Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 12.

• Nyomtatás

Részletek

Bolgár György - Megbeszéljük

2010. január 28. csütörtök, 07:44

Bolgár Gy. - Megbeszéljük

Bolgár György: - Amikor néhány évvel ezelőtt elvállalta ezt a munkát, gondolta volna, hogy ilyen ügyekbe fog keveredni, mint ez a mostani?

Klados Gusztáv: - Ha arra a közbeszerzési problémára gondol, amit a metróval kapcsolatban most kezelnünk kell, akkor azt kell mondanom, hogy nem gondoltam.

- Arra a közbeszerzési problémára gondoltam. Most úgy tűnik, sikerült valamilyen köztes, áthidaló megoldást találniuk, hogy a metróépítés ne álljon le, de kérdés, hogy ez az áthidaló megoldás minden feltételnek megfelel-e, és nem ütközik-e törvénybe. Hogy lehet az, hogy egy cégnek, melyet megbíztak egy munkával, egyszer csak lejár a szerződése, és nem hosszabbítható meg, hanem erre közbeszerzést kell kiírni? Az elhúzódhat akár 1 évig is, ha elhúzódik, közben nincs metróépítés, és elveszhet akár a 180 milliárdos EU- támogatás is. Ez olyan abszurdumnak látszik, amit egy regényíró sem tudna kitalálni.

- Szerintem soha nem jutna eszébe, hogy egy ilyen dolgot kitaláljon, teljesen egyetértek Önnel. Igazából arról van szó, hogy van nekünk egy olyan közbeszerzési törvényünk, ami, ha jól tudom, több mint 400 paragrafusból áll, de lehet, hogy csak 390-ből. Lehet, hogy Guinness-rekord, hogy nekünk van a leghosszabb közbeszerzési törvényünk, de ebben nem vagyok teljesen biztos. Szóval egy rendkívül hosszú, sok részletet szabályozó törvényünk van, amit ebből kifolyólag végtelen sok módon lehet értelmezni. A jogászok abból élnek, hogy értelmezik. Ennek a törvénynek vannak olyan paragrafusai, amelyek arról intézkednek, hogyan lehet szerződéseket vagy meghosszabbítani, vagy tovább folytatni például egy meghívásos vagy tárgyalásos közbeszerzéssel. Meglehetősen komplikáltak ezek a paragrafusok. A törvény önmagában nem egészen világosítja fel az embert arról, mit is lehet igazából csinálni, ezért kell ezeket a dolgokat értelmezni. Ezekbe az értelmezésekbe szokott belezavarodni az ember. Négy jogászcéget kérdeztünk meg arról, hogy mi a követhető út, és természetesen négynél többféle választ kaptunk. Ezzel nem a jogászcégeket akarom degradálni, vagy rossz színben feltüntetni. Egyszerűen annyiféle módon értelmezhetők. Ahogy a jogászok is szokták mondani, olyan görbék a dolgok, mint a paragrafusok. Az Eurometro Kft. már nagyon régen belekerült ebbe a képbe. Még 1998-ban kötött vele valamelyik elődöm egy olyan szerződést, amelyben ők projektvezetési tanácsadást vállaltak el. Ez tartott egészen addig, amíg a projekt igazából el nem indult, valamikor 2006 körül. Akkor ezt a szerződést meghosszabbították meghívásos közbeszerzéses alapon, azt hiszem, a 225. paragrafus 1-es pontja alapján. Akkor lett az Eurometro projektvezetési tanácsadóból tulajdonképpen a FIDIC szerinti mérnökszervezet. Ez a FIDIC szerinti mérnökszervezet, amely a megbízó - ezek mi lennénk, a BKV - nevében lebonyolítja a szerződést, és elvégzi a műszaki ellenőrzést, tervellenőrzést, minden olyan feladatot, amit egy régi típusú lebonyolító. Akik idősebbek, ismerik a Metróber Kft-t, ennek a tevékenységét látja el tulajdonképpen. Ez nem kis feladat, igen nagyszámú ember használatát jelenti. Ha jól emlékszem, csúcsidőben 120-nál is többen dolgoztak az Eurometronál különböző funkciókban, ellenőrizve a szerződéses teljesítéseket és minden egyebet.

