A Fidesz az Alkotmánybíróság ellen
- Részletek
- Szemle
- 2010. október 27. szerda, 06:47
- Galamus-csoport
Lázár János sajtótájékoztatója kedden a parlamentben – összefoglaló
A tisztességtelenül, pofátlanul felvett végkielégítések
„Engedjék meg, hogy bejelentsem, a mai napon kezdeményezem az alkotmány módosítását, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, és benyújtjuk az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény módosítását” – kezdte keddi sajtótájékoztatóját Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, azt követően, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az Orbán-féle 29 pontnak a 98 százalékos különadóról szóló részét. Teszi mindezt azért, mert Magyarországon 2010 tavaszán az emberek arra szavaztak, hogy annak a pazarlásnak véget kell vetni, mely a Gyurcsány-korszakot jellemezte, amikor „tisztességtelenül, pofátlanul” százmilliós állami végkielégítéseket fizettek ki állami-önkormányzati vagyonokat csődbe vivő vezetőknek. Ezt a választói akaratot a nemzeti együttműködés kormányának és a Fidesz parlamenti frakciójának teljesítenie kell. "Ha nem sikerül teljes egészében első körben, akkor ezt az elvünket, ezt a szándékunkat nem fogjuk feladni, és megtesszük azokat a lépéseket a törvényhozásban, amelyek lehetővé teszik a végkielégítések 98 százalékos különadójának fenntartását." „A választói akaratnak igyekszünk megfelelni, bízom benne, hogy sikerül az alkotmányos körülményeket megteremteni ehhez.”
A régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni
„Ennek a gyakorlatnak első körben úgy tudtunk véget vetni, hogy megalkottuk a végkielégítésekre vonatkozó 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a jelenlegi alkotmány szabályozása szerint ez az elképzelésünk nem felel meg az alkotmányosság próbájának. De számunkra ez azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes arra, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon.” Meggyőződésük szerint itt is a közérdek áll szemben a magánérdekkel. Lázár János szerint az Alkotmánybíróság kényszerűségből mondta azt, amit mondott, nem vitatva a törvény társadalmi célját. Ezért „javaslom az Országgyűlésnek, hogy soron kívül módosítsa az alkotmányt: az Alkotmánybíróság azokban a kérdésekben ne rendelkezzen kompetenciával, vizsgálati jogosultsággal, alkotmányossági kontroll lehetőségével, amiről nem lehet népszavazást tartani. Ha a nép nem dönthet egy kérdésről, akkor nincs joga az Alkotmánybíróságnak sem. Ez nagyon fontos elv lesz a jövőre nézve. Egyedül az Országgyűlés, a szuverenitás letéteményese határozhat az emberek pénzéről, ha az emberek olyan döntést hoznak, hogy átruházzák ezeket a döntési kompetenciákat a parlamentre”. Vagyis költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását illetően nem lehet népszavazást tartani, s ehhez társulnak még a járulékok.
Igen, jól érti; Igen, ez ezt jelenti
„Igen, jól érti.” Így válaszolt a frakcióvezető egy újságírónak: a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos, hétfőn elfogadott törvények esetén sem lehet sem előzetes normakontrollt, sem alkotmánybírósági felülvizsgálatot kérni. Arra, hogy ezek szerint az MSZP által a magánnyugdíjpénztárak ügyében kezdeményezett népszavazás sem lenne lehetséges, a Fidesz-frakcióvezető azt válaszolta: „igen, ez ezt jelenti”.
Egymilliárd kontra 3,1 millió – egy fillért se adunk vissza
„Az elmúlt hat hónapban egymilliárdot spóroltak meg az országnak a 98 százalékos különadóval” – mondta Lázár János. Ugyanakkor az MTI érdeklődésére az APEH ezt a választ adta: „A magánszemélyeket terhelő különadó-bevételi számlára az adóhatóság adatai szerint október 25-ig 3,1 millió forintot fizettek be az adóalanyok.”
A Népszabadság kérdésére Lázár azt válaszolta: „most hozunk egy új törvényt, amiben azt mondjuk, hogy ennek a felülvizsgálatára az Alkotmánybíróságnak nincs lehetősége. Nem adunk vissza egy fillért sem.” Ezzel szemben az APEH úgy tájékoztatta az MTI-t: „az eddig befizetett különadót minden érintett visszakapja, ehhez semmilyen jogszabály-módosításra, illetve új jogszabály meghozatalára nincsen szükség.”
Orbán tökéletesen egyetértett
Ugyancsak a Népszabadság kérdésére Lázár elmondta, „tájékoztatta Orbán Viktort arról, hogy elengedhetetlenül szükségesnek tartja, hogy a különadó rendszere fennmaradjon. A miniszterelnök ’tökéletesen egyetértett’ a helyzetértékelésével, és támogatásáról biztosította.
Népakarat: rossz AB-döntés = szankció
Arra a kérdésre, hogy akkor is benyújtottak-e volna egy ilyen tartalmú alkotmánymódosítást, ha az Ab nem minősítette volna alkotmányellenesnek a 98 százalékos különadót, a frakcióvezető úgy választolt, ha az Ab jóváhagyta volna a különadót, akkor nyilván nem álltak volna elő egy ilyen kezdeményezéssel. Az a kérdés is elhangzott, hogy minden esetben módosítani fogják-e az alkotmányt, ha az AB olyan döntést hoz, amely nem lesz a Fidesz eredeti elképzelésének megfelelő. Lázár válasza: „Nem a mi elképzelésünknek felelt meg az eredeti törvényjavaslat, hanem azokénak, akik úgy döntöttek, hogy Magyarországon még soha nem látott mértékű változás legyen.”
Tudták, készültek rá
Az Index információi szerint „a Fidesz vezetése már hétfőn este tudott arról, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja az kormány egyik első intézkedését, amely visszamenőleg adóztatta meg 98 százalékkal a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítéseit. A keddi AB-bejelentés miatt előálló helyzetet a frakcióelnökség hétfői ülésén tárgyalták, ahol Lázár János frakcióvezető ismertette a döntést. Lázár a frakcióelnökség előtt ismertette a külföldön tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját, aki – tekintettel arra, hogy a költségvetés számára létfontosságú, a magánnyugdíjpénztárakat érintő parlamenti döntés is a testülethez kerül – az AB döntési jogköreinek szűkítését jelölte meg válaszlépésként. Információink szerint a frakcióelnökség lényegében tájékoztatást kapott a tervezett lépésekről, az ügyben vita nem volt.
A Fidesz gyorsasága is jelzi, hogy készültek válaszlépésre. Lázár János a sajtótájékoztatón kiosztotta az újságíróknak a benyújtandó indítványok szövegét, és már a délután közepén három képviselői önálló indítványt terjesztett a parlament elé: az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, továbbá – az eredetit lényegében változatlan formában hagyva – a 98 százalékos különadóról szóló előterjesztést."
***
A benyújtott javaslatok
Az Alkotmány módosításáról szóló képviselői önálló indítvány az Országgyűlés honlapján
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény módosításáról szóló képviselői önálló indítvány az Országgyűlés honlapján
Az újra, változatlan formában beadott törvénymódosítás az Országgyűlés honlapján
Forrás: Galamus, MTI, Népszabadság, Index