséget az ügyben, ő ezt nem fogadja el. Ha már, akkor legfeljebb a magánvagyonuk terhére. A dologban ugye az az érdekes, hogy ha az önkéntes felajánlást a katasztrófavédelmi biztos nem helyesli, elutasítja, de ha a bíróság vagy a bíróságok esetleg hasonló kártérítési kötelezettséggel sújtják majd a céget, akkor egyfelől ugyanott tart, másfelől meg ő azt is mondta – és ez is egy érdekes kérdés –, hogy talán a magánvagyonuk terhére fizessék ezt az összeget a cég tulajdonosai. Erkölcsi szempontból ebben van valami. De hát az esetleg a cég által okozott katasztrófáért – mondom, csak esetleg és lehet, hogy semmi nem áll meg belőle – akkor is a cég felel, és nem a magántulajdonosok, nem?
– Hát mindenféleképpen a cég felelőssége vizsgálható érdemben ebben a kérdésben. A cégnek, illetve az operatív irányításnak az esetleges felelőssége vizsgálható, és ezért nyilván vizsgálandó is. Az, hogy a cég részvényesei feleljenek, az jogelméleti szempontból nonszensz. Képtelenség.
– Ugye a British Petrolnak a Mexikói-öbölbeli katasztrófájáért, ami horribilis méretű, nagyságú, halálos áldozatokkal és óriási költségekkel járt, nem a tulajdonosok a részvényesek felelősek.
– Hát nem is lehet.
– Ők megszenvedik persze a részvények árában a dolgot, de különben a cég a felelős érte.
– Hát egy részvényesnek nincs befolyása arra, hogy egy vállalat vezetése egy aktív operatív ügyben tegyen valamit vagy ne tegyen, vagy eltűrjön, vagy akár csak megakadályozhat-e valamit. A részvényes elsősorban a közgyűlésen keresztül gyakorolja a részvényesi minőségével járó jogokat és esetleg kötelezettségeket, és ez nem jelenti azt, hogy hatása lenne arra, ha esetleg a cég valamilyen tevékenységével kárt okozna vagy mulasztana. Hát csak gondoljunk bele egy másik példába, mi lenne akkor, csak kapásból mondok egy másik nagy magyar részvénytársaságot, ha mondjuk az OTP Zrt. egyik fiókjában történik, ne történjen, ne adja a jó Isten, de mondjuk történik egy gázrobbanás, ott esetleg halálos áldozatok vannak. Akkor az OTP részvényesei feleljenek azokért a károkért, amelyek ott keletkeztek? A kisrészvényestől esetleg a legnagyobb részvényesig? Hát nyilvánvaló, hogy ez egy tarthatatlan gondolat, nem lehet a részvényesektől ilyen felelősséget elvárni. Most magánemberként persze mindenki annyit ad és adhat nyilván, amennyit tud és gondol. De jogi kötelezettségről beszélni a részvényesek esetében, az fogalmilag is kizárt. Hát hiszen az ő jogai a részvényesi jogkör gyakorlásában merülnek ki, nem lehet azt mondani egy ilyen jogi bakugrással, hogy azért feleljenek, mert részvényesek. Ez képtelenség. Képtelenség jogszerűen kötelezni a részvényest ilyesmire. Én azt gondolom, hogy erre jogi alapon nem is kerülhet sor. A másik dolog az, hogy majd a felelősség hogy alakul, és ez a bizonyos felajánlás…
– És vállalhat-e felajánlásokat a Mal Zrt. vagy esetleg kényszerítik rá a bíróságon.
– Nyilvánvaló, hogy maximálisan tiszteletben tartva a kormánybiztos úr jogkörét, hogy ő az a személy, aki most a törvénnyel elrendelt állami felügyeletet ugye megvalósítja és gyakorolja. Neki nyilvánvalóan joga és egyben felelőssége is dönteni abban, hogy az előzetesen megszületett felajánláshoz – ami még az ő kirendelése, tehát funkcióba lépése előtt felvetődött önkéntes alapon a Mal Zrt. vezetésében –, amennyiben erre sor kerülne, egy ilyen megállapodás aláírására, vagy ennek a konkretizálására, akkor a kormánybiztos úr ehhez a hozzájárulását megadja. Nyilvánvaló ez akkor lenne érvényes, ha ehhez hozzájárul. Ha áttekintve az egész helyzetet és mérlegelve ennek az összes következményét úgy dönt és úgy látja jónak, hogy ez nem vállalható, akkor nyilvánvaló erre nem fog sor kerülni, és minden ezzel kapcsolatos felajánlás akkor nem lép életbe. Nem léphet életbe addig, amíg ehhez ő nem járul hozzá. Ezt a Mal tiszteletben tartja, az ezzel kapcsolatos törvényt tiszteletben tartja, a honvédelmi törvény módosítását természetesen tiszteletben tartja, együttműködik a kormánybiztos úrral maximális mértékben, és mindent úgy csinál, hogy összhangban legyen a törvénnyel, illetve azzal a működési renddel, amely meghatározza a kormánybiztos úrnak ezt a tevékenységét.