- Vagyis Ön azt mondja, hogy az ő munkájuk nem megspórolható, ennél kevésbé nehéz és bonyolult beruházásnál, például egy egyszerű építkezésnél is szükség van műszaki ellenőrre.

- Igen, csak ott sokkal kevesebben végzik ezt a feladatot, mert általában egy kis munka, egy helyszínen bonyolódik le, nincs összefüggésben más munkákkal, nincsenek egymásrahatások. Itt viszont arról van szó, hogy a városnak 10-nél több pontján, egyszerre folyik az építkezés, különböző szerződések alapján. Ezen lehetne vitatkozni, hogy bölcs dolog volt-e ennyi szerződésre bontani, vagy nem, de ezt majd a történészek megteszik, szerintem nem vezet sehová, ha ezen vitatkozom. Szóval rengeteg szerződésünk van, amelyek egymásra hatással vannak. Ezeket koordinálni kell, a vállalkozók kívánságait egymáshoz átvinni, a vállalkozókkal egyeztetni, meggyőzni őket arról, hogy mit hogyan lehet csinálni. Ezt mind az Eurometro nevű mérnökszervezet végzi, olyan jól, ahogy tudja. A kollégák a legjobb tudásuk szerint dolgoznak, néha nagyon sikeresen, néha kevésbé sikeresen, mint mindenhol a világon. Tehát ezt a feladatot végzi az Eurometro. Hogyan kötötték ezt a szerződést, amikor meghívásos közbeszerzéssel megkapták a munkát? Ez alapvetően két részre tagolódik. Az egyik része volt, az Etele tértől a Keleti pályaudvarig tartó, 1-es szakasz megépítésének a lebonyolítása, a mérnöki tevékenység ellátása. FIDIC típusú szerződéseket kötöttünk, ezek a konzultánsok nemzetközi szövetségének típusszerződései. Ezeknek egy magyarosított, kicsit módosított változatát használtuk. Azt is tartalmazza a FIDIC szerződés, hogy a megbízott a megbízó nevében és javára lebonyolítja a szerződést, ez a feladata. Ez a szerződés azt is tartalmazza, hogy a mérnök a megbízó nevében cselekszik, kivéve egyetlen esetet, amikor függetlenként cselekszik. Akkor, amikor a vállalkozó vagy a megbízó követelést ad be, és el kell döntenie, hogy ez jogos-e, és ha jogos, akkor kinek, mi jár. Ebben az esetben föl kell tennie a független kalapját, és egy igazságos, tisztességes döntést kell hoznia, minden körülményt figyelembe véve. Ez olyan szervezeteket kíván meg természetesen, amelynél van integritás. A személynek legyen saját, önálló, tisztességes véleménye. A FIDIC típusú szerződés azon alapszik, hogy a felek tisztességgel végzik el a munkájukat.

- Ebből is kell kiindulni normális esetben.

- Pontosan. A nyugati világban is ezért használják ezt a szerződést, mert ez tisztességesen osztja el a felelősséget, a megbízó és a vállalkozó között. Azért szeretik mindenhol, mert úgy találják, hogy hosszú távon tisztességes szerződéstípus.

- Ez a szerződés, ha jól értettem, arra szólt, hogy az első szakasz mérnöki munkáit végezzék el, de volt benne egy határidő is, ami most tavasszal lejár.

- Nemcsak arra szólt. Ez arra is szólt, hogy kezdjék meg a 2-es szakasz építését, ami a Keleti pályaudvartól, a Bosnyák térig tart, 4 megállóval. És kezdjék meg ennek a munkának az előkészítését 2010-ig, 2010-ben pedig kezdjék meg a szerződések felügyeletét, lebonyolítását, és 2012 végére fejezzék be a 2-es szakasz építését. Ezután még van benne egy szakasz, ami arra szól, hogy a munka felgöngyölítését, a garanciális időszakot fedezze. Az egész szerződésben erre 1,2 milliárd forint van szánva. Tehát ezek is benne vannak ebben a szerződésben. De sajnálatos módon a szerződést nem sikerült túl jól megszövegezni, hogy miért, azt nem tudom pontosan. Hogy mi volt a szerződéskötő szándéka, az abból derül ki, hogy a szerződéshez mellékeltek egy elnagyolt projekt utáni tervet. Azért elnagyolt, mert ez egy normál, A4-es lapon készült ütemterv, amiben az áll, hogy az 1-es szakasz 2009. december 31-én befejeződik, vagyis a metrót átadják, és utána 2010-től 2012-ig a 2-es szakasz épül. Ebből arra lehet következtetni, hogy akik ezt a szerződést összehozták, azok azt gondolták, hogy a mérnöki tevékenység dandárja befejeződik 2010 végén, egy része még folytatódik a 2-es szakaszon, és 2012 közepére az egész dolog befejeződik.

