rss      tw      fb
Keres

A Fidesz amerikai nyíltlevelezés-felelőse most a jövendő amerikai nagykövetet osztotta ki




Gulyás Gergely, fideszes ifjú titán – Hont Andrást, a hvg.hu véleménymegmondóját bizonyára önmagában ez a tény, a fiatal titánság is mérhetetlen elégedettséggel tölti el, hiszen szerinte az ifjúság a legkomolyabb értékmérő, az a párt piruljon, amelynek az összejövetelein „csak” nyugdíjasok vannak, különben is a DK összejövetele a MIÉP-ére emlékeztet, Gyurcsány meg Szijjártóra, na nem tartalmilag (de hát tartalmilag érdektelen is, ki mit mond, képvisel, ír, a lényeg, hogy kiagyaljuk a lealázó hasonlításhoz vezető ötletet), de hagyjuk is Hontot, eléggé kitüntette ő már magát hírlapíróként a Fidesz kétharmadához vezető út kikövezésében (ahogy ők szokták a vádat másokkal szemben, és sohasem önkritikaként, megfogalmazni), hagyjuk őt a hvg.hu-ra, végezze ott tovább érdemdús politikai sírásását –, szóval Gulyás Gergely, a Fidesz amerikai nyíltlevelezés-felelőse ezúttal a Budapestre készülő amerikai nagykövetet bombázta meg egy nyílt levéllel.


Gulyás Gergely legújabb* nyílt levele


A Magyar Nemzet című kormánybekötésű lapban szerdán megjelent terjedelmes nyílt levélben – a közlő termék szerint – „az Amerikai–Magyar Parlamenti Baráti Tagozat tagja a magyar közvélemény felháborodását közvetítette a kijelölt budapesti amerikai nagykövet asszonynak írt levelében”. A levélben, az MTI összefoglalója szerint, a következő állítások szerepelnek:


– Magyarországon jogos és komoly felháborodást keltettek Colleen Bell budapesti nagykövetjelölt kijelentései, amelyeket az amerikai szenátus külügyi bizottságában megtartott meghallgatásán tett;


– de néhány „önjelölt Magyarország-szakértő”, akinek befolyása van az amerikai diplomáciára és elkötelezett a magyar balliberális oldal mellett, nem tudja elviselni, ha jobbközép kormány kerül hatalomra. „Ezek az emberek a legképtelenebb hazugságokkal igyekeznek félretájékoztatni az amerikai diplomáciát és a nyilvánosságot”;


– a magyarok nem szorulnak külső segítségre a saját jövőjükről szóló döntésben;


– a kijelölt nagykövet kijelentései a magyar belpolitikával kapcsolatosan nem csupán tájékozatlanságáról tettek tanúbizonyságot, hanem – tudatosan, vagy tudtán kívül – fontos kérdésekben olyan pártpolitikai álláspontot képviselt, mely a „nagyköveti feladatok eredményes ellátását a világon mindenütt megnehezítené, de különösképpen Magyarországon, ahol a jobbközép kormánnyal szemben alkalmazott kettős mérce egyre erősödő ellenérzéseket vált ki”;


– a demokráciáról folytatott párbeszédre amerikai barátaikkal mindig készen állnak. Ám ehhez szükséges a tények kellő ismerete. Például azé a tényé, hogy Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció „a baloldali Jobbik” [Hont András szerint MIÉP, hiába, a fiatalok közt sincs mindig egyetértés – a szerk.], hogy „a Gyurcsány Ferenc vezette párt is komoly veszélyt jelent a demokráciára”, és ő őszintén örül, ha az ilyen „szélsőségekkel szembeni küzdelemben” a jövőben a kijelölt nagykövet támogatására is számíthatnak;**


– Magyarország 1990 óta alkotmányos demokrácia, ahol az állam védi polgárai szabadságjogait. Kivétel volt 2006 ősze, amikor a Gyurcsány-kormány rendőrsége „a kommunizmus bukása óta nem látott brutalitással” bántalmazta egy békés tüntetés résztvevőit [érdekes, hogy ezt más „fiatalok” is így látják, az LMP jelenlegi és már kivált (ma PM-es) gárdája például, így aztán erre a „fiatalos” álláspontra majdnem ráment az ellenzék választási szövetsége – a szerk.]. Ekkor lett volna indokolt szót emelni az alapvető szabadságjogok védelmében, illetve aggódni a fékek és ellensúlyok miatt. Sajnos akkor az amerikai követség nem szólt semmit;


– a Fidesz-kormány sokkal többet tett a szélsőségek ellen, mint a megelőzőek, például korlátozta a parlamenti gyűlöletbeszédet és büntetendővé tette a múlt bűneinek tagadását [hát ha így volna, akkor nem a 2006-os „brutális” „rendőrállam” mai politikusainak kellett volna feljelentést tenniük az Orbán-kormány által alapított Veritas Intézet Lázár János által kinevezett főigazgatója, Szakály Sándor ellen „a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek a Btk. 333. §-ába ütköző nyilvános tagadása miatt” – a szerk.]


