rss      tw      fb
Keres

Megszüntetné a Lordok Házát a brit kormány

MTI 2010. március 14., vasárnap 15:04

Megszüntetné mostani formájában a munkáspárti brit kormány a brit parlament főrendi kamaráját, a jelenlegi nevén hét évszázada létező Lordok Házát, amely helyett jóval kisebb létszámú, teljes egészében választott felsőház alakulna a vasárnap kiszivárgott értesülések szerint.

A The Sunday Telegraph, a legnagyobb vasárnapi konzervatív brit lap értesülése szerint Jack Straw igazságügyi miniszter hamarosan bejelenti az átalakítási terveket.

Az új brit parlamenti kamara kialakítása és a tagok választási rendszere az amerikai szenátus mintáját követné. A házat jó eséllyel szintén szenátusnak hívnák - írta a brit lap.

A Lordok Házának reformjára már eddig is számos kísérlet történt; Straw jelenlegi, három éve létrehozott kormányzati pozíciója - az igazságügyi miniszteré - is ennek az eredménye.

Nagy-Britanniában 2007-ig ez a tárca külön nem létezett. A Lordok Házának mindenkori elnöke a gyakorlatban az igazságügyi miniszter és a legfőbb bíró funkciójának elegyét töltötte be a törvényhozói, a végrehajtói és a törvényalkalmazói szerepek teljes szétválasztását célzó reformfolyamat kezdete előtt.

E reformok részeként alakult meg tavaly ősszel a brit Legfelsőbb Bíróság is, amelynek létrejöttével az angol, illetve brit igazságszolgáltatás történetében először vált szét a törvényhozói és a legfőbb törvényalkalmazói funkció. A legmagasabb fellebbviteli fórum szerepét ugyanis addig szintén a parlament főrendi kamarája látta el.

A Lordok Házának mint nem választott törvényhozói testületnek a felszámolására tett kísérletek azonban eddig rendre megfeneklettek, nem egyszer magának a Lordok Házának az ellenállásán.

A kamara jelenlegi 704 tagja - az anglikán egyház legfőbb vallási méltóságai mellett - kisebb részben örökletes főrendi címek alapján, nagyobbrészt a kormányzat, illetve a parlamenti pártok ajánlására történő uralkodói kinevezések révén került a Lordok Házába.

A vasárnapi lapértesülésben vázolt új rendszer alapján azonban a 300 fős új felsőház teljes egészében választott lenne, a tagokat legfeljebb három, egyenként ötéves időszakra lehetne megválasztani, az általános parlamenti választások idején. Egy-egy alkalommal a felső kamara tagságának harmadát választanák újra.

A kormány a kiszivárgott hírek szerint még a tavasszal esedékes idei parlamenti választások előtt ismerteti a reformterveket.