- Ezek szerint két dolog van ebben a szerződésben. Az egyik az, hogy az első szakasz munkálatait befejezésig ellenőrzik, sőt közben a 2. szakaszt is megkezdik, és van benne egy időpont is, de a kettő nem szükségszerűen esik egybe. Ilyenkor volna lehetőség arra, hogy a jogászok értelmezzenek egy szerződést, és azt mondják, hogy a szerződő felek szándéka szerint az volt a lényeg, hogy a munka befejezéséig ellenőrizze ez a cég a metróépítkezést. Tehát ebből a szempontból nem az ő hibájuk és nem is tehetők felelőssé érte, meg lényegében mellékes is, hogy 2010 áprilisáig vagy 2009 decemberéig nem fejeződött be a munka, ezért aztán értelemszerűen hosszabbítsák meg a szerződést, amíg véget nem érnek a munkálatok. Nincsen egy ilyen értelmezés?

- Egyetértek. Így van. Pontosan ez volt a mi gondolatmenetünk is, amikor az Eurometróval folytatott, másfél évig tartó tárgyalások után elmentünk a közbeszerzési döntőbizottsághoz, és azt mondtuk, hogy a 225. paragrafus 1. pontja alapján, aminek alapján a munkájukat korábban már meghosszabbították, szeretnénk meghosszabbítani ezt a szerződést a munka végéig. Erre azt mondta a KDB, hogy ezt nem tehetjük meg, mert ez egy fixáras szerződés, és mi kétszer akarjuk ugyanazt a munkát kifizetni. Harmincoldalas az indoklás, akit érdekel, olvassa el, fönt van a metró honlapján. Sok mindent írnak benne. Azt is, hogy ezt a munkát bárki el tudja végezni, Európában legalább 50 cég van, aki nyugodtan idejöhet és megcsinálhatja.

- De az eredeti szerződést nem a másik ötvennel kötötték, hanem ezzel az eggyel és annak a tartalma az, hogy fejezzék be, a munka végéig ők vannak megbízva.

- Ezer dolgot lehet kifogásolni minden leírt szövegben, a KDB szövegében is lehetne. Például azt, hogy az összes iratanyag és az összes szerződés hivatalos nyelve magyar. Vagyis egy olyan külföldi cég, aki idejön, és megpróbálja ezt a rengeteg magyar szöveget értelmezni, az elég érdekes feladatot kap. Ezenkívül a külföldi kollégák feltehetően nem rendelkeznek azokkal a műszaki jogosítványokkal, ami feljogosítaná őket arra, hogy különböző pozíciókban, munkahelyeken felügyeletet végezzenek, mert ezeket a magyar mérnökkamara adja ki, bizonyos feltételek megléte alapján. Tehát itt is belefutnánk néhány érdekességbe, de nem is erről szól a történet.

- Térjünk vissza most oda, hogy a sokféle lehetséges értelmezés ellenére is tenni kell valamit, hogy a metróépítés ne álljon le. Mit lehet tenni, és milyen reményei vannak arra, hogy lehet egy tartós megoldás?

