Megalakult a Veritas Történetkutató Intézet
- Részletek
- Szemle
- 2014. január 18. szombat, 05:38
- (mzs)
Februárban kezdi meg a működését, 25 alkalmazottal, három kutatócsoporttal, Szakály Sándor történész főigazgatásával a kormány által felállított új intézet. Szakály pénteken a terveikről, az elveikről, a történelmi torzításokról beszélt az MTI-nek. Így például, mint mondta, a népbíróságoknak nem kellett volna visszamenőleges hatályú jogszabályok alapján ítélkezniük, hiszen „a keretlegények nem voltak felhatalmazva arra, hogy a munkaszolgálatosokat agyonverjék”.
Előzmények
Az MTI 2013. szeptember 30-án közölte, hogy a Miniszterelnökség és intézményeinek költségvetési támogatása a 2013-as 25 milliárdról csaknem 34 milliárd forintra emelkedik 2014-ben. Ez egyebek mellett annak tudható be, hogy a Miniszterelnökség irányítása alá tartozik a 3,1 milliárd forintból gazdálkodó Nemzeti Külgazdasági Hivatal, továbbá a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum, a Nemzeti Örökség Intézete és a Veritas Intézet is, amelyek egyenként 300 millió forint körüli támogatást kapnak.
A nemzeti összetartozás erősítése érdekében
Mint később megtudtuk, a Veritas Történetkutató Intézet feladata többek között az lesz, hogy a nemzeti összetartozás erősítése érdekében a magyar közjogi hagyományokat méltó módon mutassa be, illetve az elmúlt másfél évszázad sorsfordító politikai és társadalmi eseményeit hitelesen, torzításmentesen dolgozza fel. Az intézet feladata lesz feltárni a parlamentáris demokrácia intézményrendszerének kialakítását, bemutatni a nemzetközileg is egyedülálló, több évszázados magyar országgyűlési hagyomány továbbélését az elmúlt másfél évszázadban. Tudományos igénnyel történelmi arcképcsarnokot kell összeállítania, továbbá szakpolitikai elemzéseket kell publikálnia az elmúlt másfél évszázad „sikeres, modellértékű", kormányzati erőfeszítéseiről. Az intézet vizsgálni fogja a korszak pártjait, a modern ideológiák megjelenését a magyar politikai közéletben és a nemzeti sajátosságokat, hagyományokat; elemzi a különböző irányzatok, mindenekelőtt a baloldal, jobboldal és a harmadik utasok viszonyát a töréspontot jelentő kérdésekben (úgy mint család, vallás, nemzet, szabadság, választások, parlamentarizmus.)
A Veritas a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt álló, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv lesz. Az intézet főigazgatóját a Miniszterelnökséget vezető államtitkár (Lázár János) nevezi ki és menti fel, a vezetői megbízás öt évre szól.
Megalakult
Szakály Sándor történész vezetésével kezdi meg a működését, három kutatócsoporttal
Január 14-én, pénteken Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet igazgatója interjút adott az MTI-nek. Eszerint az intézet 25 alkalmazottal februártól kezdi meg a működését. Az intézmény három kutatócsoportba szervezve foglalkozik az 1867 és 1990 közötti időszak történetével. A terveik:
Megszállástól megszállásig
Konferenciát terveznek ezzel a címmel, amely az 1944. március 19-ei német megszállás utáni időszaktól tekinti át a magyar történelem tragikus 1944-1945-ös éveit, beleértve a szovjet megszállást és következményeit, valamint a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt magyarok tragikus sorsát.
Konferencia a rendszerváltozásról, Antallról
A rendszerváltoztatás meghatározó eseményeinek a történetét is fel kívánják dolgozni a 25 éves évfordulóhoz kapcsolódó konferencián. Ehhez kapcsolódva az Antall-kormány megalakulásának negyedszázados évfordulójára is terveznek konferenciát, amelyen arról szólhatnak az előadók, hogy miként jött létre a polgári demokrácia Magyarországon.
Programok 2016-ban, intézeti évkönyv, együttműködés
2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára különböző programokat szeretnének szervezni. Minden esztendőben intézeti évkönyvet jelentetnek meg, és szeretnének a többi történeti kutatóhellyel is együttműködni.
Munkaelvek
A történészeknek arra kell figyelniük, hogy az ország történetének minden eseményét illik elfogultságtól mentesen bemutatni. A VERITAS nem politikai megrendelésre dolgozik, mert az a történész, aki így írna történelmet, elveszítené hitelét. A VERITAS-nak „kicsit más szellemiséget kell képviselnie", mint az eddig már meglévő történettudományi kutatóműhelyeknek. Például „nem illik azt mondani, hogy nem volt valami, ami a fehérterrort kiváltotta”, és nem szabad elferdíteni a tényeket, miszerint több ezer vagy tízezer áldozata volt a fehérterrornak, amikor ez a szám –noha ártatlanság esetén egy ember halála is sok – néhány százra tehető.
Hangsúlyok
A Horthy-éra kommunista pártja
A történettudomány „fejlődő tudomány", különösen fontos tehát, hogy egyes témák feldolgozásánál mire helyezik a hangsúlyokat. Például nem szabad elfelejteni, hogy a Horthy-korszakban a helyi kommunista párt a Kommunista Internacionálé szekciója volt, ami azt jelentette, hogy annak tagjait idegen hatalom számára kémkedő személyekként tartották nyilván és a hatalom ennek megfelelően járt el velük szemben.
