LÉT: mindenkinek járjon alapjövedelem Magyarországon!
- Részletek
- Szemle
- 2014. január 12. vasárnap, 08:13
- (mzs)
A LÉT elnevezésű független szakértői munkacsoport azt javasolja, hogy Magyarországon mindenkinek feltétel nélkül járjon alapjövedelem. A modellt, amelyet több mint féléves kutatómunka, valamint precíz modellszámítások alapján dolgoztak ki, neves szociológusok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek ismertették egy konferencián a budapesti Kossuth Klubban szombaton. A javaslat értelmében gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett „létpénzt” kapnának havonta a Magyar Államkincstártól egyszerűen a „létezés jogán”. A részleteket lásd a LÉT honlapján, ahol a javaslat is letölthető.
A javaslatot kidolgozó munkacsoport szerint a költségvetésből finanszírozható lenne az általuk javasolt alapjövedelem, és azt szeretnék, ha a következő hetekben társadalmi vita bontakozna ki róla. A munkacsoport szerint az alapjövedelem bevezetésével lényegében – történelmében először – Magyarországon megszűnne a nincstelenség.
Bánfalvi István szociálpolitikus
A szakértői munkacsoport vezetője elmondta, a „létpénzt” a rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élő és itt adózó magyar állampolgár számára, hozzáférési és kizáró feltétel nélkül. Az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is át kellene alakítani, és a bevezetésével egyidőben megszűnnének az ennél kisebb összegű támogatások, míg az e fölöttiek ennyivel csökkennének, néhány kivétellel. A modell szerint a létpénz bevezetésével ugyanannyival csökkennének is a bruttó bérek, illetve ez az alapjövedelem beépülne a bérekbe.
Ferge Zsuzsa szociológus
Ő 15-20 éve elkötelezettje a gondolatnak, és örömmel fogadja a javaslatot, még akkor is, ha egyes részleteit kell és lehet is bírálni. Szerinte az alapjövedelem bevezetése a társadalmi békét is szolgálná, és földcsuszamlásszerű változást hozna, miközben csak a lakosság 3-4 százalékának a jövedelme csökkenne. De az alapjövedelem bevezetését komoly társadalmi vita kell hogy megalapozza. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon nem volt valódi politikai akarat a felzárkóztatásra, és a mai ellenzéki pártok programjaiban sem lát elkötelezettséget az ilyen „jó gondolatokra”. Gyakran hangzik el az ellenérv, hogy „akkor ki fog dolgozni", ha bevezetik az alapjövedelmet; „ebben a félelemben van valami jogos, amire oda kellene figyelni”. Ám van egy 5-8 százalékos, végtelenül mély szegénységben élő társadalmi réteg, és az oda születőknek már a zsigereikbe beleivódik, hogy „nekik ez van, nekik ez jut (...), elfogadták ezt a sorsot”. Ő két előkészítő utat lát az alapjövedelem bevezetése, társadalmi elfogadása előtt, ez pedig a jelenlegi ellátások, illetve az alacsony bérek emelése lehet.
Surányi György közgazdász
Az egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök szerint az alapjövedelem bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. A javaslat továbbgondolásával, kísérletekkel, meg lehetne próbálni bevezetését. Szerinte „statikus megközelítésből” a javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd forintnyi többletjövedelmet, és ennek révén ennyi többletkeresletet hozna a gazdaságnak. „Az ördög ügyvédje hálátlan szerepéből” a kockázatok között arról beszélt, hogy az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz. Vagyis ennek legalább 50-60 ezer forintnak kellene lennie, mert a különbség növelése nélkül vonzóbbá válhatna a szürke vagy a fekete gazdaságba való átmenet.
(MTI)
hvg.hu: Itt az alapjövedelem – feltétel nélkül (részletek)
„A szakértői csoport a vezető szerint bármifajta felkérés, megbízás vagy támogatás nélkül, pusztán „önszorgalomból” látott hozzá a válasz kidolgozásához, semmiféle párthoz vagy intézményhez nem kapcsolódva. Elhatározták, hogy amennyiben a számítások nem hoznak racionális, megvalósítható végeredményt, nem lépnek a nyilvánosság elé, mivel azonban ennek éppen az ellenkezője következett be, a teljes társadalmat kívánják megszólítani.”
„A LÉT álláspontja szerint, az általa kidolgozott LÉT-pénz – amely a feltétel nélküli alapjövedelem Magyarországra kidolgozott típusa – ’korszerűsítené a fennálló piacgazdaságot’. Noha mértéke a létminimumnak csupán kétharmad részét érné el, radikálisan javítana a rászorultak anyagi helyzetén.”
„A meghökkentő tervezet a világszinten korántsem ismeretlen, ám annál inkább vitatott feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) Magyarországra frissen kidolgozott modellje. Ez olyan típusú juttatás, amelyet egy politikai közösség valamennyi tagja számára egyéni alapon biztosít, anyagi helyzettől függetlenül és munkakötelezettség nélkül. (A munkacsoport szerint a definíció egyetlen szava sem elhanyagolható!)
A koncepciónak a gyakorlatban számos variációja elképzelhető, és ezek közül már több meg is valósult, például Dél-Afrikában vagy Brazíliában. Hazánkban azonban merőben új fejlemény, hogy az eddigi, szinte kizárólag elméleti diskurzus helyébe valódi számok, hús-vér javaslatok léptek.”
„A juttatásra jelenleg körülbelül 7,5 millió felnőtt, 1,9 millió (18 eszendősnél fiatalabb) gyermek, továbbá 90 ezer várandós nő volna jogosult. Ez éves szinten mintegy 5100 milliárd forintos kiadást jelentene, amely 1285 milliárdos bevételhiánnyal párosulna, vagyis ’mindösszesen’ 6385 milliárdos költségvetési átrendezésről beszélünk.” Ez hatalmas kaliberű változás, ugyanakkor Bánfalvi szerint „mivel a paraméterek sokoldalúan módosíthatóak, és így az egyes szereplők számára tág lehetőség nyílik az érdekegyeztetésre, a magyarországi alapjövedelem koncepciója megvalósítható. Van annyi felesleges kiadás, rossz helyre költött pénzösszeg, amely máshogyan való célzásával a juttatás kigazdálkodható.”
Az Európai Kezdeményezés a Feltétel Nélküli Alapjövedelemért egy éve indult aláírásgyűjtési akció honlapja és térképe (a egyes országok fölé helyezve a kurzort, kiderül, hogy áll a kezdeményezés az egyes országokban).