- Valóban, ez az én keresztem, hogy rengetek tanácsadó vesz körül, ugyanakkor nem tehet meg azt, hogy ülök a kezemen, és nem csinálok semmit. Ennek a projektnek mennie kell. Ahogy az angolok mondják, nem lehet abbahagyni. Ez lenne a legnagyobb őrültség, ami megtörténne, iszonyú sok pénzbe kerülne, iszonyú sok veszteségbe, ezt egyszerűen nem lehet megengedni. Nekem mindenképpen azon kell lennem, hogy a projekt folytatódjon. Elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mi a kiút. Azt nem engedi meg a közbeszerzési döntőbizottság, hogy meghosszabbítsuk ezt a szerződést az adott körülmények között, mit lehet csinálni? Ki kell írni egy közbeszerzési eljárást, szerezni egy új mérnököt. Nyilván fölvállaljuk ennek minden következményét, hogy egy új mérnök hogyan fogja ezt a munkát folytatni, de ez majd egy későbbi történet.

- De az új mérnök akár a régi is lehet, nem? Ők is megnyerhetik.

- Természetesen, ez nem lehet kizárva. De mit csinálunk a két időpont között? A projekt nem állhat meg. Elkezdtünk gondolkodni azon, hogy mik a lehetőségek. Bizottsági üléseket, krízistanácskozásokat tartottunk hosszan, estébe nyúlóan arról, hogy mit tehetnénk. És a végén eszembe jutott az a nagyon egyszerű megoldás, hogy hiszen én FIDIC mérnök voltam Malajziában, egy olyan projektben, ahol én a megbízó alkalmazottja voltam. És ezt a FIDIC típusú szerződés megengedi. Lehet a megbízó alkalmazottja, a személyi integritását, tisztességét feltételezve ez természetesen megengedhető, és a mérnök pedig bárkit megbízhat a munkák ellenőrzésével.

- Magyarán föl kell venni őket, és akkor az Önök alkalmazottaiként dolgoznak.

- Az jutott eszünkbe, hogy ha valamilyen jogi vagy egyéb ok miatt az Eurometro nem folytatná ezt a munkát, akkor számunkra az a legelőnyösebb megoldás, ha alkalmazzuk azokat a kulcsembereket, akik a munkákat ténylegesen ellenőrzik, és nagyon sok mindent csinálnak ez ügyben. Ezek akkor a DBR alkalmazottai lennének, természetesen egy házon belül elkülönített szervezetben, hiszen úgy is a munkánál dolgoznak, nem bent az irodában, és kineveznénk egy mérnököt, aki ezt a munkát felügyeli.

- Ezt a megoldást, - hogy stílszerűen kérdezzem - ki fúrhatja meg? Milyen szervezet fúrhatja meg?

- Azt hiszem, hogy problémánk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és annak közreműködő szervezetével, a KIKSZ-szel adódhat. Ez a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet, amelynek minden számlánkat, illetve minden szerződéstervezetünket be kell küldenünk. Ők normakontrollt, ellenőrzést végeznek, és csak az lehetséges, amit jóváhagynak. Ettől függ, hogy az EU-finanszírozást megkapjuk-e bizonyos projektrészekre. Ez a szervezet másképp értelmezi a FIDIC típusú szerződést, mint mi. Ők kijelentették, hogy a mérnök nem lehet a megbízó alkalmazottja. Ebben a pillanatban ez a probléma úgy áll, hogy velük még további tárgyalásokat kell folytatnunk.

- És nekik mi volt a véleményük a közbeszerzési döntőbizottság határozatáról?

- Azzal ők nem foglalkoztak, tudomásul vették.

- Önök például fordulhatnának bírósághoz?

- Ilyen lehetőségünk, hogy fellebbezés a KDB döntése ellen, nincs. Jogorvoslati eljárást lehet indítani a Fővárosi Bíróságon. Sok jogász kollégával tanácskozva elvetettük ezt a javaslatot, mert a Fővárosi Bíróság 1 éven belül hozhatna döntést - és azt hiszem, hogy még fellebbezésnek is van helye ebben az ügyben -, és ez alatt az idő alatt semmi más dolgot nem lehetne csinálni a szerződéssel, ez pedig lemerevítené az egész eljárást. Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy 1 évig várjunk arra, hogy valamilyen fórum esetleg megfordítsa ezt a döntést, nem vagyunk abban a helyzetben. Sok mindenünk van, de időnk, az nincs. Ezt a megoldást ezért vetettük el, nem azért, mert egyetértünk a KDB döntésével. Elfogadtuk, mert nem tudtuk jogilag olyan módon megtámadni, hogy annak eredménye legyen. Azt mondtuk, hogy rendben van, ha a KDB döntése ez, akkor követjük a KDB által javasolt módszert, kiírjuk a közbeszerzést, és áthidaló megoldásként kitaláltuk azt, amit az előbb említettem, hogy adott esetben fölvesszük ezeket az embereket.