Ságvári
Azt a kérdést is helyre kell tenni, hogy az elmúlt, pártállami rendszerben Ságvári Endréből Petőfi-típusú héroszt faragtak, holott a történelmi tények azt mutatják, hogy a német megszállás után nem fejtett ki aktív ellenálló tevékenységet, legalábbis nem ismeretes, hogy hány német katonát lőtt le, hány vasúti szerelvényt vagy lőszerraktárat robbantott fel. Ám amikor a rendőrök és csendőrök le akarták tartóztatni, maga kezdeményezte a tűzharcot, amelyben meghalt.
Kassa bombázása
Azt a tévhitet is el kell oszlatni a köztudatban, amelyet a pártállami időszakban sulykoltak, hogy a németek provokálták volna Magyarország hadba lépését 1941-ben Kassánál a szovjet felségjelzésű repülőgépekről ledobott bombákkal.
A Don-kanyar
A magyar 2. hadseregből 1943 januárja és áprilisa között mintegy 28 ezer magyar katonát és munkaszolgálatost szállítottak Magyarországra sebesülten vagy betegen a Don-kanyarból, orosz források szerint 26 ezren estek hadifogságba és 42 ezren tehető az eltűntek, illetve elestek száma. 1942 áprilisától 1943 áprilisáig, mintegy 250 ezer katona és munkaszolgálatos teljesített szolgálatot a magyar 2. hadsereg kötelékében és közülük az összveszteség - elesett, eltűnt, megsebesült, hadifogságba került - mintegy 125 ezerre tehető. Ez hatalmas szám, de arról nincs szó, hogy az egész hadsereg odaveszett volna a Don-kanyarnál. A 2. hadsereg mindent előírt hadfelszerelést megkapott, de ez nem bizonyult elegendőnek a fronton. Emellett a hadsereg vezetése törekedett arra, hogy minimalizálja a magyar vérveszteséget. Tehát nem igaz az, amit az ötvenes-hatvanas években hangoztattak, miszerint a magyar katonákat vezetőik „odadobták” volna az ellenségnek.
A zsidóság veszteségei és a németek
Arról is beszélni kell, hogy a Magyarországról kialakított képpel ellentétben az itteni zsidóságot igazán attól kezdve érte jelentős veszteség, amikor a német haderő bevonult Magyarországra, s így az ország szuverenitása erősen korlátozottá vált 1944. március 19. után. A történészek közül többen úgy ítélik meg, 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt az első deportálás a második világháborúban Magyarországról, de ez inkább idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mert azokat, akik nem rendelkeztek magyar állampolgársággal, ide toloncolták ki. Amikor kiderült, hogy sokakat közülük meggyilkoltak, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter lehetővé tette a visszatérést Magyarországra.
Népbíróságok: „a keretlegények nem voltak felhatalmazva arra, hogy a munkaszolgálatosokat agyonverjék”
A népbíróságok 1945 utáni tevékenységének elemzésekor azt is rögzíteni kell, hogy ezek visszamenőleges hatállyal hozott jogszabályok alapján ítélkeztek. Erre azonban nem lett volna szükség, mivel a korabeli törvények alapján is felelősségre lehetett volna vonni a keretlegényeket, ugyanis ők nem voltak felhatalmazva arra, hogy a munkaszolgálatosokat agyonverjék.
Szakály Sándor főigazgató – MTI/Koszticsák Szilárd
A Demokratikus Koalíció közleménye – Szakálynak mennie kell!
Szakály Sándor, a kormány által „Veritas”, azaz igazság néven létrehozott történelmi kutatóközpont vezetője nyilatkozatában arra utalt, hogy a magyarországi zsidóság tragédiája az ország 1944-es náci megszállásának következménye volt. A Demokratikus Koalíció (DK) viszont arra hívja föl a kormány figyelmét, hogy a megszálló náci csapatok nem elkövették, csupán lehetővé tették a következő egy év szörnyűségeit; ezeket a magyar szélsőjobboldallal együttműködő magyar kormány, magyar közigazgatás és magyar csendőrség követte el.
Külön pikantériája az ügynek, hogy ez a nyilatkozat a budapesti gettó felszabadítása évfordulójának előestéjén látott napvilágot. Szakály azonban ennyivel nem éri be. Hozzáteszi, hogy a zsidók 1941-es deportálása Kamenyec-Podolszkba csupán idegenrendészeti eljárás volt. Ezzel megengedhetetlenül meghamisította a történelmet, meggyalázta a holokauszt áldozatainak emlékét, továbbá alapos a gyanú, hogy egy emberiség elleni cselekmény tényét jelentéktelen színben tüntetve fel, elkövette a Btk. 269/C. § szerinti bűntettet.
A DK fölhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti összetartozás erősítése, amelynek reményében a kormány az intézetet létrehozta, nem a szégyenteljes történelmi tények letagadásától, hanem a velük való kíméletlen szembenézéstől várható. Fölhívja mindezért a kormányt, hogy kövesse meg a hazai zsidóságot és azonnali hatállyal vonja vissza Szakály Sándor igazgatói kinevezését.
Kapcsolódó írásaink:
Fazekas Csaba: És „micsoda az igazság”?
Lendvai L. Ferenc: A polgárháború előérzete