– ám „egy magyar mondás szerint a rossz főpróba a jó előadás biztosítéka” – így vigasztalta levele végén az ifjú fideszes Budapest leendő amerikai nagykövetét.



Gulyás parlamenti vizsgálóbizottsági alelnök itt épp a lehallgatási botrány magyarországi szálait és a külföldi befolyásszerzési törekvéseket tárja fel a másik fideszes ifjú, Kocsis Máté társaságában – MTI/Bruzák Noémi


Az előzményekhez


Január 16-án, csütörtökön hallgatta meg az amerikai szenátus külügyi bizottsága Colleen Bradley Bell budapesti nagykövetjelöltet. Colleen Bell, aki televíziós producer és különböző környezetvédelmi, művészeti és szociális ügyek támogatója, egyebek között ezt mondta:


– Az Egyesült Államok nem könnyű, de szükséges párbeszédet fog folytatni Magyarországgal a demokráciáról.


– Washington az elmúlt két évben nyíltan hangot adott több aggályának is a fékek és az ellensúlyok magyarországi állapota miatt és több intézmény függetlensége érdekében. „Sokan azt állítják, hogy a mélyreható törvényhozási és alkotmányos változások ártottak a nemzetközi beruházási klímának, aláásták a tulajdonjogokat, meggyengítették a bíróságokat és a végrehajtó hatalom kezében központosították a hatalmat.”


– Kinevezésének jóváhagyása esetén védelmezni fogja az amerikai és az európai demokratikus értékeket, és sürgetni fogja, hogy a magyar partnerek működjenek együtt nemzetközi partnereikkel és a civil társadalommal.


– „A pluralizmus eszménye részét képezi annak, amit a mi értelmezésünkben a demokrácia jelent. A demokráciák elismerik, hogy egyetlen entitásnak – államnak, politikai pártnak vagy vezetőnek – sem lesz meg soha a válasza az összes a kihívásra, amellyel szembesülünk.”


– „A szélsőséges pártok megerősödése Magyarországon külön aggodalomra ad okot. Ha megerősítenek, akkor a tolerancia védelme és előmozdítása lesz prioritásaim egyike.”



Colleen Bradley Bell a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán – MTI/Pogár Demeter

Természetesen – az MTI jelentése szerint – amerikai magyar szervezetek is állást foglaltak Colleen Bell kinevezése ügyében. Például Koszorús Ferenc az Amerikai Magyar Szövetség nevében azt írta: „Hiszünk abban, hogy (a jelölt) konkrét lépéseket fog tenni azért, hogy megváltozzon az a benyomás, miszerint a Magyarországgal kapcsolatos elbánásból hiányzik az elfogulatlanság, és kettős mércét alkalmaznak, ami, ha nem kezelik megfelelően, alááshatja az Egyesült Államok diplomáciai és stratégiai érdekeit Magyarországon és a régióban egyaránt.” Hiszen a magyarok növekvő számban érzékelik az amerikai elfogulatlanság hiányát, és azt, hogy a politikai spektrum egyik oldalát favorizálják a jelenleg kormányzó jobbközép párttal szemben. Emellett záporoznak az olyan megkérdőjelezhető, gyakran az ellenzéki pártok és azok nyugati szövetségesei által ihletett állítások, amelyek Magyarországot célozták meg a bírálattal, megkérdőjelezve a magyaroknak a demokrácia és a demokratikus normák iránti elkötelezettségét.





* Gulyás Gergely korábban Kim Lane Scheppelének, a Princeton Egyetem jogászprofesszorának írt nyílt levelet, amellyel bőséges terjedelemben foglalkoztunk. Lásd:
– Hanák András: Egy hiba és egy bűn
– Mihancsik Zsófia: Gulyás Gergely nyílt leveléhez
Kim Lane Scheppele válasza Gulyás Gergely levelére: A PR-offenzíva


** Gulyás képviselőnek arra is volt ideje, hogy szerda este részt vegyen a Fidesz „Magyarország nem hagyja magát” – Védjük meg a rezsicsökkentést! című fórumsorozatának XII. kerületi rendezvényén, ahol egyebek között előadta, hogy a baloldalon gyakorlatilag „kapituláltak” Gyurcsány Ferenc előtt, és elismerték, még mindig ő az, aki irányt mutat. És szerinte az már most látszik, hogy ha baloldalnak nem sikerül a kampányt olyan mértékben „undorba fullasztani", hogy esélye legyen a nyerésre, nem kizárt, hogy megpróbálja a választásokat botrányba fullasztani.