- Mi történik akkor, ha ez a KIKSZ, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és mögöttük az EU azt mondja, hogy ez nekünk nem tetszik, nem tartjuk elfogadhatónak, így nem tudunk támogatást folyósítani?

- Ebben az esetben arra az időre felfüggesztik a folyósítását az uniós pénzeknek, és amikor megérkezik az új mérnök, akkor majd visszamenőleg igazolja ezeknek a munkáknak a megfelelő elvégzését és attól kezdve minden rendben van.

- Szóval nem vész el a pénz, legfeljebb néhány hónapig nem folyósítják, mert utólag igazolni lehet az elvégzett munkát, és ezzel gyakorlatilag lehetővé válik a pénz kiutalása.

- Ezzel kapcsolatban nekem olyan jellegű kétségeim vannak, hogy nem tudom, lesz-e olyan mérnökszervezet, amelyik hajlandó visszamenőleg olyan munkákat leigazolni, amiket nem látott. De ebbe ne menjünk bele, mert mindig belefutunk valami olyan falba, amire az ember azt mondja, hogy jaj, erre mi sem gondoltunk.

- Nem tudom hány szál haja van, de gondolom, mind égnek áll.

- A közelmúltban érdekes dolog történt. Kaptunk egy levelet ettől az Eurometro nevű cégtől, mert nyilván átgondolta, hogy mi történik, és mi is írtunk nekik egy levelet az utóbbi napokban. A levélben leírtuk azt, hogy van egy olyan értelmezése a szerződésnek, hogy ez egy fixáras szerződés 2012 közepéig, és mi úgy látjuk, hogy ez a szerződés él. Tudnak-e tovább dolgozni, vagy hajlandók-e tovább dolgozni, és mondják meg, ők hogyan értelmezik a szerződést. Erre jött egy válaszlevél, amiben az volt - az utolsó sorokat olvasom fel -, hogy „a mérnök tevékenységgel kapcsolatban ezúton is megerősítjük, hogy a hatályos szerződésben foglalt kötelezettségeinket a továbbiakban is szerződésszerűen, maradéktalanul teljesíteni fogjuk. Tisztelettel, Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató”.

- Vagyis nem kérnek külön pénzt, hanem csak a szerződésben rögzített összeget?

- Ezt így is lehet olvasni.

- Ön így olvasta, vagy legalábbis én így hallottam.

- Én is így hallottam, így olvasom elsőre, de ezt is odaadtuk jogász kollégáknak, akik briliáns módon tudják ezt ezerféle módon értelmezni. Én mérnök lévén az egyenes jelentését tudom értelmezni, nekem azt mondta az Eurometro, hogy teljesíteni fog, folytatja a munkáját, ebben a pillanatban ezek szerint nincs probléma.

- Akkor már csak az a kérdés, hogy lehet-e még olyan, akinek ennek ellenére is lesz problémája, mondván, hogy őt nem érdekli, hogy az Eurometro nem követel több pénzt, akkor is tessék kiírni a közbeszerzést. És amíg az nincs meg, addig nem folytathatja az Eurometro a munkát.

