rss      tw      fb
Keres

Deutschlandfunk – Schmidt Mária: Orbán első volt a holokauszt-emléknap bevezetésében




A Deutschlandfunk elnevezésű német közszolgálati rádió Keno Verseck összeállítását közölte Magyarország – Viszály a Holokauszt-emlékév körül címmel. Az Orbán-kormánynak mindeddig az volt a híre, hogy nem határolódik el világosan az antiszemitizmustól. 2014-ben az ország megemlékezik a zsidók 70 évvel ezelőtti deportálásáról. Ez vitákra ad okot.


A Magyar Hajnal elnevezésű neonáci párt tagjai tüntetnek az ellen, amit holokausztiparnak neveznek. Valamivel távolabb antifasiszta tüntetők dudálnak és sípolnak, a két fél között áll a magyar rendőrség – Budapest, Józsefvárosi pályaudvar, november vége.


Itt építik jelenleg a Sorsok Házát, a holokauszt-emlékközpontot, ahol arra a több tízezer magyar gyerekre akarnak emlékeztetni, akiket 1944-ben és 1945-ben elvittek német megsemmisítő táborokba – erről a pályaudvarról is. A Sorsok Háza a 2014-es magyar holokauszt-emlékév része, amelyet az Orbán-kormány hirdetett meg. Az alkalom a Magyarországról induló deportálások kezdetének 70. évfordulója. A kormány a szuperlatívuszok megemlékezési stafétáját tervezi – emlékünnepségekkel és oktatási rendezvényekkel. Ezen kívül a tervek szerint sok zsinagógát renoválnak. Ez nem tetszik a szélsőjobboldaliaknak. De sok konzervatív is elutasítja az emlékévet, mert túlzottnak tűnik számukra a ráfordítás. Az Orbán-kormány azonban szilárdan kitart szándékai mellett – mondja Kumin Ferenc, a kormány szóvivője


„Legfőbb célunk, hogy szembenézzünk a súlyos történelmi örökséggel. Soha nem felejtjük el, ami történt. A magyar hatóságok segítettek a zsidók deportálásában. Arról, hogy kit milyen felelősség terhel, sok vita van. Az emlékév ennek tisztázására is jó alkalmat kínál.”


Új hangok Magyarországon. Az Orbán-kormánynak eddig az volt a híre, hogy nem határolódik el egyértelműen az antiszemitizmustól. Bírálói azzal vádolják, hogy gyakran egyenesen a szélsőjobb retorikáját veszi át. Vajon a kormány az emlékév segítségével mindenekelőtt az arculatát akarja fényezni? Heisler András, a Mazsihisz (Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége) elnöke így válaszol a kérdésre:


„Azt hiszem, a kormány valóban fontosnak tekinti, hogy méltó módon megemlékezzenek a 600 ezer meggyilkolt magyar zsidóról. Ebből természetesen politikai hasznot is húz. Ha ettől nő a tekintélye külföldön, az az egész országnak jó.”


Heisler és sok más magyar zsidó azonban bírálatának is hangot ad. Például a Sorsok Háza projektvezetőjének, Schmidt Mária történésznek a személyét illetően. Ő vezeti Budapesten a Terror Házát is. Ott a magyar nyilaskeresztesek – azaz a magyar nemzetiszocialisták – és a kommunisták áldozataira emlékeztetnek. A magyar kommunisták bűnei azonban erősen az előtérben állnak. Schmidtnek újra és újra el kell viselnie olyan vádakat, hogy a két háború közötti időszak tekintélyelvű, fasisztabarát Horthy-rendjét ártalmatlan színben tünteti fel. Ő maga ezt tagadja.


„A holokauszt feldolgozásának kérdésében nagyon jól állunk. Az első szakasz már 1945-ben megkezdődött. Még gyorsabbak is voltunk, mint Franciaország a Vichy-rezsim megvitatásával. Az Orbán-kormány Európában elsőként vezetett be egy holokauszt-emléknapot. Ezt a példát Európa és a világ sok más országa követte, tehát ebben is az elsők voltunk.”


A Sorsok Házában Schmidt azoknak a magyaroknak a történetét akarja kiemelni, akik zsidókat mentettek. Erről már voltak viták, amikor az emlékhely tervezésével foglalkozó bizottságban a tartalmi koncepcióról volt szó. Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, a testület egyik tagja éppen annyira diplomatikusan, amennyire határozottan kommentálja Schmidt tervét:


„Több energiát fektettek a zsidók megsemmisítésébe, mint abba, hogy mentsék őket. Ez a helyes dimenzió.”