- Én nem hiszem, bár semmi sem lehetetlen, ezt tapasztaltam Magyarországon. Ebben a pillanatban erről az értelmezésről, azt gondolom, hogy helyes. Az Eurometro teszi a dolgát, jelenleg a probléma megoldódott. Ha a továbbiakban probléma jelentkezik, akkor pedig már vannak legalább bizonyos útirányok, amelyek alapján valamerre el tudunk indulni. Minden problémát kigyomlálunk egy esetleges személyzeti átvételnél, vagy talán időközben lebonyolódik egy olyan közbeszerzés, aminek alapján egy új mérnökcsapatot tudunk szerezni, aki a régi is lehet. Miért mondom ezt? Azért, mert a munka biztosan tovább tart 2012 júniusánál, és nekem addigra feltétlenül szereznem kell egy új mérnököt. Lehet, hogy ez a régi mérnök lesz, lehet, hogy egy teljesen új. Nekem elő kell készítenem egy közbeszerzést, és ezt ki kell írni, esetleg egy feltételes közbeszerzési módon. Már kezdem kitanulni egy kicsit ezt a dolgot. Szóval elkészítünk egy nyitott közbeszerzést, és abban az esetben ki fogjuk írni, ha úgy látjuk, hogy erre szükség van. Abban az esetben, ha az Eurometro szerződése valamilyen okból előbb érne véget, mint ahogy várjuk, illetőleg akkor, ha 2012 júniusában a szerződés formailag is lejár.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Március 15-éről, Demszky utolsó főpolgármesteri beszédéről
Interjú Konrád György íróval

Bolgár György: - Haraszti Miklóssal, Kőszeg Ferenccel és Rajk Lászlóval együtt írtatok egy nyílt levelet, azzal kapcsolatban, hogy március 15-én 13.00 órakor lesz egy hagyományos megemlékezés a Petőfi-szobornál, a Fővárosi Önkormányzat rendezésében, és, ahogy már megszokhattuk, Demszky Gábor lesz a szónok. Azonban, a több mint 20 éves szokással ellentétben, ezt a Magyar Televízió nem közvetíti élőben. Miért írtátok ezt a nyílt levelet, miért gondoltátok, hogy a közvéleményhez kell fordulni?

Konrád György:- Ezt meghívásként is értelmezhetik azok az emberek, akik eszmeileg barátoknak tartják magukat. Nekem elég régi a viszonyom már a március 15-ékkel. Gyerekkoromban Berettyóújfaluban ünnepeltünk az országzászló előtt matrózruhában, majd a centenárium is nagyon érdekes, és fontos volt. Akkor Tildy Zoltán volt a köztársasági elnök. Mi, diákok a Nemzeti Múzeum háta mögött álltunk, és ez nagy érzés volt, hogy most van a centenárium. Emlékszem azokra az alkalmakra is, amikor vaskos férfiak mellén lapulevél nagyságú kokárdák díszelegtek, és nagyon görbén néztek az arra sétálókra. Aztán arra is emlékszem, hogyan változott ez az érzés a fordulat után, az új rezsim hangulatában. De a Petőfi-szobor megőrzött valamit az eredeti szellemből, abból a szellemesebb, kreatívabb városi szellemből, amely 1848. március 15-én tölthette el, és amely tulajdonképpen 1956 október 23-án is valahogy megismétlődött. Én akkor nagyjából mindenütt megfordultam, és mindig ezen mosolyogtunk az író kollégákkal találkozva, hogy 48-at játszunk. Aztán voltak a Demokratikus Charta törekvései a sajtószabadság védelmében. Ott is érződött még olyan hangulat, amelyben egyéni szónokok a maguk módján beszéltek. És bár énnekem tetszik az, hogy államok és kormányok, kormányfők és államfők tisztelegnek ilyenkor a Nemzeti Múzeum előtt, vagy megfelelő helyeken, de Petőfi játékosan arrogáns szelleme azért mindezeket valahogy meghaladja, átlibben fölöttük. Húsz éven át megválasztottak a budapestiek egy embert, aki nekem titkos földalatti kiadóm volt a 80-as években, mert akkor hivatalos állami kiadó nem lehetett, és aki tulajdonképp majdnem hogy a kezében tartotta a szamizdat, az önkiadás intézményét, ezt a bonyolult, sokszálú dolgot. Ennek az embernek a várospolitikájával én sok tekintetben rokonszenvezek, noha nem olyan nagyon ismerem belülről a városi önkormányzat életét.

- Azt kell mondanom, hogy ez szinte bátor kiállásnak hat ezekben a hetekben, napokban, hónapokban, mert Demszky Gábor rengeteget vesztett hajdani népszerűségéből, de még a 4 évvel ezelőttiből is. Az utóbbi hónapokban már BKV-ügyekkel és hasonlókkal kell foglalkoznia, a politikai felelősséget is vállalta ezekért. Mindenhonnan támadják, mindenhonnan csak rosszat hallani róla.

- Valahogy a sajtónak mintha ez érdekesebb volna. Mellesleg Demszky Gábor két helyettese kétszer annyit keres, mint ő. Mert ő nem javasolja saját magának a fizetésemelést, de nekik igen.

- Még az ellenzéki Tarlós István is azt nyilatkozta valahol, hogy nem hiszi személyesen, hogy Demszkynek bármi köze lenne a korrupciós ügyekhez.

- Igen, én is így képzelem, mert ismerem az embert, és tudom, hogy mije van és mije nincs. De most nem ezt akarom hangsúlyozni, hanem azt, hogy ennek a városnak van egy friss, szabad szelleme, ami valahogy tovább él, és megnyilvánul a kultúrájában. Ha nem is adtak erre nagyon sok pénzt, de nem gátolták, nem csúfolták, nem mellőzték, hanem örültek neki a városházán. Ez a város itt van a Duna partján. Nemrég Demszky Gábor társaságában voltam Ulmban. Ulm egy jó kis város, tulajdonképpen onnan indul a Duna. Itt a két szociáldemokrata valahogy ezt a Duna-eszmét lendületbe hozta, és ma már Brüsszelben az EU a Duna-stratégián dolgozik és gondolkodik. Demszkynek ebben érdemleges része volt. Az is egy érdekes mozzanat, hogy az egész Duna-koncepciónak és a vele kapcsolatos munkálatoknak Budapest lesz a központja. Ez abszolút nem érdekelte a sajtót. Csak az érdekelte, hogy lehet valami kellemetlent mondani.

- Mert mindig lehet ellenérvet is felhozni. Például, hogy hiába fontos Demszkynek a Duna, nem tudta 20 év alatt elintézni, hogy a ronda autókat kitiltsák a rakparti utakról, és nem tudta visszaadni a lakosságnak a Duna-partot, pedig micsoda lehetőség volna ez.

- Akkor a ronda autótulajdonosok..

- …Akkor bizony ők ráznák az öklüket, ez kétségtelen.

- Valaki mindig rázza az öklét. De erről nem is akarok sokat beszélni, mert ehhez kevesebbet értek. Csak azt tudom, hogy azok a beszédek, amelyeket ő mondott, jobbat érdemeltek, mint tojásdobálást. De ehhez hozzá kell tennem, hogy a tojások okosak. Ez abban nyilvánult meg, hogy én is ott álltam a fiammal az egyik ilyen ünnepségen, amikor röpültek a tojások, és valahogy mindig kikerültek minket.

- Lehet, hogy nem téged céloztak, és remélem nem is fognak, meg a fiadat sem. De tojásokra idén is lehet számítani, hiszen Demszky nem lett népszerűbb tavaly óta, sőt az az SZDSZ, amelyhez te, Demszky, Haraszti, Kőszeg és Rajk László is tartoztatok, az is semmivé foszlott.

- Csak egy valamit szeretnék mondani. Az EU-t liberális demokráciák alkotják. Nem is nagyon tudok olyan országot, amelynek a rezsimje a liberális demokráciától távol állna az EU-ban, és különösképpen a régi országokra gondolok.

- Tehát a liberális demokrácia él, és mozog.

- Ez az alapvető trend. Akkor is, ha kereszténydemokraták, akkor is, ha szociáldemokraták alkotják a kormányt. A liberális demokrácia elvei, gyakorlata, jogállami szelleme és szisztémája, annak a civilizációja, udvariassága és racionalizmusa az uralkodó. És ezért szeretném azt mondani, hogy tessék a liberális szót tisztelettel kezelni, mert Széchenyi, Kossuth, Deák, Petőfi, Vörösmarty, és így tovább Arany Jánosig, mindenki így, vagy úgy, liberális volt. És az a szép ebben a 19. századi magyar múltban, hogy mindenki a maga módján volt liberális. Az ember nem úgy szokott liberális lenni, hogy mindenki vezényszóra az lesz, ez nem egy a zászló. Mindenki a maga módján szereti a szabadságot.

- És ezért lesz érdemes meghallgatni, főpolgármesterként utoljára, a Petőfi-szobornál Demszky Gábort.

- Így gondolom.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >